A BKK jegyautomatáját szeretik, a MÁV-oshoz segítség kell

2014.09.04. 08:45

Kiköpött bankjegy, nehezen kezelhető felület, alacsonyra állított panel - többnyire ezekre panaszkodnak a jegyautomatát használó utasok, mások viszont szeretik, gyorsnak és egyszerűnek tartják a gépi vásárlást. A BKK a fővárosban és környékén több mint 150, a MÁV Start Zrt. országszerte 132 automatát állított fel. Megnéztük, hogyan működnek a berendezések, és mennyire praktikus az elhelyezésük. A BKK jól teljesített, a MÁV gépeihez viszont elkel a segítség.

A BKK március végén, a 4-es metró átadásakor állította fel első, haragoslila bérlet- és jegyautomatáit: azóta több mint 150-et helyezett ki belőlük a fővárosban és környékén a közlekedési vállalat, jövő tavaszig pedig a duplájára emelnék a számukat.

A többségnek tetszik

Az újdonságra gyorsan reagált az utazóközönség, ahogy a BKK eladási mutatóból is kiderül: míg júliusban a bevételek 13 százaléka - 700 millió forint - származott az automatás vásárlásokból, augusztusban ez az arány meghaladta a 26 százalékot is.

A külföldi és a magyar utasok többsége elégedett volt az BKK-automatákkal, legalábbis ez derült ki, amikor megkérdeztük néhányukat. Általános vélemény, hogy az érintőképernyős gépek kezelése könnyű, a felület áttekinthető, a használatot pedig a háromnyelvű menü is nagyban segíti.

Utasok vásárolnak a Budapesti Közlekedési Központ jegy- és bérletkiadó automatáinál a 4-es metró Kelenföldi vasútállomás megállójában.Forrás: MTI/Mohai Balázs

Negatív értékelést mindössze egyet kaptunk: János szerint a gépek kezelőfelületét túl alacsonyra állították, „ez a magasság egy 150 centis néninek lenne megfelelő" - az érintőképernyő pedig nem elég érzékeny, többször is meg kell bökni, hogy a kurzor a kívánt ikon fölé kerüljön.

Ritka a meghibásodás

A gépek indítása óta csak öt hónap telt el, talán ezért is működik szinte mindegyik kifogástalanul. Mindössze egy üzemen kívüli automatát találtunk tesztkörutunkon, a Wesselényi utcában, de azt napokkal korábban helyezték ki, és még nem élesítették. A BKK szerint csak a Fővám téri automatával adódnak rendszeresen problémák. "Július végéig összesen 1 millió tranzakciót végeztek ezeken a gépeken, a hibajelzések száma elenyésző, jóval 0,1 százalék alatti volt" - állította a központ.

Bérletvásárlásra is alkalmasak a BKK gépei.Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Ugyanebben a hónapban a nekik címzett panaszlevelek 12 százaléka szólt az értékesítési rendszerről, beleértve az automatákat is. A társaság hamarosan külön felmérést végez arról, hogy ügyfeleik mit gondolnak a gépek menürendszeréről.

Nem mindenhova jut

A BKK térképén az is látható, hogy hol van jelenleg jegyautomata, és hova telepítenének még. Az elosztás logikus, a főbb közlekedési csomópontokat követi: Pesten, a Nagykörúton van belőlük a legtöbb - Budára jóval kevesebb jutott, a Móricz Zsigmond téren és a Kelenföldi pályaudvaron viszont párosával állnak.

Meglepő ugyanakkor, hogy egész kerületek háttérbe szorultak: a XXII. kerületben csak a Budafok-Városháza téren lehet így jegyet venni, a XVI. kerületben pedig egyedül a cinkotai HÉV-megállóba került automata.

A királynő útja

Két villamosvonalon teszteltük, milyen könnyen elérhetőek és használhatóak a BKK gépei: könnyű választás volt 4-6-os, mint a világ legforgalmasabb vonalpárosa - mellette a kevésbé frekventált, de szintén hosszú utat bejáró 24-esre is felültünk.

A Combinók útvonalán könnyű a jegyvásárlás is.Forrás: Mudra László/Mudra László

A 4-6-ost a várható módon alaposan körülbástyázták automatákkal: nagyobb megállóiban és az érintett metróállomásokon több BKK-s poszt is található, például a Blaha Lujza téren, az Oktogonnál vagy a Nyugatinál. A 19 megállóból 7 helyen nincs egyelőre automata - érdekes, hogy több forgalmas csomópont is kiesett a pikszisből. Egyelőre hiányzik a lila gép a Boráros téri megállóból, a Széna és a Széll Kálmán térről, ahol most a jegypénztár előtt kígyózik a sor. Indokolt lenne felállítani egyet a Karinthy Frigyes utcánál is, ami a Móricztól és a Petőfi híd budai hídfőjétől egyaránt elég messze esik.

A vidéki rokon

A 24-es villamos ehhez képest elhanyagolt vidéki rokonnak tűnik, pedig naponta közel 20 ezer ember használja: A közel 6 kilométer hosszú vonal 12 megállójából csak egyben, csak a Haller utcánál helyeztek ki egy automatát. A helyzeten javít, hogy a 24-es több közlekedési csomópontot érint -  a Közvágóhidat, a Nagyvárad téri metróaluljárót és a Keleti pályaudvart - ahol további gépek elérhetőek, bár nem közvetlenül a megállóban. A BKK ezen a vonalon is újabb automaták telepítését tervezi.

Automata, segítőkkel

A MÁV-automaták vizsgálatához a három budapesti főpályaudvarra és a Kelenföldi pályaudvarra látogattunk el: az internetes jegykiadó gépeket nem számítva a négy helyszínen összesen 22 automatát találtunk, érintőképernyős és nyomógombos típust egyaránt.

A MÁV megkérdezett utasai már kevésbé voltak elégedettek a gépekkel: sokan álltak tanácstalanul a kezelőfelület előtt - ilyenkor sárga mellényes információs munkatársak állították be helyettük a kért jegytípust és az állomásokat, de nem minden gép előtt állt segítő. Volt, aki többszöri próbálkozás után dühöngve hagyta ott a gépet.

Öt perc nem elég

A vásárlók az automaták bonyolultságát említették fő problémaként: a nyomógombos típuson 37 gomb van a bankkártya és a célállomás-választó panelen túl, ezek segítségével kell összekombinálni a választott jegy vagy bérlet típusát, és a kívánt állomást. "Ez öt percen belül nem is mindig sikerül, a gépek nem alkalmasak arra, hogy valaki jegyet válthasson a perceken belül induló vonathoz" - ismerte el munkatársunknak egy névtelenül nyilatkozó információs munkatárs, aki szerint az idősek általában sem a gombos, sem az érintőképernyős típussal nem boldogulnak segítség nélkül.

A MÁV Start Zrt. automatái - ez még a régebbi, nyomógombos típus.Forrás: MTI/Beliczay László

A modernebb gépeknél itt is probléma, hogy nem mindig kellően érzékeny a monitor: az érintéses állomásválasztás egyes gépeken a célba lövéshez hasonlít, a kurzor hol az ikon elé, hol mögé ugrik.

Tény ugyanakkor, hogy az automatákat kezelő MÁV Start Zrt. próbál segíteni: használati leírást és ügyfélszolgálati telefonszámot is kiragaszt a gépekre, ha a helyszíni útmutatás nem lenne elég.

Keveset tud visszaadni

Az összetett menürendszeren és gombnyomogatáson túl néha a pénzkezelés is problémát jelent a MÁV-automatáknál: 20 ezrest nem fogadnak el, kisebb bankjegyet igen, de csak akkor, ha a gép vissza tud adni. "Ez nem mindig jön össze, mivel a gépek csak háromezer forintot tudnak visszaadni apróban - ha ennél többet kellene, akkor a vásárlás sikertelen, kilökik a pénzt is" - mondta a gép kezelője. Ezek szerint ötezer forintos bankjeggyel sem tudunk jegyet venni, ha a jegy maga kevesebbe kerülne, mint kétezer forint - ha mégis összejön a tranzakció, akkor az apró húzza majd a zsebünket.

A MÁV-automata csak aprót tud visszaadni, háromezer forintig.Forrás: 123rf.com

Arra is láttunk példát, hogy az automata az ötszázas bankjegyet sem fogadta el: Gitta a Keletinél próbálkozott, de a gép többször visszaadta a papírpénz, így kénytelen volt sorba állni a pénztár előtt. Ettől az esettől függetlenül csak egy üzemen kívüli MÁV-automatát találtunk: a Délinél egy gép nem működött a négyből, erre többnyelvű hibaüzenet hívta fel az emberek figyelmét.

Nem okosabb egy telefonnál

A MÁV Start kérdéseinkre úgy válaszolt, hogy az utasok egyre inkább elsajátítják az új, nagyobb tudású automaták használatát, a helyszínen, illetve távfelügyeletnél dolgozó munkatársaknak köszönhetően pedig kevés a gépek miatti panasz. Ami az idősebb utasokat illeti, a vállalat szerint a gépek használata "nem bonyolultabb a bankautomaták, okostelefonok kezelésénél".

Pörög a forgalom

A MÁV Start 2002 óta összesen 132 automatát helyezett el az ország 64 állomásán, és újabb gépeket is telepítenek majd a nagyobb forgalmú pontokon. A vasúti jegy- és bérletautomaták forgalma már így is jelentős: júliusban 140 millió forintos bevételt hoztak. Kelenföldön átlagosan naponta 800-an vesznek belőlük bérletet vagy jegyet, a nyári szezonban pedig napi 700 vevő használta a Déli pályaudvar automatáit is.