A Magyar Honvédség legmodernebb harci eszközei, a JAS-39-es, közismert nevén Gripen vadászrepülőgépek közül három is átrepült augusztus 10-én Budapesten a Fradi stadionja felett, hogy ezzel is emeljék a megnyitó ünnepség fényét. A repülők előző este „főpróbát" is tartottak.
A honvédelmi tárca szerint ez csupán egy rendhagyó helyszínen végrehajtott gyakorlat volt, amelyről többet sem a sajtó, sem pedig az ellenzék kérdéseire nem árultak el, mondván: a 1518/147/128-77/2014-es nyilvántartási számon kívül a repülés minden más részlete minősített adat. Közérthetően: titkos. Méghozzá 30 évig.
Hiába titkosak az adatok, azok egy része vagy akár egésze megismerhető az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke számára, ezért fordult tájékoztatásért Molnár Zsolt a honvédelmi miniszterhez.
Molnár Zsolt az Origónak elmondta, arra kíváncsi, hogy mi indokolta a titkosítást. Tisztázná továbbá, hogy a minisztérium korábbi válasza, miszerint „többletköltséget" nem okozott a repülés, hogyan értendő, hiszen ez mégiscsak költséggel jár, de azt sem tudni, pontosan mennyivel.
A titkos ügyiratok kezelésének rendjét szabályozó törvény szerint ugyanis a nemzetbiztonsági bizottság elnöke megismerhet minősített adatokat – más kérdés, hogy nem hozhatja nyilvánosságra őket. Viszont eszerint Molnárnak nem válaszolhat annyit a miniszter, hogy a részletek titkosak.
Ha Hende Csaba jogilag értékelhető és helytálló választ ad, a bizottsági elnök elfogadja majd, de mint mondta, a kíváncsiság mindenképpen indokolt, hiszen „nem szokványos dolog, hogy a honvédség éppen egy stadionavató időpontjában és helyszínén gyakorlatozzon".
Ha nem kap kielégítő választ a minisztertől, Molnár kész a nemzetbiztonsági bizottság elé vinni a kérdést. Vagyis a testület beidézheti Hende Csabát, tájékoztatást kérve a gyakorlatról. Ez nyilvánvalóan zárt ülésen történne, hiszen minősített adatokat érintene a kérdés – tette hozzá.
Hasonlóan ahhoz, amikor kormánypárt és ellenzék között vita alakult ki arról, vajon a költségvetési vagy a gazdasági bizottságnak tartozik-e beszámolási kötelezettséggel Matolcsy György jegybankelnök például az MNB költekezéseinek ügyében, a Gripenek miatt is illetékességi vita lehet.
A Magyar Honvédséget érintő kérdés a logika szerint inkább tartozna az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti szakbizottságához, de a légtérvédelem vagy a minősített adatok miatt a nemzetbiztonsági témákkal foglalkozó testülettől sem lenne idegen a téma tárgyalása.
Voltaképpen mindegy is: mindkét bizottság tagjai rendelkeznek a legmagasabb, C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzési szinttel, így mindannyian megismerhetnek minősített adatokat. Ha kell, a honvédelmi és rendészeti bizottság összehívását is kezdeményezi az ellenzék – tette hozzá Molnár.
Az Origo számolt be arról, hogy Hende Csaba és tárcája ellentmondásos hivatkozással indokolja, miért tartják titokban 30 évig a Gripenek gyakorlatozásának részleteit. A tárca a honvédelmi törvényt említette, ám a jogszabályban a gyakorlat szó egyszer sem az adatok titkosságára vonatkozó kontextusban szerepel.
A titkosság fenntartását ezután a HM már egy másik, a közigazgatási államtitkár és a honvéd vezérkari főnök egy 2013-as együttes utasításával indokolta, amely a 2011-es törvény 30 éves titkosításról szóló passzusának részletszabályait tartalmazza.
A rendeletnek ugyanakkor van egy, a HM által nem idézett pontja, miszerint „a polgári kezdeményezésű, honvédségi részvétellel végrehajtásra kerülő rendezvényekre" vonatkozó minősített adatok mégis nyilvánosságra hozhatók. Márpedig a stadionavatón végrehajtott légi parádé alighanem az utóbbi kategóriába tartozik.