A legfőbb ügyész volt helyettese akár az Alkotmánybíróság elnöki székére is aspirálhat, de gyakorló bírák és az egyházi életben befolyást szerző alkotmányjogász is az esélyesek között szerepel az ősszel megválasztandó alkotmánybíró-jelöltek kormánypárti listáján. A Fidesz-KDNP hamarosan újabb három AB-taggal biztosíthatja többségét a testületben.

Hónapok óta példátlanul szoros eredménnyel hozott határozatot az Alkotmánybíróság a múlt hétfőn, amikor az önkormányzati választás szabályainak néhány hete elfogadott módosításáról döntött. A törvény 8:7 arányban ment át a testületen, vagyis egyetlen szavazaton múlt, hogy októberben a nemrég módosított szabályok szerint választunk-e, vagy sem.

Az Alkotmánybíróság tagjai a nyilvános határozathirdetésen, amelyen Paczolay Péter, az AB elnöke a testületnek a kormány devizahiteles indítványával kapcsolatos döntését ismertette március 17-én.Forrás: Origo

De nemcsak a konkrét jogszabály miatt kapott különös jelentőséget ez a szoros eredmény, hanem azért is, mert a testületen belüli törésvonalak is szélesedni látszanak, ezzel pedig megnőtt a súlya annak, hogy kikkel, mely új alkotmánybírákkal biztosítja be „többségét” a testületben a Fidesz. A kormánypárt ugyanis nyilvánvalóan erre törekedett az elmúlt években, a 2010-es kormányváltást követően például azonnal átalakította az alkotmánybírók jelölési rendjét; így egyedül is – még a KDNP nélkül is – képessé vált jelölni és megválasztani tagokat az AB-be. Az utóbbi négy évben eddig kilenc esetben gyakorolta is ezt a jogát, és még az idén további három alkalommal bízhat meg alkotmánybírákat 12 évre.

Hamarosan ugyanis a korábbi - még konszenzusos - jelölés után megválasztott alkotmánybírák közül hárman is elhagyják a testületet, mert lejár a 9 éves mandátumuk. Kovács Pétert 2005 szeptemberében, Balogh Elemért 2005. november 14-én választották alkotmánybírónak, és szeptember 26-án lejár Bragyova András megbízatása is. Helyükre, mint néhány hete kiderült, önmagában a Fidesz is képes új bírákat jelölni, immár 12 éves mandátumra.

Kik választanak?

Az alkotmánybírákat jelölő ötpárti eseti bizottság kilenctagú, a Fidesz öt tagot delegálhat, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP pedig egyet-egyet. Mivel a jelöltséghez öt igen kell, az ellenzék összefogva sem tud saját jelöltet állítani, a Fidesznek viszont ezután sincs szüksége a KDNP támogatására ahhoz, hogy jelöljön valakit. Az eseti bizottságot Gulyás Gergely vezeti, kormánypárti oldalról a tagja lesz még Rubovszky György, Balla György, Mátrai Márta, Selmeczi Gabriella és Tuzson Bence. Az MSZP Tóth Bertalant küldte a testületbe, a Jobbik Gyüre Csabát, az LMP pedig Schiffer Andrást. A DK és az Együtt-PM meg senkit, mivel nincs frakciójuk. Ezzel a kormánypártok – Kövér László házelnök javaslatára – megtartották a 2010-ben kialakított rendszert. Addig, 1990 és 2010 között úgynevezett paritásos bizottságok jelölték a bírákat: a testületbe minden frakció egy személyt delegált, függetlenül attól, hogy mekkora volt a képviselőcsoport létszáma. Így aztán 2010-ig párosával választották az alkotmánybírákat: egy kormánypárti és egy ellenzéki jelöltet.


Nő, nemzetközi jogász, gyakorló bíró

Paczolay Péter a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt arról, milyen jelölteket látna szívesen a három, hamarosan „nyugdíjba vonuló” alkotmánybíró helyén. Az AB-elnök szerint szerencsés lenne, ha a parlament egy nőt, egy nemzetközi jogászt és egy olyan bírót választana, akinek van igazságszolgáltatási gyakorlata. Nem biztos azonban, hogy ezeket a kívánalmakat mind teljesíteni kívánja a Fidesz, noha kormánypárti forrásaink szerint női jelölt és igazságszolgáltatási vezető is szerepel a kormánypárt jelölti listáján.

A hírek szerint már az is biztos, hogy ősszel egyszerre három alkotmánybírót fognak választani a kormánypártok, mert fölöslegesnek tartják két körben – szeptemberben és novemberben – meghallgatni a három jelöltet. Az is biztosra vehető, hogy a Paczolay kívánalmainak akár egy személyben is megfelelő szakember nem válik jelöltté. Mészár Róza, a Kúria bírája ugyanis korábban a szocialisták alkotmánybíró-jelöltje volt, így – noha akkori meghallgatásán a Fidesz is alkalmasnak találta – vélhetően esélye sincs a testületbe kerülésre.

Az új alkotmánybírók esküje 2011 júniusábanForrás: MTI/Illyés Tibor

A szakmából érkezhetnek az újak

Az Origo kormánypárti forrásból úgy értesült, a Fideszben most még legfeljebb a pártelnök van tisztában azzal, pontosan kit, kiket választanak majd alkotmánybírává ősszel, a párton, és esősorban a frakción belül pedig jelenleg ez nem téma. Az alkotmányjoggal különböző szinten foglalkozó képviselők ugyanakkor már-már elfogytak, legfeljebb a KDNP-s Rubovszky György aspirálhatna jelölésre, ám ő még a tavaly átalakított tagsági feltételeknek sem felelne meg. Az új szabályozás ugyanis mindössze azt köti ki, hogy 70 éven felüli jogász nem választható az AB tagjává, Rubovszky pedig februárban betöltötte ezt a kort.

Már-már hagyománynak számít, hogy a Fidesz-KDNP egy saját politikusát jelöli alkotmánybírának, sőt az előző ciklusban két kormánypárti képviselő – Balsai István és Salamon László – is épp az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság éléről ült át a jelöltek székébe. Ilyen alapon a fideszes Gulyás Gergely is nagy eséllyel indulhatna alkotmánybírónak, ám a politikusnak fiatal kora miatt nincs meg a szükséges szakmai tapasztalata, ráadásul forrásunk szerint Gulyás, aki egyébként elődeitől eltérően alkotmányjogász végzettségű, nem is pályázik ilyen posztra.

Balsaiból még AB-elnök lehet?

Egyetlen most távozó alkotmánybíró újrajelölését sem valószínűsítették forrásaink, holott a még 9 éves mandátumú AB-tagokra nem vonatkozik az újrajelölési tilalom. Februárban lejár az AB-elnök mandátuma is, ám sajtóhírek szerint a párt elnöksége egyelőre nem döntötte el, hogy újrajelöli-e Paczolay Pétert. Ő egyébként 2006-ban konszenzusos, négypárti alkotmánybíró-jelölt volt, éppen ezért sokak meglepetésére választotta meg a Fidesz-KDNP a testület vezetőjének, miután megváltoztatták az idevágó szabályokat. Korábban ugyanis az alkotmánybírók maguk közül, három évre bízták meg a testület elnökét, ám most már az Országgyűlés kétharmada dönthet erről, méghozzá az érintett alkotmánybíró mandátumának lejártáig adva az elnöki megbízást. Bár a Fideszben forrásaink szerint lennének támogatói Paczolay újraválasztásának, köztudott, hogy bizalomvesztésre hivatkozva maga Orbán Viktor vétózta meg annak idején, hogy az AB-elnököt újradelegálja a kormány a Velencei Bizottságba. Ráadásul Paczolay mostanában nem is „dolgozik meg” nagyon újrajelöléséért, hiszen például a fővárosi közgyűlést érintő törvénymódosítás ügyében minden korábbinál keményebb kritikákat fogalmazott meg. Noha korábban felvetődött, hogy Paczolay esetleg Stumpf Istvánnak adja majd át az elnöki stafétát, erre a kormánypárti források ma már esélyt sem látnak. Úgy tudjuk, a Fidesz-frakcióban komolyan felmerült, hogy a kormányoldal és az AB közötti „partneri viszony” érdekében Balsai Istvánt kellene megbízni a testület vezetésével, sokak szerint azonban ez öngól lenne, így várhatóan egy, a nemzetközi szakmai közéletben is elfogadható alkotmánybírát választanak, sőt az is előfordulhat, hogy olyan AB-tag lesz az új elnök, aki csak februárban kerül be a testületbe, Paczolayt váltva.


Legfőbbügyész-helyettes, bíró, egyetemi tanár

Az azonban már biztosra vehető, hogy a Paczolay Péter AB-elnök helyett tavaly a Velencei Bizottságba delegált Varga Zs. András neve szerepel majd az őszi alkotmánybíró-jelöltek listáján. A Pázmány Péter Egyetemen tanító jogász a közelmúltig Polt Péter legfőbb ügyész helyettese volt, ám váratlanul lemondott. Forrásaink azt is tudni vélték, Varga Zs. támogatottsága olyan erős a Fideszben, hogy még a jövő év elején megüresedő AB-elnöki székre is eséllyel pályázhat.

Varga Zs. AndrásForrás: MTI/Beliczay László

Mellette ugyanakkor elsősorban gyakorló bírák nevét említették forrásaink a betöltendő helyekre. Ilyen Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának a vezetője, de felmerült egy másik bírónő neve is, Erőss Monikáé, aki jelenleg a Kúria főtitkára, ám akár belőle is AB-tag lehet. Rajtuk kívül még egy nevet emeltek az esélyesek közé, Schanda Balázs alkotmányjogászét, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja, sőt éppen Varga Zs. karán kutatási vezető (többször publikáltak is együtt), 2008 óta pedig a Világiak Pápai Tanácsának tagja, az egyházjog a szakterülete.

Alkotmánybírák futószalagon

Az elmúlt négy év nemcsak hatásköri szempontból hozott jelentős változásokat az AB-ban, hanem a testület összetételében is. Már 2010 júliusában delegálták a testületbe az első Orbán-kormány egykori kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt, az azóta nyugdíjba vonult Bihari Mihállyal együtt. 2011 szeptemberétől a 11 fős testületet 15 fősre duzzasztották - a tagok mandátumát 12 évre emelték -, és öt új bírót ültettek a testületbe. A kormánypárti képviselő Balsai István mellett Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság volt tanácselnökét, Dienes-Oehm Egon volt nagykövetet, valamint a jogász Pokol Bélát választották alkotmánybírává. A tavaly, év elején alkotmánybíróvá választott Salamon László KDNP-s képviselővel, majd Juhász Imrével, a Független Rendészeti Panasztestület elnökével, Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselőjének korábbi közvetlen munkatársával végül a kormánypártok által 2010 után jelölt alkotmánybírák egyértelmű többségbe kerültek a testületben.