Patthelyzetbe fulladhat Budapest

2014.08.18. 06:55

Kaotikus állapotok alakulhatnak ki az új fővárosi közgyűlésben, ha a bal- és jobboldal fej fej mellett végez az októberi önkormányzati választáson – derült ki az Origo számításaiból. A normális kormányzáshoz az sem elég, ha a két nagy tömb közül az egyik többségbe kerül, és főpolgármestert is ad. Ugyanis a kettős többség elvének bevezetése még így is patthelyzetet hozhat. Ennek értelmében nem elég egy-egy határozat elfogadásához a testületi tagok több mint felének az igen szavazata, hanem ahhoz a fővárosi lakosság több mint felét képviselő polgármestereknek is zöld utat kell adniuk. 

Alaposan megváltoztatja a fővárosi közgyűlés és a teljes budapesti politika eddigi működését a választási rendszer átalakítása, valamint a kettős többség bevezetése a döntési eljárások során. Amint arról az Origo is beszámolt, a parlament nyáron fogadta el a fővárosra vonatkozó új önkormányzati választási szabályokat. Korábban arányos listás rendszerben választották meg a 32 fővárosi képviselőt, októberben azonban a 23 kerületvezető mellett kilenc, kompenzációs listáról megválasztott politikus és a főpolgármester lesz tagja a 33 fős testületnek.

Az EU-t másolták

Az egyik legnagyobb újdonság az úgynevezett kettős többség bevezetése lesz, amely nagyban hasonlít az Európai Unió Tanácsában a lisszaboni szerződés hatályba lépése óta alkalmazott rendszerhez. A tanácsban akkor érik el a minősített többséget egy-egy szavazás során, ha legalább a tagállamok 55 százaléka támogatja a javaslatot, és azok legalább az EU népességének 65 százalékát képviselik. Budapesten egy döntéskor egyrészt szükség lesz arra, hogy a többség – vagyis a 33 képviselőből legalább 17 – jóváhagyja a javaslatot, másrészt legalább annyi kerületi polgármester igen szavazata is kell majd, ahányan Budapest összlakosságának minimum a felét plusz egy embert képviselik. 

Munka közben a fővárosi közgyűlésFotó: Tuba Zoltán - Origo

Az új szavazási rendszerben tehát kulcsszerepe lesz annak, hogy egy-egy döntés során az adott ügy támogatói mely kerületeket állítják maguk mellé, mivel a szavazati súlyok között akár 5-6-szoros eltérések is lehetnek. A képletet tovább bonyolíthatja majd az is, hogy hiába szerez több polgármesteri és kompenzációs listás helyet mondjuk a jobboldal, ha a baloldal mellett döntenek azok a kerületek, ahol a fővárosiak többsége él.

Az ellenzékkel kormányozni

A patthelyzethez persze nem kell a kettős többség bevezetése, az utóbbi csak növeli az előbbi bekövetkezésének valószínűségét. Ráadásul mivel a főpolgármester megválasztása független a közgyűlésétől, előfordulhat, hogy a főváros vezetőjének ellentétes színezetű többséggel (vagy éppen kisebbséggel) kell kormányoznia, azaz Falus Ferencnek jobb- vagy Tarlós Istvánnak baloldali dominanciájú közgyűléssel. Normális, stabil városirányítás tulajdonképpen csak akkor lehet, ha a Fidesz-KDNP vagy az MSZP–Együtt-PM–DK-koalíció megszerzi a kormányzás mindhárom szükséges elemét: a főpolgármesteri címet, a közgyűlési többséget és a lakosság többségét adó kerületcsoport polgármesteri székeit a kettős többséghez. Minden más esetben megnehezül a kormányzás, lelassulhat, beállhat a döntéshozatal, illetve valamilyen unortodox vezetési modellt kell bevezetni.

Ez történhet patthelyzetben

Mivel a Jobbik és az LMP feltehetően nem szerez kerületi polgármesteri posztot – az esetleges egyetlen független polgármestertől most eltekintve – biztosnak látszik, hogy a lakossági többség vagy a kormánypártok vagy a baloldali koalíció oldalán meglesz. Ha azonban a szükséges közgyűlési szavazatszám nem, a szóban forgó oldal megpróbálhatja bevonni az említett két kisebb párt egyikét vagy mindkettőt. Akár állandó koalíciós partnetként, akár egy-egy szavazásnál meggyőzve a mérleg nyelvét alkotó képviselőket. Persze a gyakorlatban a Jobbik a kormánypártok partnereként jöhet szóba, mivel az MSZP–Együtt-PM–DK mindenfajta együttműködést kizárt ezzel a szélsőjobb párttal. Elvileg az sincs kizárva, hogy a három baloldali párt valamelyike szavazzon a Fidesz-KDNP-vel egy-egy kérdésben, vagy akár nagykoalíció jöjjön létre némely szavazáskor. 

Abban az esetben, ha a főpolgármester és a többség színe eltérő lesz, akkor könnyen lehet, hogy a többség sarokba szorítja a főváros első emberét, és akár jogköröket is elvehet tőle. Jól látszik, hogy a fent vázolt helyzetek könnyen passzivitásba, kormányozhatatlanságba, káoszba vihetik Budapestet.

Ők lesznek a legerősebbek

Az Origo annak is utánajárt, hogy a 2012. január 1-jei népességi adatok szerint mely kerületek lennének a legerősebb szereplők. Ezután azt néztük meg, hogy az idei országgyűlési- és európai parlamenti választási eredmények, valamint az októberi önkormányzati választásra vonatkozó várakozások alapján hogyan alakulnának a szavazati súlyok.

A két évvel ezelőtti népességi adatok alapján az új fővárosi közgyűlésben a legnagyobb szavazati résszel a XI. kerület bír majd 8,36 százalékos aránnyal. Újbudát követi majd Óbuda-Békásmegyer 7,12, Zugló 7,11 és Angyalföld-Újlipótváros 6,8 százalékos aránnyal. Az előbb említett városrészekkel szemben nem lesz túlságosan nagy súlya a XXIII. és az I. kerületnek, amelyeknek még 1,5 százalékos szavazati aránya sem lesz. Összességében a budai kerületeknek 28,09, míg a pestieknek 71,91 százaléknyi szavazatuk lesz majd az új közgyűlésben.

 

Ezért fontos a baloldali összefogás

A 2014. április 6-i országgyűlési választáson a listás voksokat tekintve az MSZP–Együtt-PM–DK-szövetség hét kerületben végzett az élen, de sok városrészben egy százaléknál kisebb volt a különbség a Fidesz-KDNP és a baloldal között, ami őszre könnyedén meg is fordulhat. Ha a baloldali győzelmet hozó hét kerületben (IV., VII., X., XIII., XIV., XIX., XX., XXI.) ugyanez az eredmény ismétlődne meg október 12-én, akkor a balközép polgármesterek összesen 37,86 százalékos szavazati arányt birtokolnának az új közgyűlésben. A baloldal, bár nem szerepelt túlságosan jól áprilisban a fővárosban, a kerületi népességszámok miatt mégis elég komoly erőt képviselnének a polgármestereik a következő öt évben.

Ha a jobboldal is meg tudná ismételni április 6-i eredményét, akkor a 17 kerületben elért sikeréért összesen 62,14 százalékos szavazati arányt kapnának a kerületvezetőik az új fővárosi közgyűlésben. Ezen számítások alapján a május 25-ei európai parlamenti választást alapul véve lényegesen más eredményt kapunk. Akkor a baloldali ellenzéki erők külön indultak, ráadásul összesített eredményük is csak két kerületben (IV., XIII.) haladta meg a Fideszét. Ennek alapján pedig csak 12,49 százaléknyi szavazatot tudtak volna a közgyűlésben felmutatni - feltéve, ha azokon a helyeken közös a polgármesterjelöltjük - szemben a Fidesz 87,51 százalékával. Fontos megjegyezni, hogy a fenti számítások csak a kettős többség azon ágára vonatkoznak, amikor azoknak a képviselőknek az igen szavazata szükséges, akik Budapest összlakosságának minimum a felét plusz egy embert képviselik. 

Kevesebb embert képviselhet a Fidesz

Az őszi önkormányzati választás előtt a baloldalon zajló hosszú alkudozások eredményeként úgy állapodtak meg a pártok, hogy a 23 budapesti kerület közül 16-ban koordináltan, míg hétben egymás ellen indulnak. A koordinált indulás azt jelenti, hogy hat kerületben az MSZP, míg öt-öt városrészben az Együtt-PM és a DK állít polgármesterjelöltet. Így mindhárom balliberális erőnek lesz fővárosi kompenzációs listája, amihez 12 polgármesterjelöltet kell beregisztrálniuk. Mindegyik politikai oldal szoros eredményre számít októberben, így a várakozások szerint a Fidesz-KDNP sem tud az áprilisihoz hasonlóan 16 kerületben az élen végezni.

Éppen emiatt, amint arról az Origo beszámolt, a kormánypártokban azzal számolnak, hogy körülbelül 10-12 kerületben mindenképpen meg tudják szerezni az első helyet. Ha beigazolódnak a várakozásaik, és tegyük fel 11 városrészben végeznek az első helyen, akkor 47,75 százalékos szavazati súllyal bírnának, míg a baloldal 51,1 százalékkal. A maradék 1,15 százalékkal vélhetően Geiger Ferenc, Soroksár független polgármestere gazdálkodhat majd. A szavazati súlyok aránytalanságát nyilvánvalóan az okozza, hogy a baloldal a főváros népesebb kerületeiben népszerűbb, míg a kisebbekben inkább a jobboldal. 

Teljes felfordulás jöhet

Egy döntetlenközeli állásnál tehát inkább a koordináltan induló baloldal tudná besöpörni a kettős többség biztosításához szükséges egyik elemet, ami a kerületi polgármesterek népességarányos szavazatát jelenti. Ahogyan egy korábbi cikkünkben bemutattuk, a kilenc kompenzációs mandátum megszerzéséért folyó versenyben viszont jelentős hátrányban van a baloldal, mivel a budapesti kerületek felében nem tudnak szavazatot gyűjteni a koordinált indulás miatt. (Ahol például az MSZP indít polgármesterjelöltet, a másik két szövetséges nem, ott ezek egyetlen kompenzációs szavazatot sem tudnak gyűjteni, akárki is lesz a polgármester.)

Éppen ezért könnyen lehet, hogy bár a népességarányos szavazatokat tekintve a baloldal lesz többségben, nem tudják majd biztosítani a kettős többséghez szükséges másik elemet, amihez a 33 képviselő több mint felének az egyirányú szavazata szükséges. Egy ilyen szituáció meglehetősen bonyolult helyzeteket teremthet majd a közgyűlés napi munkája során, ahol az alkalmi kerületi koalíciók akár a pártszíneket is felülírhatják.