Mind a 41 hungarikumot bemutatják a vasárnap délutánig tartó első Hungarikum Hétvégén a Budai Várban.

Hungarikum Hétvégét tartanak Budapesten, első alkalommal. A hungarikum szóról a legtöbbünknek a pálinka és... – no, igen, nem sok minden jut eszünkbe. Pedig összesen 41 van (a teljes lista itt), olyan tételek is, amelyeken csak ámul az ember. Mert például hogyan lehet Puskás Öcsi teljesítménye hungarikum, ha egyszer megismételhetetlen? A pálinka, na az megismételhető, de mondjuk a Wembleyben lőtt két gól?

A bejárat – belülrőlFotó: Marton Szilvia - Origo

A hivatalos definíció szerint a hungarikum "gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye".

Túró Rudi? Mangalica?

A vasárnapig tartó rendezvényt jegyző Magyar Ízek Alapítvány ötszáz embert szóra bírva készíttetett egy felmérést, ami szerint a magyarok több mint kétharmada legfeljebb három hungarikumot tud megnevezni. Még mielőtt elmentem volna a hétvége helyszínére, a budai Várba (amely maga is hungarikum), én is végeztem egy nem reprezentatív kutatást. Ez rosszabb eredményt hozott, mint az alapítványi: hármat senki nem tudott helyesen felsorolni. A tokaji aszú, a téliszalámi és a pálinka többször megvolt ugyan, de melléjük rendre hibás tételek sorakoztak, leggyakrabban a mangalica, a Túró Rudi és az Unicum. (A helyszínen jobb eredmények születtek, de az ottani versenyzőket diszkvalifikáltam: elég volt körbenézniük a helyes válaszokért.)

Csütörtökön kora délután a vár felé buszozva nemezsüveges, nagy bajuszú ősmagyarokat vagy még inkább gubás pásztorokat, cifraszűrös csikósokat képzelek a helyszínre. Meg azt, hogy a szervezők minimum odarittyentettek egy akácerdőt, hiszen nemrég a Magyarországra a 18. században betelepített faféle és a virágporából készült méz is hungarikum. Nem rittyentettek, az EU által üldözött ősi fáinkat csak néhány tönk képviseli, és pásztorok sincsenek.

Meglepő tételek

A bejáratnál az érkezőknek (a felnőttjegy ára 2000 forint, a gyerekeknek ingyenes a belépés) egy 96 oldalas, kétnyelvű tájékoztatót adnak, de kevesen lapozgatják. Pedig olyan meglepő hungarikumok is vannak, mint a Kürt-adatmentés, az Ilcsi szépítő füvek vagy éppen Pécs ókeresztény temetője. A rendezők szerint a mostani kiváló alkalom, hogy együtt, egy helyen lehessen megismerni az összeset. A hungarikumok köre ráadásul hamarosan tovább bővülhet, a fesztivál megnyitóján Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelentette be, hogy a listára a szerencsi csokoládé és a kürtőskalács is felkerülhet.

Busó BudapestenFotó: Marton Szilvia - Origo

A Hunyadi téren a szokásos fesztiválbódék állnak, a kép kicsit zavaros, mert nem derül ki egyértelműen, hogy melyik stand képvisel hungarikumot, és melyik nem. A kolbászosbódét kézenfekvőnek tippelem (a legolcsóbb kolbász 3000 forint/kiló, de lehet hosszra is venni, egy centiméter 23 forint), a közelében lévő ételkimérést viszont nem. A lista átböngészése óta ugyanis tudom, hogy a csirkebrassói (600 forint/10 deka) és a sült hekk (700 forint/10 deka) nem hungarikumok. Utóbbi különösen nem az, hiába árulják minden magyar tó partján, az Atlanti-óceánból halásszák.

A szikvíz is hungarikumFotó: Marton Szilvia - Origo

Persze több hungarikum is vitathatóan magyar, a már említett akácon kívül például a szódavíz, amit nem Jedlik Ányos talált fel, hanem az angol Joseph Priestley. Ezt a szódásbódénál ücsörgő Deák László szikvízgyártó, a Magyar Szikvízgyártók Országos Ipartestületének elnöke is elismeri.

Szóda és műfüst

A standon egyébként kiállítottak egy ma is működő, 100 éves szikvízkészítő gépet. Deák nem engedi, hogy a készülékkel babráljak, bezzeg Fazekas Sándor! A földművelésügyi miniszter ugyanis a megnyitón kipróbálhatta a szerkezetet, és ivott is a szódából, a fotósok legnagyobb örömére. Teli szifonokat látok, ártáblát nem. Kérek egy pohár vizet. "Mennyibe kerül?" – kérdezem. "Semennyibe, ez még belefért" – válaszolja Deák László, miközben megcsörren a telefonja.

A szikvizes mellett a Kürt bódéja áll, a pulton egy vízzel teli monitor és egy megégett számítógép áll, utóbbi műfüstöt ereget. A számítógépes cég emberei a délelőtti megnyitón megégettek, majd vízbe dobtak egy külső merevlemezt, amelyre előzőleg rámentettek egy fotót, amin a 41 hungarikum képviselői és a miniszter láthatók. A cég szakemberei az adathordozót laborba vitték, és ígéretük szerint vasárnap délutánra, a fesztivál zárására helyreállítják a képet.

A Fertő senkit nem érdekel

Három órája tart a "hétvége", kevés embert látok, pedig mint Papp Krisztiántól, a főszervezőtől utólag megtudom, addig már 1200 jegyet eladtak. A hungarikumos pultoknál csak ott látni érdeklődőket, ahol kóstoltatnak, de például a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj pultjához még senkit nem láttam odamenni.

Ilcsi-termékFotó: Marton Szilvia - Origo

Néhány méterrel távolabb, az Ilcsi szépítőfüvek standjánál ellenben folyamatos a forgalom: mosolygós arcú nők kenegetik magukra a termékmintákat.

Ők már kóstoltakFotó: Marton Szilvia - Origo

Próbálok a látogatókkal a hungarikumokról beszélgetni, nem lesznek izgatottak a témától. Minden alkalommal gasztroirányba terelődik a szó, pedig a 41 hungarikumból csak 13 élelmiszer. Kiderül, a legtöbben nem figyelik vásárláskor, hogy egy termék hungarikum-e. Ebben az is szerepet játszhat, hogy egyszerre többféle minőségi tanúsítvány, védjegy is jelen van a piacon. Például a Kiváló Magyar Élelmiszer, a Magyar Termék Nagydíj vagy az Aranyszalag minőségi tanúsítvány.

A másik oldalt kérdezve már árnyaltabb a kép. A kalocsai paprikánál azt mondják, a hungarikumság a vásárlók tájékoztatására szolgál, hogy tudják, milyen értéket képvisel a termékük, nekik viszont az esetleges többletérdeklődés nem jelent semmi pluszt, hiszen a hasznot a kereskedők fölözik le, akik 200–250 százalékos kulccsal dolgoznak. Üzletláncot még nem választottak hungarikummá, így ezt a kérdést nem sikerül a helyszínen tisztázni.

Hungarikum készülFotó: Marton Szilvia - Origo

A matyó népművészet asztala mellett Lukácsné Lengyel Erzsébet hímezget, mint mondja, kicsit demonstratív célból, de azért is, hogy teljen az idő. Ő felettébb hasznosnak tartja, hogy hungarikum lettek, ennek köszönhetően többet foglalkozik velük a sajtó, így több helyre (főként vásárokra) hívják őket. Az áraikat nem emelték meg azóta, hogy megkapták az elismerést. "Nem tehetjük meg, tudja, enni-inni mindig fognak az emberek a fesztiválokon, de az már egyáltalán nem biztos, hogy népművészetet is vesznek."

Bőrsapkás sólymok

Felkeresem a solymászbódét is, ahol Mák Lóránt ül a Magyar Solymászegyesület, két sólyom pedig a sólymok képviseletében. A madarak bőrsapkában ücsörögnek, egyikőjük vadász-, a másik bemutatómadár. A különbség abban rejlik, hogy máshoz vannak szoktatva: a vadászt zavarja a tömeg, a bemutatósat nem. Mák is örül a hungarikumságnak, azt mondja, ezzel nagy lépést tettek afelé, hogy minél többen elfogadják a solymászatot.

Az egyik sólyom takarja a másikatFotó: Marton Szilvia - Origo

Megtudom azt is, mennyi vizsga és engedély kell ahhoz, hogy valaki ragadozó madarat tartson, és vadásszon vele, valamint azt, hogy egy sólyom akár húsz évig is elélhet. A közelgő gyerekcsapatra pillantva ebben most nem vagyok annyira biztos.

Közben a közeli színpadon éppen mézbemutató zajlik: két ember beszélget, közönségük – talán a hétköznap kora délutáni időpontnak köszönhetően – nincsen. Miután a legtöbb látogatót továbbra is a sajtos, kolbászos, fűszeres, vadpástétomos, magolajat kínáló standok vonzzák, megpróbálok különlegességeket keresni a hungarikumok között. Gyorsan rátalálok a karcagi birkapörköltes (hungarikum!) bográcsra, majd egy pultra, ahol barackpálinkás, tokaji aszús és paprikás fagylaltot árulnak. A fagyik nem hungarikumok, de az ízesítőik azok. Nagyot dobban a szívem, amikor egy helyen őskalácsot találok, de kedvem szegik a tények: az őskalács egy kürtőskalács némi módosítással (például nincsen benne tojás), de ránézésre semmi extra.

Őstulok. Őstulok!Fotó: Marton Szilvia - Origo

Odébb "Őshonos streetfood" címen libatöpörtyűvel, mézes-mustáros majonézzel, borsikás savanyú káposztával, rukolával készített libaburgert kínálnak, máshol vízibivaly-csemegét, a leghungarikumabb hungarikum címre azonban nálam az őstulokkolbász számíthat. Ebben az a különösen szép, hogy az őstulok (Bos primigenius primigenius) 1627-ben kipusztult. Az 1920-as években sikerült visszatenyészteni egy, az őstulok ábrázolásaira nagyon hasonlító fajtát (nálunk a Hortobágyi Nemzeti Park területén él néhány tucat), de az, hogy az eredeti húsa milyen lehetett, örök rejtély marad. A Hungarikum Hétvégén kapható tulokkolbász (30 deka 1500 forint) mindenesetre csípős volt, és sós.