Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A „relatív kampánytilalom" létező fogalom, a gyakorlat pedig igazolja a közkeletűvé vált einsteini tételt, miszerint minden relatív. Iskolák, orvosi rendelők, templomok is gyakran válnak kampányhelyszínné, és ezért még csak nem is mindig a pártok okolhatók.
Törvényt sértett-e Falus Ferenc, a baloldal közös főpolgármester-jelöltje Csepelen azzal, hogy nemrég egy orvosi rendelőben kampányolt? A helyi választási bizottság szerint igen, a Fővárosi Választási Bizottság szerint nem. A történetnek azonban nincs vége, mert a kérdés eldöntése - a Fidesz jogorvoslati kérelme nyomán - a bíróságra vár.
A helyi választási bizottságnál Németh Szilárd, Csepel fideszes polgármestere tett bejelentést, amiért a baloldal helyi polgármesterjelöltje, Horváth Gyula és Falus Ferenc - fotósok társaságában - bement egy rendelőbe, és ott szerinte kampányoltak. Az Együtt-PM szerint viszont nem kampányoltak, csak köszöntek a betegeknek, érdeklődtek hogylétük felől.
A választási bizottság szerint ez alkalmas volt a választói akarat befolyásolására, ezért elmarasztalta őket. Indoklásuk szerint „az, hogy a jelöltek megjelentek a várakozók között, akikkel párbeszédre törekedtek, alkalmas volt ezen egészségügyi ellátásra szoruló emberek választási akaratának befolyásolására olyan helyszínen, ami kifejezetten az intim szférájuk."
Csattanós válasz
Németh panaszára az Együtt-PM azzal válaszolt, hogy ők pedig ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek, mert a fideszes polgármester panaszához csatolta a rendelőintézet biztonsági kameráinak felvételeit is. Ez pedig a pártszövetség szerint törvénytelenül szerzett adat lehet, hiszen ilyen felvételeket csak bűncselekmény gyanúja vagy megelőzése érdekében lehet kikérni, de akkor is csak a nyomozóhatóságnak, nem a polgármesternek.A helyi választási testület döntését azonban hétfőn felülbírálta a Fővárosi Választási Bizottság. Utóbbi - a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc fellebbezésére - határozatában egyhangúan kimondta, hogy nem történt jogsértés.
Az indoklás szerint ugyan a választási eljárási törvény alapján állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben tilos kampánytevékenységet folytatni, „az egészségügyi szolgáltató nem minősül sem állami, sem önkormányzati hatóságnak".
A döntés ellen jogorvoslattal kíván élni Németh Szilárd, ezért az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla mondhatja majd ki a végső szót. Látható, hogy a kérdés megosztja a választási hatóságokat is. Nem csoda, mert a vonatkozó jogszabályokat vizsgálva úgy tűnik, szinte bármit és bárhol meg lehet tenni kampányidőszakban.
Ennek alapvető oka, hogy a Fidesz javaslatára a kormánypárti többségű Országgyűlés úgy módosította a választási szabályokat, hogy kikerült belőlük az évtizedekig megszokott klasszikus kampánycsend, a kampánytevékenységre és a politikai hirdetések elhelyezésére vonatkozó szabályokat pedig fellazították.
A választási eljárási törvény a politikai hirdetésektől megkülönbözteti a kampánytevékenységet, ám utóbbira mindössze egyetlen passzus vonatkozik, és ebben egyetlen - a fentebb idézett - tiltás szerepel: „Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre."
További kitétel, hogy állami és önkormányzati költségvetési szervek kampánytevékenység céljára a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és berendezéseket. Vagyis, ha a helyi iskolába vagy kultúrházba ingyen vagy térítés fejében beengedik az egyik pártot, ugyanilyen feltételekkel be kell engedniük a többit is. Ezért az Origo információi szerint több önkormányzat inkább semelyik pártnak nem engedi ezt meg.
Nem minden kampány, ami annak látszik
Már azt sem egyszerű eldönteni, mi számít kampánynak. A hivatalos kampányidőszak - amelyet a választást megelőző 50. naptól számítunk - előtt is lehet agitálni, ha nem nevezzük kampánynak. Amikor az augusztus 23-i start előtt több fővárosi helyszínen kikerültek a kormánypárti polgármesterjelöltek plakátjai az utcákra, a Nemzeti Választási Iroda úgy foglalt állást: ez nem kampány, hanem az emberek tájékoztatását szolgáló párthirdetés. A hivatalos szervek tanácstalanságát jelzi, hogy Csongrád településen a helyi választási bizottság ezzel ellentétesen ítélte meg a helyzetet, és elmarasztalta jogsértését a helyi kormánypárti jelöltet, amiért szórólapjait bedobálták a postaládákba.A jelöltek aláírásgyűjtésének viszonylag szigorú szabályozásával szemben - munkahelyen, munkaidőben, iskolákban, állami és oktatási intézményekben tilos - a kampánytevékenységre nagyon laza szabályok vonatkoznak -, mondta az Origónak Tóth Zoltán. A választási szakértő szerint a jogszabály-módosítások fellazításával „a Fidesz gyakorlatilag megszüntette a kampánytilalmat".
Nem véletlen a szakember szerint az sem, hogy a pártok még ezeket a laza kereteket is feszegetik, hiszen szankcióra nem nagyon számíthatnak. A választási szervek gyakorlata ugyanis általában az, hogy ha meg is állapítják a jogsértést, legfeljebb a jövőben eltiltják ettől az adott pártot vagy jelöltet, de pénzbírságot már nem szabnak ki - magyarázta.
Extrém esetben az is elképzelhető Tóth Zoltán szerint, hogy iskolában, tanórán, vagy kórházban, akár egy műtőben is kampányoljanak a pártok, hiszen tételesen ezt törvény nem tiltja, „legfeljebb erkölcsi aggályaink lehetnek emiatt".
A törvény szerint például nem minősül választási kampánynak az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától. Ez alapján ha egy párt jelöltje magánemberként kiáll valahová, és hangosan dicséri magát saját aktivistájának, az sem kampány, így bárhol megtehetik.
Bonyolítja a helyzetet, hogy kampánycsend azért egy nagyon redukált formában, de jelenleg is létezik, de csak a szavazás napján, és kizárólag a szavazóhelyiség 150 méteres körzetén belül. Mivel ez alapján a 150 méteres körön kívül állva hangosbeszélőn akár lehetne agitálni, a Nemzeti Választási Bizottság még az áprilisi parlamenti választás előtt állásfoglalást hozott.
A relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló okfejtés szerint jogsértő, ha bárki olyan tevékenységet folytat, mely miatt a szavazóhelyiséget magába foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteren belül, illetve magában a szavazóhelyiségben a választói akarat befolyásolására alkalmas tartalom hallható vagy látható.
Ugyanakkor például az iránymutatás szerint nem jelenti a relatív kampánytilalom sérelmét, ha a jelöltet, jelölőszervezetet népszerűsítő plakáttal ellátott jármű a szavazás napján keresztülhalad a 150 méteres körzeten, az azonban jogsértő, ha az ilyen "felmatricázott" jármű várakozik a "tiltott" területen, esetleg az áthaladása "folyamatos vagy rendszeres".
A törvény ráadásul nem tud mit kezdeni azokkal a helyzetekkel, amikor a választópolgárt esetleg zavaró módon nem egy párt vagy egy jelölt kampányol. Egy olvasónk számolt be arról az esetről, amikor egy fővárosi szakorvosi rendelőben, rendelési idő alatt maga az orvos agitált: megkérdezte a hozzá betérő betegeket, hogy hol laknak, asszisztense pedig ennek megfelelően, célzottan nyújtotta át az adott körzet kormánypárti jelöltjének szórólapját.
Az ilyesmi kívül esik a törvényi szabályozáson, noha az állampolgár számára sokkal zavaróbb lehet, mintha egy jelölt a rendelő várójában kezdeményezne vele beszélgetést. Hasonló a helyzet a templomokban gyakran tapasztalható aktív kampánytevékenységgel, amikor a pap vagy a lelkész a szószékről buzdít egyik vagy másik párt, politikai oldal támogatására.
Politika a templomban
Jogilag nem kifogásolható, de sokakat felháborított tavaly decemberben, hogy Pócs János fideszes országgyűlési képviselőjelölt szenteste a jázsdózsai templomban kampányolt. A miséző pap bejelentette, hogy mindenki kap karácsonyi ajándékot, majd a mise végén Szűz Máriát ábrázoló, világító kulcstartót osztogattak, Pócs János aláírásával.
