Nem lesz sem Békemenet, sem "vérbosszú" a devizahitelek miatt

ifj. Lomnici Zoltán Civil Összefogás Fórum CÖF
ifj. Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum jogi szakértője
Vágólapra másolva!
Nem lesz Békemenet, és „vérbosszúra” sem készül a Civil Összefogás Fórum a devizahitelezés miatt, bár jól azonosítható az a kör, amelyik felelősségre vonható amiatt, hogy több százezer ember került egy rossz termék miatt a csőd szélére – mondta ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, CÖF-szóvivő az Origónak. Szerinte az lenne a legjobb, ha a bankok mostantól önként folytatnának jogkövető magatartást, ugyanis több olyan esetről tud, amikor a pénzintézetek végrehajtónak adják át a devizahiteles-követeléseket.
Vágólapra másolva!

Volt arról szó, hogy Békemenetet szerveznek a devizahitelesekért?

Volt egy lélektani pillanat, amikor tavasz végén azt nyilatkozta a legfőbb bírói fórum, hogy a döntését őszre halasztja a jogegységi eljárás tekintetében. Akkor felmerült annak a lehetősége, hogy ez a kritikus tömeg, amely addig nem vonult az utcára, esetleg másképpen dönt. Most úgy tűnik, hogy a folyamatok pozitív fordulatot vettek, így nem merül fel ennek lehetősége.

A Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz fordult a devizahiteles törvény miatt, és a köztársasági elnöknek is alá kell írnia a törvényt. Lehet negatív fordulat?

Ez a törvény a Kúria jogegységi határozatát kodifikálja. Aki ezzel szemben kritikát fogalmaz meg, az egyben a Kúria polgári kollégiumának tagjaiból álló jogegységi tanács döntését is kritizálja. Ilyen értelemben azt várhatjuk, hogy a köztársasági elnök aláírja ezt a normát, ráadásul ez nagyon sok embert, több százezer családot érint, pártállástól függetlenül. Éppen ezért a nemzet egységét kifejező államfő, amikor adott esetben egy ilyen jogszabályt aláír, akkor magának a funkciójának is eleget tesz. Ami az Alkotmánybíróság előtti eljárásokat illeti, a taláros testület korábban a devizahitelesekkel kapcsolatos döntésében állást foglalt a tekintetben, hogy alkotmányosan visszamenőlegesen jogszabállyal bele lehet avatkozni folyamatban lévő vagy megszűnt szerződésekbe is a devizahitelezés tekintetében.

Tehát hogyha ezt a döntést és az indoklását nézzük, akkor nagy valószínűséggel arra is következtethetünk, hogy érdemi keresnivalója senkinek nincs ezen jogszabály kapcsán. Ráadásul itt azt is le kell szögezni, hogy közvetlenül a jogszabályt vagy egy részét csak meghatározott személyi kör támadhatja meg az Alkotmánybíróság előtt. Ilyen lehet az ombudsman, de ahhoz magát az alapjogi biztost is meg kell győzniük az érintetteknek arról, hogy továbbítsa a kérelmüket az Alkotmánybíróság elé, és erről is nyugodtan mondhatjuk, hogy viszonylag kevés esély mutatkozik rá, legalábbis a jelenlegi helyzetben.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Orbán Viktor azt mondta, hogy most a gyengébbeknek sikerült győzniük az erősebbel szemben. Jogszolgáltatás vagy igazságszolgáltatás történt? Morális vagy jogi szempontok dominálnak a devizahiteles-törvényben?

Le kell szögezni, hogy ugyanez a jogegységi tanács, amely ezt a bizonyos döntést a Kúrián meghozta az árfolyamrés, az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamkockázat tekintetében, 2013 decemberében egy ezzel ellentétes tartalmú, ellentétes szellemiségű döntést hozott. Tehát semmiféleképpen nem lehet azt mondani, hogy azok a társadalmi viták és szakmai viták, amik lezajlottak tavaly december óta, teljes mértékben feleslegesek voltak.

Ugyanakkor azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a társadalmi igényre reagált volna a Kúria döntése, hiszen egy szakmailag teljes mértékben megalapozott és helyes döntést hozott a három érintett kérdésben a legfőbb bírói fórum jogegységi tanácsa. Kimondta annak a hét alapelvnek az alkalmazhatóságát, amelyet a Kúria is felsorolt – többek között az objektivitás, a szimmetria, az átláthatóság elve. És az árfolyamkockázatnál is nagyon lényeges, hogy kimondta, hogy a tájékoztatásnak megfelelőnek kellett lennie.

Egyébként az Európai Bíróság a Kásler-ügyben is hasonló módon foglalt állást, azzal a többlettartalommal, hogy nemcsak nyelvtanilag kell helyesnek lennie a vonatkozó tájékoztatásnak, hanem meg is kell értenie az ügyfélnek, meg is kell értetni a későbbi banki károsulttal azt a bizonyos kontraktust, amelyet megköt. És ha már károsultról beszélünk, az is nagyon fontos, hogy a jogegységi határozat nyomán most már valóban károsultakról lehet beszélni, hiszen kimondta a legfőbb bírói fórum, és ezt most már jogszabályi szintre emelte a jogalkotó, hogy törvénytelen módon vettek el pénzt az emberektől.

Mit tegyenek a devizahitelesek? Pereljenek? Fizessék a törlesztőrészleteket?

A fogyasztók tekintetében egyértelmű helyzet állt elő. Egyrészt a folyamatban lévő pereket felfüggesztik, az őszi döntésig mindenképpen, hiszen a tényleges elszámolás csak a második, őszi mentőcsomag után történhet meg. A végtörlesztők esetében egy speciális helyzet állt elő, hiszen ők már egy kormányzati kedvezményt igénybe vettek ugyan, viszont a jogszabály úgy fogalmaz, hogy nem kell rájuk alkalmazni ezt a jogszabályt. Ami nem azt jelenti, hogy nem lehet. Például az egyoldalú kamatemelés vagy az árfolyamrés kapcsán, jóllehet valaki végtörlesztett, de peres úton keresi az igazát. És hát ne feledkezzünk meg arról sem, hogy itt alapvetően van egy ezer-kétezer pert érintő eljárás, sok esetben pertársaság keretében az igazságát kereső fogyasztói tömeg, amely megoldást vár. Amennyiben ezt jogszabállyal tudja rendezni a jogalkotó, akkor nagy valószínűséggel ezek a perek megszűnnek, és újak nem indulnak, ez ősszel ki fog derülni.

A kormány azt ígéri, hogy megszünteti év végéig az devizahitelezés rendszerét, de ezzel nincs vége a devizahiteles kálváriának. Ön szerint mikor és mivel zárulhat az ügyük?

A CÖF azt szeretné, ha minél hamarabb megoldódnának ezek a problémák, ugyanakkor illuzórikus elképzeléseink nincsenek, és a túlzott elvárásokat sem támasztunk a jelenlegi kormányzattal szemben. Mi úgy látjuk, hogy a helyzet kialakulásáért elsősorban a 2010 előtti pénzügyi kormányzat, jegybanki és pénzügyi fogyasztóvédelem felelős. Ezt arra alapozzuk, hogy ezen szerződések száma 2006 és 2009 között eszkalálódott, legalábbis a beérkezett információk alapján, éppen ezért ha abban az idősávban lett volna egy olyan felelős pénzügyi fogyasztóvédelem, amely megvédte volna ettől a hibás, káros terméktől a magyar fogyasztókat, akkor a mostani szituáció nem alakulhatott volna ki.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Ez jelenti a szervezeti, személyi felelősségre vonás lehetőségét?

Ahogy haladunk előre az időben, egyre kevesebb erre az esély, ugyanakkor a CÖF–CÖKA tett egy feljelentést e tekintetben tavaly, amelyet aztán a Fővárosi Főügyészség nem fogadott be, és nem indított el nyomozást ennek kapcsán. Ugyanakkor ez lehet egy szimbolikus megjelölése is a felelősöknek. Tehát mivel mi mindig is a jogállami eszközöket támogattuk, természetesen itt nem arról van szó, hogy vérbosszút szeretnénk, vagy bármiféle illegitim retorziót alkalmazni a felelősökkel szemben. Egyszerűen önmagában már az is egy fontos elégtétel lenne a károsultak számára, ha megneveznék azt a személyi kört, amely felelős.

A kilakoltatási moratórium alatti végrehajtásokról és kilakoltatásokról is beszélt a CÖF, itt mit léptek?

A Civil Összefogás számára folyamatosan érkeznek be panaszok a károsultak részéről, amelyek tekintetében azt el kell mondani, hogy sajnos valóban a végrehajtások vonatkozásában is számos aggály merül fel. Egyrészt a kilakoltatási moratóriumot sem tartják be, adott esetben az érintett hitelezők, illetve a követeléskezelő cégek, valamint az esetleges végrehajtások leállítása tekintetében is, amelyet most már a jogszabály előír, tapasztalhattunk olyan jogcselekményeket, olyan mozgásokat, amelyek nem felelnek meg a törvényi szabályozásnak. Itt azt mindenképpen le kell szögezni, és azt meg kívánom jegyezni, hogy mivel a CÖF, illetve a CÖKA stratégiai partnere az igazságügyi tárcának, mi ezeket a panaszokat beküldtük a jogszabály megszületése előtt. Azt tapasztaltuk, hogy úgy is lehet trükközni ezekkel a követelésekkel, hogy behajtó cégeknek, követeléskezelő cégeknek értékesíti a pénzintézet, és innentől mossa kezeit, és azt mondja, bármiféle végrehajtási cselekmény történik, az már az ő érdekkörén kívül esik.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Nagyságrendileg hány ilyen ügy lehet?

Konkrét számot nyilvánvalóan csak hónapok távlatában tudunk mondani, de azt le kell szögezni, ha egy törvénytelenség van, az is pont eggyel több, mint amennyi megengedett. Éppen ezért előterjesztettük a panaszok, illetve a beérkezett megkeresések tömegét, illetve ezek összefoglalóját az igazságügyi tárcának, felsoroltuk azokat a pontokat, amelyek a végrehajtás szempontjából aggályosak lehetnek, megadtunk olyan szempontokat, mint például azt, hogy egyébként már törvénytelen elemeket jogerősen tartalmazó kontraktusok tekintetében a biztosítási intézkedések indokolatlanok, ilyenek például az életbiztosítások. Azt is szorgalmaztuk, hogy az ilyen szerződéseket bontsák fel, illetve a jövőben mellőzzék. Összességében tehát nagyon lényeges, hogy a pénzintézeteket jogkövető magatartásra kell szorítani. Ahogy azt a devizahiteles mentőcsomag miniszteri indoklása is tartalmazza, a bankok részéről az önkéntes jogkövetés lenne az üdvös.

Több civil szervezetnél vizsgálódott a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, önöknél is jártak?

Csizmadia László, a szervezet elnöke egyértelmű állásfoglalást tett. Álláspontunk szerint azok a támadások méltatlanok, amelyek a CÖF-öt érik. Gyakorlatilag úttörőként a CÖKA letette a jelentését és az elszámolását mindenki számára elérhető módon. Ilyen értelemben tehát, aki tájékozódni akar, a nyilvános információkhoz hozzáférhet.