Így szavazhat egy fideszes simán a baloldalra

2014.08.26. 11:05

Sehol a világon nem létezik olyan, hogy tudatos szavazó, mivel a választói döntések érzelmi alapon születnek meg, amelyhez csupán fogódzót jelenthetnek racionálisnak tűnő érvek. A közelgő önkormányzati választás kapcsán viszont egyes szakértők úgy vélekedtek, hogy azon sokkal inkább ügyek mentén szavaznak az állampolgárok, és az érzelmi vonulat háttérbe szorulhat.

A magyar választói magatartás kapcsán a rendszerváltás óta a legnagyobb vita az előzetes regisztráció kapcsán alakult ki két éve. Akkor a kormánypártok azzal érveltek, hogy a tudatos választók kerülnek így előtérbe, míg az ellenzék szerint azok lesznek majd hátrányban, akik csak a választások előtt, hosszú mérlegelés után hozzák meg a döntéseiket. Végül az előzetes regisztrációt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, így a kérdés lekerült a napirendről.

Olyan, hogy tudatos választó, nem létezik. Senki sem olvassa végig részletesen az összes pártprogramot, nem végez részletes számításokat arról, hogy melyik a legelőnyösebb az ország vagy akár csak a saját élete szempontjából – mondta az Origónak László Róbert. A Political Capital (PC) választási szakértője úgy látja, a választói döntések elsősorban érzelmi alapon születnek meg, ehhez persze fogódzót jelenthetnek a racionális(nak tűnő) érvek.

Mit beszélnek a politikusok?

A politikusok szeretnek tudatos választókról beszélni, ők viszont épp azokat értik alatta, akik a leginkább kitartanak pártjuk mellett. Az elemző szerint épp ezek a szavazók a legkevésbé meggyőzhetők érvekkel, épp róluk pereg le a többi szereplő véleménye, épp ők bocsátják meg kritikátlanul saját pártjuk hibás döntéseit is. Aligha nevezhetők tehát tudatosnak. Az elemző szerint a tájékozottság, a napi hírfogyasztás sem teszi feltétlenül „tudatossá” a választót. Inkább az a jellemző, hogy saját értékrendjüket, véleményüket igyekeznek megerősíteni a hírekből kiszűrhető információkkal. Ezt bizonyítja a tény, hogy a legtöbben nem olvassák, nem nézik az ellentétes oldalon álló médiumokat, inkább kizárják azokat az életükből.

A tudatos választót többféleképpen lehet meghatározni, így vonatkozhat arra, aki már hónapokkal előre tudja, hogy kire fog majd voksolni, vagy pedig ügyek mentén hozza meg a döntését – erről már Lánczi Tamás beszélt az Origónak. A Századvég vezető elemzője szerint az önkormányzati választásokon általában ügyek mentén szavaznak a választópolgárok, ezért van az, hogy a hivatalban lévő vezetőknek jobbak az újraválasztási esélyeik, mint egy országgyűlési voksoláson.

Politikai plakát Budapest VI. kerületébenForrás: Origo

Ők döntik el a választásokat

László Róbert arra is felhívta a figyelmet, hogy napjainkban a választásokat nem a fönt említett voksolók döntik el, hanem a kevésbé elkötelezett emberek. Ők azok, akiknek nem jelent problémát az, hogy választásról választásra más pártra szavaznak, már csak azért sem, mert – ahogy azt több kutatás is igazolja – nem feltétlenül emlékeznek rá, hová húzták az X-et évekkel korábban. A PC munkatársa úgy vélekedett, hogy épp ez a – jóval nehezebben mozdítható – választói csoport biztosítja a politikai váltógazdálkodást, a politikai verseny, a kampány leginkább az ő kegyeikért zajlik.

Magyarországon az elkötelezett szavazók száma folyamatosan csökken, amit világosan visszaigazolnak a 21. században eddig megtartott parlamenti voksolások. Míg 2002-ben több mint 70 százalék vett részt, addig idén tavasszal csupán 61,73 százalék jelent meg az urnáknál. A szakember arról is beszélt, hogy ennek legfőbb oka, hogy az emberek jelentős része teljesen kiábrándult a politikából, és nagyon nehezen tudják őket megszólítani a versengő politikai erők.

A kis településeken bármi megtörténhet

A PC szakembere rámutatott arra is, hogy a legelkötelezettebb bázissal a Fidesz-KDNP rendelkezik, amit világosan mutat a májusi európai parlamenti választás is, ahol leginkább az elkötelezett választók vették a fáradságot, hogy két hónapon belül újra elmenjenek szavazni. Ekkor a kormánypárt áprilisi támogatóinak több mint 55 százalékát mozgósítani tudta, szemben a baloldal alig 50 százalékával. A Jobbik alacsony, 33 százalékos mozgósítási aránya viszont szerinte csalóka, az önkormányzati választáson lényegesen jobb eredményre számít.

László úgy látja, az elkötelezett szavazók leginkább az önkormányzati választáson hagyhatják el időlegesen az általuk favorizált erőt, de ez inkább csak a kistelepülések világában lehet jellemző. Példaként hozta föl, hogy egy stabil Fidesz-szavazó könnyen szavazhat egy független, esetleg egy ellenzéki polgármesterjelöltre is, de helyi szinten ez a jelölt nem pártpolitikusként, hanem közeli ismerősként, településvezetőként jelenik meg. A szakember szerint bár ilyesmi elvétve egy nagyobb településen is megtörténhet, de mivel az állampolgárok például egy Nyíregyháza méretű városban már nem ismernek mindenkit személyesen, jóval kisebb az esélye.

Szocialista választási plakátForrás: Bielik István - Origo

Botka elszakadt az MSZP-től

Lánczi Tamás szerint a politikai táborok között van átszavazás az önkormányzati választáson, ami a felmérésekből is jól látszik. Míg a tavaszi országgyűlési megméretésen a fővárosban fej fej melletti eredmény született a jobb- és a baloldal között, addig most lényegesen jobbak a Fidesz esélyei a baloldali belső harcok miatt is. Természetesen ez fordítva is működik, például korábban, Szegeden Botka László a jobboldalról is tudott voksokat szerezni, vagyis el tudott szakadni az MSZP népszerűségétől, pontosabban népszerűtlenségétől.

A Századvég vezető elemzője a stabil pártkötődésűekről elmondta, hogy ahány módszertan létezik, annyi eredmény születik. Ez magyarázza, hogy a kormánypárti biztos szavazók számát másfél millió és kétmillió közé teszik. A legbiztosabb választóknak azok tekinthetőek, akik az európai parlamenti voksoláson vesznek részt, ezt követi az önkormányzati voksolás, amelyen 40-50 százalék szokott aktivizálódni, de közülük már sokan számítanak a bizonytalanok és ingadozók közé – tette hozzá. A legelkötelezettebb bázisa a Fidesznek van, őt követi a Jobbik, majd az MSZP következik, azonban a párt biztos szavazói bázisának méretét roppant nehéz megállapítani, mivel a szocialisták eléggé viharos időszakot élnek az országgyűlési választások óta.  

Baloldali hátrány

László Róbert arra is felhívta a figyelmet, hogy a baloldal szempontjából hátrányt jelenthet, hogy országszerte különféle felállásban veszik fel a küzdelmet a Fidesz jelöltjeivel szemben. A balközép pártok szavazói egyáltalán nem biztos, hogy fegyelmezetten átszavaznak egymás jelöltjeire, annál sokkal több ellenszenv gyűlt össze közöttük. Néhány kerületben azért akadnak „közmegegyezéses” jelöltek. Szerinte ilyen lehet a IX. kerületben Gegesy Ferenc, akinek a tevékenységét a nagy többség kedvezően ítéli meg, de például a XI. kerületben közösen indított Molnár Gyula mögött már nincs ilyen összhang, amit világosan mutat, hogy képviselői szinten az Együtt-PM külön indul.