Hiába semmisítette meg az Alkotmánybíróság (AB) a Fővárosi Közgyűlést érintő új választási szabályok egy részét, a szakértő szerint a törvényben még mindig maradtak alaptörvény-ellenes, az egyenlő választójog elvét sértő elemek. 

Félmunkát végzett az AB azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés megválasztására vonatkozó, súlyosan aránytalan törvényi szabályozásnak csak egy elemét semmisítette meg – értékelte a testület hétfői döntését az Origónak Tóth Zoltán.

Teljesen új szabályok szerint választják meg ősszel a Fővárosi Közgyűlés tagjaitFotó: Tuba Zoltán - Origo

A választási szakértő emlékeztetett: az AB kimondta ugyan, hogy az alaptörvénybe ütköző a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számításának módja, ám szerinte a szabályozás két további eleme legalább ennyire aggályos, így az őszi önkormányzati választást még mindig alaptörvény-ellenes rendelkezések alapján tartják majd meg.

Alapvető változás Budapesten

Kormánypárti javaslatra és támogatással fogadta el az Országgyűlés június 10-én azt a törvénymódosító-csomagot, amely már az idén ősszel megváltoztatja az önkormányzati választást. Leginkább Budapesten, hiszen teljesen átalakítják a Fővárosi Közgyűlést – a testület összetételét és működését is.

A testületnek a főpolgármester mellett most 33 listáról választott tagja van, a jövőben 32 lenne, és nem mindegyikük listáról kerülne be. A 23 kerületi polgármester automatikusan képviselővé válik, mellettük pedig kilenc, kompenzációs listán mandátumot nyert képviselő alkotja majd a közgyűlést.

Több szintű aránytalanság

Az új rendszerben a 23 kerületi polgármester egy-egy mandátumot kap, miközben jelentősen eltérő lakosságszámú városrészeket képviselnek.  Az I. kerület például 24 ezer lakosú, míg a XIII. kerület 117 ezer, a XIV. kerület pedig több mint 123 ezer lakosú.

Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés ülését vezetiFotó: Mudra László - Origo

Így a választáson leadott egy-egy állampolgári szavazat mandátumszerzési értéke között négy-ötszörös különbség is lehet. Az ezt ellenzők az AB egy korábbi, 2005-ös határozatára hivatkoznak, miszerint már az is sérti az egyenlő választójog elvét, ha a választókerületek választópolgárainak száma közötti különbség  a kétszeres eltérést meghaladja.

Mindezt nem, de egy másik problémát az AB is sérelmezett. Ez az volt, hogy a 23 polgármester-képviselő jelentette aránytalanságot enyhíteni hivatott kompenzációs lista mandátumszámítása még aránytalanabb volt. A listára felkerülők – a kerületekben vesztes polgármesterjelöltek – sok esetben ugyanis több szavazatot vittek volna vesztesként, mint a győztes jelölt. A XI. kerületben például hétszer többet ért volna a vesztesre leadott voks.

Fidesz: mindenképpen bevezethető

A Fidesz szerint az AB döntése egyértelművé tette, hogy a kerületi polgármesterek jelenléte a közgyűlésben nemcsak helyes, hanem alkotmányos is. A kormánypárti frakció reagálásában jelezte azt is, hogy az önkormányzati választást szabályozó törvény az AB által megsemmisített rendelkezések nélkül is alkalmazható.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Gulyás Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese jelezte, hogy a taláros testület döntése semmilyen törvényalkotási kötelezettséget nem eredményez az Országgyűlésnek, a törvény a megsemmisített rendelkezések nélkül világos, hatályos és alkalmazható.