Nincs közös témája a Mazsihisznek a kormánnyal

2014.09.02. 16:53

Noha a Miniszterelnökség és a Mazsihisz is a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza, egyelőre nincs olyan közös témájuk, amit megvitathatnának a Zsidó Közösségi Kerekasztal jövő keddi ülésén. Mindkét fél más-más kérdést tart fontosnak.

Nincs közös nevezőjük azoknak a témáknak, amelyeket jövő kedden, a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén a kormány nevében Lázár János tárgyalna, és azoknak, amelyek megvitatását a Mazsihisz 14 másik szervezet konszenzusával javasolta. Ezt állapította meg a Miniszterelnökséget vezető minisztertől kézhez kapott napirendtervezet alapján Heisler András. A Mazsihisz elnöke az Origónak jelezte: párbeszédre törekednek, és vannak témák, amelyeket mindenképpen felvetnek a szeptember 9-ei egyeztetésen.

Kulcskérdés a Sorsok Háza 

A Mazsihisz kezdeményezésére a 14 zsidó szervezet közös javaslatot tett az ülés napirendjére. Ahogy Heisler fogalmazott, saját várakozását is felülmúlóan konszenzusos véleményt mondott számos kérdésben a tucatnál több vallási és civil szervezet, amely a zsidó közélet mintegy 90 százalékát lefedi.

Heisler András Mazsihisz-elnök szerint egyelőre mást tartanak fontosnak.Forrás: MTI/Soós Lajos

Javaslatuk szerint a kerekasztal ülésén dűlőre kellene jutni a kormány képviselőivel a józsefvárosi Sorsok Háza szakmai programjának tartalmáról és szemléletéről. Témajavaslataik közül az oktatási együttműködés továbbfejlesztését, a zsidó civil élet támogatását, valamint az úgynevezett progresszív zsidó egyházak státusának rendezését sorolta fel a Mazsihisz elnöke.

Politikamentességet várnak
A Mazasihisz feltételekhez kötné együttműködését a Sorsok Háza projektben a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal. A szervezet szerint azt, hogy "az intézmény bármely kormány regnálása esetén képes legyen a politikától független működésre", az garantálná, ha irányítását olyan kuratórium ellenőrizné, amelynek tagjai között egyenlő arányban vannak a kormány, a Mazsihisz képviselői és a konszenzussal választott nemzetközi szakértők.

 

Egész másról beszélgetnének 

Mindezt a múlt héten a kerekasztalt összehívó Lázár János miniszternek is elküldték. Ám a négy pont egyike sem szerepel Heisler András szerint abban a levélben, amit múlt pénteken kaptak a Miniszterelnökségtől, és amely egyébként szeptember 9-ére tűzi ki a kerekasztal ülését.

A Mazsihisz-elnök ezt szándékosan nem nevezi válaszlevélnek, bár - mint felhívta a figyelmet - Lázár János napirendi javaslatát a zsidó szervezetek levelének megérkezését követően postázta a Miniszterelnökség.

Heisler elmondta, a kormány leginkább a holokauszt-túlélők szociális gondoskodásáról, az antiszemitizmus jelenségéről egyeztetne, de nem javasolta például a Sorsok Háza ügyeinek rendezését.

Eddig sem volt gördülékeny

A Mazsihisz és a kormány viszonya nem problémamentes, ez beárnyékolja az idei holokauszt emlékévet is. Az emlékév állami rendezvényeitől éppen emiatt marad távol következetesen a zsidó szervezet. Erről a Mazsihisz februári közgyűlése döntött, ahogyan arról is, hogy visszautalják az államnak az emlékévhez kapcsolódó rendezvényekre elnyert költségvetési forrásokat.

Heisler András elnök szavaz a Mazsihisz februári közgyűlésén. Itt határoztak arról, hogy nem vesznek részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain.Forrás: MTI/Kovács Attila

A zsidó szervezetek vezetői április végén találkoztak ugyan Orbán Viktor miniszterelnökkel, de az egyeztetés felemás eredménnyel zárult. A kormányfő megígérte, hogy ha a Mazsihisz által fontosnak tartott elvi szempontok sérülnek, akkor a kormányzat újragondolja a Sorsok Háza megvalósítását, a vitatott Szabadság téri emlékmű ügyében azonban hajthatatlannak bizonyult.

Az azóta elkészült német megszállási emlékmű kapcsán Orbán Viktor többször világossá tette, a zsidó szervezetek, politikai pártok és a nemzetközi tiltakozás ellenére sem módosítanak a terveken. Az áprilisi megbeszélésen úgy fogalmazott, ebben a kérdésben "nincs mozgástere".

A demonstrálók megdobálták a Szabadság téren elkészült emlékművet.Fotó: Origo

Orbán Viktor korábban azt ígérte, húsvét után újra egyeztet az emlékműről a Mazsihisz képviselőivel, végül azonban a parlamenti választás után két nappal, egyeztetés nélkül láttak neki a szobor felállításának. A folyamatos helyszíni tiltakozás ellenére befejezték az építkezést, és július végén elkészült a Gábriel arkangyalt és a sast ábrázoló szoborcsoport. Az alkotást a demonstrálók tojással dobálták meg. Kiderült az is, hogy az emlékmű őrzésére napi 800 ezer forintot költöttek közpénzből.