Európa rossz példái között vagyunk, ha gyűlöletről van szó

2014.07.03. 08:40

Szomorú képet fest Magyarországról a Minority Rights Group International kisebbségek helyzetéről szóló éves jelentése. A rossz példák közé kerültük a gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd tekintetében.

A gyűlölet-bűncselekmények mindennaposak Európában, de a hatóságok nem fordítanak kellő figyelmet a jelenségre. Ez a Minority Rights Group International (MR) kisebbségek jogait védő szervezet csütörtökön nyilvánosságra hozott éves jelentésében olvasható.

Az MRG szerint Európában a leggyakrabban ők a gyűlölet célpontjai:

  • menekültek,
  • bevándorlók,
  • zsidók,
  • muszlimok,
  • romák.

A dokumentumban az etnikai, vallási és egyéb kisebbségek helyzetét elemzik a világ összes térségében, így Európában is. Jellemző példákat emeltek ki, Bulgárián, Franciaországon, Grúzián, Görögországon, Törökországon és Ukrajnán kívül Magyarországról is.

Magyarország esetében megjegyezték, hogy az előző választásokon milyen sok szavazatot kapott a zsidó- és cigányellenes retorikát követő Jobbik, és, hogy noha sok gyűlölet-bűncselekmény történik, ezeket alig regisztrálják. A magyar Külügyminisztérium 2012-re vonatkozóan 36 ilyen esetet jelzett az EBESZ-nek tavaly küldött beszámolójában, miközben civil szervezetek és az ENSZ menekültügyi főbiztossága sokkal több esetről tájékoztatta az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodáját.

A fő probléma mégsem ez, hanem, hogy a gyűlölet-bűncselekményt szankcionáló törvényeket nem a kisebbségek és a menekültek védelmére, hanem ellenük alkalmazzák. Erre több hazai példát is hoztak:

  • azt a gyöngyöspatai esetet, ahol 2011-ben egy cigányellenességét nyíltan vállaló férfi fenyegetett meg egy roma nőt baltával, de a rendőrök nem voltak hajlandók rasszizmus miatt nyomozást indítani;
  • a sajóbábonyi romák esetét, akik még 2009-ben támadtak Jobbik-szimpatizánsokra, és akiket (többek között) közösség elleni erőszak miatt ítéltek súlyos börtönbüntetésre;
  • azoknak a miskolci romáknak az esetét, akik azért verték meg egy autó utasait, mert azt hitték szkinhedek, és őket akarják megtámadni, és akik ezért ugyancsak sok év börtönt kaptak.

Az MRG szerint sok helyen a 2008-as pénzügyi válság, illetve az azt követő megszorítások után erősödött fel a gyűlöletbeszéd és szaporodott meg a gyűlölet-bűncselekmények száma – írták. Ez mára Európa-szerte a mindennapi élet részévé vált a kisebbségek számára, és sok párt igyekszik gerjeszteni és kihasználni a gyűlöletet, a görög neonáciktól kezdve a magyar Jobbikon át az EP-választáson Franciaországban győztes Nemzeti Frontig. A kormányok ugyanakkor tétlenkednek, „ami arra bátorítja az elkövetőket, hogy folytassák, amit eddig” – mondta Carl Soderbergh, az MRG kommunikációs igazgatója a jelentés bemutatása alkalmából.

A jogvédők szerint minden kormánynak komolyan kellene vennie a gyűlöletbeszédet. Azzal, hogy nem gyűjtik az ezekkel kapcsolatos adatokat, hogy nem fordítanak elegendő figyelmet a jelenségre, és hogy az ilyen ügyek alig kapnak publicitást, csak a gyűlöletet legalizálják – írták. Jelenleg csupán négy európai állam gyűjti és publikálja az ezzel kapcsolatos adatokat, pedig többeknek kellene.

A szervezetnek vannak javaslatai is a gyűlölet ellen. Szerintük a leghatékonyabb módszer, ha minél több szó esik erről a jelenségről, de kezelni kell a kiváltó okokat, és a politikusoknak, a hatóságoknak, az újságíróknak és a többségi társadalom tagjainak szembe kell szállniuk a gyűlöletbeszéddel.