Miskolc ragaszkodik a nyomortelepek felszámolásához

Kriza Ákos polgármester sajtótájékoztatót tart

Eltökélt a miskolci városvezetés, hogy folytatja a nyomortelepek felszámolását. A helyi roma önkormányzat szerint embertelen kitelepítés folyik, míg Kriza Ákos polgármester azt mondja, betartják a jogszabályokat és a városi rendeleteket.

Minden önkormányzatnak, amelyik hazai és uniós fejlesztési forrásokat akar felhasználni, kötelező helyi esélyegyenlőségi programot készítenie. Ez a mélyszegénységben élők, romák, gyerekek, nők, idősek, fogyatékossággal élők élethelyzetén hivatott javítani, és társul hozzá egy intézkedési terv is.

A terveket eddig több mint háromezer település készítette el, számolt be Czibere Károly, az Emmi társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára július közepén tartott sajtótájékoztatóján. Azt mondta, e programok megléte a korábbiakhoz képest nem csupán a feltétele a fejlesztési források elérésének, de folyamatosan figyelemmel is kísérik, hogy mennyire illeszkednek hozzájuk a projektek, amelyekhez az önkormányzatok forrást igényelnek.

Czibere Károly felzárkózásért felelős államtitkár (balra) és Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alelnöke (balra a harmadik) a tatabányai Mésztelepen Forrás: MTI/Kovács Tamás

Beszélt arról is, hogy a programok öt évre készültek, de kétévente felül kell vizsgálni azokat, így folyamatosan nyomon követhető, hogy "az önkormányzat mennyire csak a papírnak dolgozott".

A program Miskolc esetében is a 2013-2018 közötti időszakról szól, tehát, ha az önkormányzat úgy használ fel uniós forrást, hogy közben figyelmen kívül hagyja az esélyegyenlőségi programban vállaltakat, az legfeljebb 2015-ben derül ki.

Párhuzamos rendeletek

Miskolc esélyegyenlőségi programjában is elismerik, hogy sok a közüzemi díjhátralékok miatti kilakoltatás, és ez ellen fel kell lépni A megvalósítás módjáról úgy rendelkeznek, hogy azt átgondoltan, személyre vagy családra szabottan, az egyes eseteket mérlegelve, lépcsőzetes lakáscserével, a lakáshasználat jogcímének megváltoztatásával, telepen belüli lakásrehabilitációval, egyes esetekben a telepfelszámolás támogatásával kívánják megvalósítani.

Miskolcnak azonban van egy másik rendelete is, amely többek között azt tartalmazza, hogy ha a bérlő akár egyetlen alkalommal is megszegi a közüzemi szolgáltatóval kötött szerződést (magyarán nem fizeti ki a számlát), az olyan „súlyos szerződésszegő magatartásnak minősül, mely a szerződés felmondását vonja maga után.” Ez az eljárás a fenti elvvel ellentétben mérlegelésnek, lépcsőzetességnek a nyomát sem tartalmazza.

Kriza Ákos polgármester Miskolc Martin-kertvárosi részében. A tíz lakásos társasház már két éve üresen állt, amikor lerombolták Forrás: MTI/Vajda János

Nyugodtan ült otthon, míg ki nem lakoltatták

Így lakoltatták ki Szamkó Józsefnét is három gyermekével. Az asszonynak közüzemi tartozása volt, és azt hiába rendezte már egy éve, az önkormányzat felbontotta a vele kötött bérleti szerződést. Az asszony az Origónak azt mondta, nem tudott arról, hogy egyszeri nem fizetés is a bérleti szerződés felbontásával jár.

Sőt járt a vagyonkezelőnél, ott megnyugtatták, hogy nem lesz probléma, miután rendezte a tartozását, újra kötik vele a szerződést. Erről azonban írásban nem kapott megerősítést. Mint mondta, valóban nyugodtan ült otthon, amíg augusztus 5-én ki nem lakoltatták. Azt gyanítja, rövidesen megjelenik a gyámhivatal, és két kisebbik gyerekét, a hét hónapost és a hétévest intézetbe viszik. Nem tudja hova megy, mi lesz vele.

És nem ő az egyedüli. Botos Ferenc, a miskolci roma önkormányzat tagja szerint harminc számozott utcai lakos kapott arra felszólítást, hogy augusztus 31-ig ürítse ki a lakást.

A kilakoltatott Szamkó Józsefné bútoraival és értékeivel az udvaron a miskolci Hatodik utcában Forrás: MTI/Vajda János

A roma önkormányzat elnöke sem kért papírt

Csütörtökön a Belügyminisztériumban tárgyalt Váradi Gábor, a roma önkormányzat elnöke, Kriza Ákos polgármester, Czibere Károly társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár és Vecsei Miklós, a magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.

Találkozójuk célja a miskolci konfliktus rendezése volt – a roma önkormányzat napok óta tüntet a kilakoltatások ellen –, a tárgyalás eredményeiről azonban egymásnak ellentmondó nyilatkozatok születtek. Váradi Gábor azt mondta, hogy az önkormányzat két hónapra felfüggeszti a kilakoltatásokat, míg Kriza Ákos szerint erről szó sem volt és nem is lesz. A polgármester álláspontját erősítette meg Vecsei Miklós is.

A Máltai Szeretetszolgálat egyébként közvetítő szerepet vállal. Erről a roma önkormányzat elnöke azt mondta, a velük történt egyeztetésnek köszönhetően már hétfőn megkezdik a munkát, ami lehetővé teszi az érintett miskolci lakosok lakhatási helyzetének rendezését.

Közvetít a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Nem ismeretlen a probléma és nem ismeretlen terep Miskolc a Magyar Máltai Szeretetszolgálat számára, így Vecsei Miklós, a szervezet alelnöke megfelelő feltételekkel, jól átgondolt megállapodást köthetett Kriza Ákos polgármesterrel.

„A legfontosabb, hogy politikai felhangoktól mentes legyen az együttműködés, az ÉMÁSZ-szal és az Elművel pedig már meg is állapodtak abban, hogy előre fizetős szolgáltatást építenek ki, amelynek a költségeit szinte teljes egészében a szolgáltató állja. A fogyasztók így legális, elérhető szolgáltatáshoz jutnak, a közvéleményben pedig rögzülhet, hogy senki sem kívánja magát kivonni a közszolgáltatások fizetése alól” – mondta a megállapodásról Vecsei Miklós alelnök.