Csökkent valamelyest a Magyarországról elvándorló orvosok száma, de még mindig sokan keresnek boldogulást külföldön. Könnyen lehet, hogy pár éven belül nem lesz felkészült szakembergárda a hazai intézmények egy részében. A rezidensszövetség szerint további béremelésre lenne szükség, de ez sem oldana meg minden gondot. A rossz felszereltség és a hálapénz még mindig komoly rákfenéje a hazai egészségügynek.

Évek óta súlyos probléma az orvoselvándorlás, a legfrissebb adatok szerint az idei első félévben 514 orvos, összesen 257 ápoló és szülésznő ment külföldre. Ez a két szám tavaly 1218, illetve 555 volt. Az elmúlt hét és fél évben nyolcezernél is több orvos, valamint több mint két és fél ezer ápoló, szülésznő ment külföldre dolgozni a jobb feltételek miatt.

A tavayi első félévi és az idei első félévi adatokat összehasonlítva ugyanakkor elmondható, hogy csökkent a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok és ápolók száma – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős helyettes államtitkárságának adataiból.

Az orvosok esetében 2012-től kezdve csökken a hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma. 2013-ban 14 százalékkal kevesebb orvos (955 fő) kért külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt, mint 2012-ben (1108 fő). Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta először 2012-ben csökkent a kérelmezők száma, 2013-ban a 2010. évinél is kevesebben kértek igazolást (2010-ben 1111 fő).

Ezekben a számokban benne vannak a magyar egyetemeken végzett, hazájukba visszatérő orvostanhallgatók is. Az első alkalommal hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma mintegy 200 fővel, 28 százalékkal csökkent az előző két évhez képest.

Aggasztó a magas átlagéletkor

A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke az Origónak arról beszélt, hogy mostanra minden ágazatban hiány alakult ki Magyarországon. Leginkább a belgyógyászok, a háziorvosok, az altatóorvosok, a sebészek és a patológusok vándoroltak külföldre, de nincs elegendő radiológus és ideggyógyász sem. Dénes Tamás szerint aggasztó az orvosok magas átlagéletkora, 4500 háziorvosból 1500 már most nyugdíjas, az átlagéletkor 54 év, több száz praxis évek óta betöltetlen. Tavaly alig hetvenen választották a háziorvosi hivatást, ha ez így folytatódik, pár éven belül nem lesz az alapellátásban orvos.

Magyarországon az a furcsa helyzet állt elő, hogy bár az elvándorlás csökken, az orvoshiány nő. A rezidensszövetség szerint ennek legfőbb oka, hogy a 30–50 év közötti korosztály nagy része már külföldön van. Ők már nem rontják az elvándorlási statisztikát. Aggasztó ugyanakkor, hogy a fiatalok, a 29 év alattiak elvándorlása nőtt az év első félévében, annak dacára, hogy éppen ennek a korosztálynak az itthon tartása érdekében hozták a legtöbb intézkedést. A szakember úgy látja, hogy ezek a lépések már nem hozzák meg a várt eredményt.

Merre tart a magyar egészségügy?Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A frissen végzettek egyharmada be sem lép a hazai szakképzésbe, egyötödük már most eldöntötte, hogy a szakvizsga után nem marad itthon – hívta föl a figyelmet Dénes. Az ösztöndíjakat a rezidensek ma már csapdának látják, mert a szakvizsgával a bérük a felére csökken. Ráadásul az ösztöndíjért cserébe vállalni kell, hogy aki felveszi, az nem fogadhat el hálapénzt, és évekig Magyarországon dolgozik az ösztöndíj folyósítása után is.

A rezidensszövetség külföldre vándorolt orvosok körében végzett felmérése azt mutatja, hogy sokan az alacsony bérek, a rossz munkakörülmények (túlterheltség, alacsony társadalmi megbecsültség, a mindennapos hiányproblémák) és a hálapénzrendszer okozta kiszámíthatatlan, megalázó életpálya  miatt döntenek a külföldi munkavállalás mellett.

Romániából és Szerbiából jönnek a legtöbben

A kormányzat az orvoselvándorlás lassulását azzal magyarázza, hogy 2012-ben és 2013-ban több mint 90 ezer egészségügyi dolgozó kapott béremelést, ingyenessé vált a kötelező továbbképzés, egyszerűbben lehet belépni a szakorvosképzésbe. Azok a rezidensek, akik vállalják, hogy a hazai ellátórendszerben dolgoznak, havi 100 ezer forint ösztöndíjat kapnak.

Vannak, akik számára vonzó a magyar modell. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai alapján tavaly 167 egészségügyi dolgozó, ezen belül 81 orvos külföldön szerzett szakképesítését ismerték el Magyarországon. A legtöbben Romániában (115 fő) és Szerbiában (15 fő) szerezték meg a végzettségüket. Az adatokból ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az érkezők nem tudják pótolni a távozókat.

Annyit keresnek, mint az utcaseprők

Dénes Tamás szerint folytatni kell a bérrendezést, mert ha idén nem lesz fizetésemelés az egészségügyben, az újabb elvándorlási hullámot indíthat el. A szakember úgy látja, a társadalom nincs tisztában azzal, hogy mennyit keres egy orvos. Egy kezdő szakorvos nettó órabére 1000 forint alatt van, ennyit keres egy budapesti utcaseprő – tette hozzá.

A rezidensszövetség nettó 275 ezer forintot javasol egy kezdő orvos nettó bérének. Ugyanez egyébként Németországtól Nagy-Britanniáig körülbelül egymillió forint. Az a rezidens, aki Markusovszky-ösztöndíjat (100 ezer forint) és hiányszakmás pótlékot (körülbelül 40 ezer forint) kap, eléri a 275 ezer forintos határt. A szövetség elnöke szerint ez azt mutatja, hogy a kormány is ezt a bérminimumot tartaná elfogadhatónak, a frissen végzettek közül is ezt az összeget jelölték be a legtöbben – mondta Dénes Tamás.  

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A félelem bére

A hálapénzzel kapcsolatban a rezidensszövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy a szervezet 2013-ban elindította a Hála Pénz – Hálát a betegtől, pénzt az államtól elnevezésű kampányát. A szövetség hálapénzzel kapcsolatos felmérése azt mutatja, hogy az orvosok is szeretnének hálapénzmentes rendszerben dolgozni. Ráadásul a hálapénznek a hálához semmi köze. A hálapénz egyértelműen a félelem bére és szolgáltatásvásárlás – fogalmazott a szakember.

Dénes Tamás szerint a félelmet a hiánygazdálkodás generálja, mivel hiány van a nővérből, az orvosból, a gyógyszerből. A betegek leginkább saját orvosra vágynak, ezt pedig jelenleg csak hálapénzzel tudják megvenni. A válaszadók 60 százaléka inkább hivatalos formában, tiszta viszonyok között választana orvost, ahol tudja, hogy a pénzéért mit kap.

A lényeg az, hogy minden változatás a közös kockázatvállaláson nyugvó egészségügyi rendszer megerősítésének irányába kell, hogy hasson, ahol az, akinek nincs igénye extra szolgáltatásra, plusz sarc, hálapénz nélkül is végig tud menni a gyógyulás folyamatán – modta a szakember az Origónak.

Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnökeForrás: Origo

Csak a mennyiségre figyelnek

Dénes Tamás szerint befektetésként kell tekinteni az egészségügyi rendszerre költött milliárdokra, mert az egészségügy valójában nemzetgazdasági szinten többet hoz, mint amennyit visz, illetve, lehetne ezt úgy is csinálni, hogy többet hozzon, mint amennyit visz.

A rezidensszövetség elnöke úgy látja, a kórházakban már rég nincs meg a megfelelő számú és képzettségű munkaerő. A kórházigazgatók maguk is elismerik, hogy nem tudnak megfelelni sem a személyi, sem a tárgyi minimumfeltételeknek. A legélesebb helyzet a sürgősségi ellátás területén van, ott szerinte jelenleg a szerencsén is múlik, hogy ki kap megfelelő ellátást. 

Az egészségügyi rendszer csak azért kelti a működőképesség látszatát, mert a nővérek és az orvosok erejükön felül teljesítenek, de már csak a mennyiségre tudnak koncentrálni, a minőségre kevésbé. A szakember úgy fogalmazott, hogy "ha nem kapjuk meg a társadalom támogatását, akkor nincs esély elérni a kitűzött célokat, és nincs esélye a betegnek sem, mert az egészségügyi rendszer a jelenlegi struktúrájában és döntéshozói hozzáállással halálra van ítélve".