Saját közgazdasági képzést épít Matolcsy György

Újat építene a szerinte túlhaladott neoliberális gazdasági képzés helyett Matolcsy György jegybankelnök, aki szerint erre kell az a 200 milliárd forint, amelyet saját alapítványainak adott az MNB. Az elnök egy interjúban arról is beszélt, miért vásároltak drága ingatlanokat.

Saját közgazdasági képzést indít a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Erről Matolcsy György jegybankelnök beszélt a Vs.hu-nak, miután kiderült, hogy az MNB felettébb nagy költségekbe verte magát az utóbbi időben. A bank 18 milliárd forintért vett belvárosi irodaházat, 415 millióért vidéki kastélyt, és 200 milliárd forintot fizetett ki saját alapítványainak, miközben az állam a hazai felsőoktatásra éves szinten 160 milliárd forintot költ.

Matolcsy a lapnak azt írta, közgazdasági, illetve pénzügyi kart, doktori iskolát építenek a Kecskeméti Főiskolán, Marosvásárhelyen, a budai várban és Pesten. A jegybankelnök szerint azért van erre szükség,

„mert a magyar közgazdasági és pénzügyi képzésben még mindig a korábbi, mára meghaladott neoliberális közgazdasági iskola tanai, tévedései a meghatározóak”,

és „a közgazdasági és pénzügyi oktatásban is fordulatra van szükség”. Az interjúból kiderül, a pénznek a hozamát használhatják fel az alapítványok,

Az épületvásárlásokat az Eiffel Palace esetében a jó megtérüléssel indokolta, a tiszaroffi kastély esetében azzal, hogy korábban is volt hasonló, „belső oktatási-képzési, szabadidős, sport és üdülési létesítmény”, amiből azonban már nem maradt, és ezt pótolták. Matolcsy György

szerint „Mind a három cél jobb, mint az arany és a gyémánt felhalmozáson keresztüli kincsképzés.”

Azt mondta, az elköltött pénz nem a költségvetést terheli, az erre szolgáló fedezet „pénzteremtéssel és a kéthetes betét révén hitelből jön”. Szerinte csak addig működik ez, amíg a jegybank nyereséges, amelyet „egy 24 hónapos alapkamat-csökkentési ciklus” révén értek el, és tudtak megtakarítani 280 milliárd forintot.

Matolcsy tagadta a korábban felmerült vádakat, hogy a jegybank értékes hegedűt vagy drága festményeket vásárolt volna, és a demokrácia és szabadságharc elleni támadásnak minősítette az őt és feleségét Balatonakarattya miatt ért támadásokat – derül ki a Vs.hu interjújából. (Akarattya a közelmúltban szakadt el Kenesétől népszavazás után, a lépést nagyban támogatta a jegybankelnök is, akinek felesége pályázik az új település polgármesteri posztjára.)