Vágólapra másolva!
Hiába kérte a magyar állam, a strasbourgi emberi jogi bíróság nem vizsgálja felül az áprilisban az egyházi törvény ügyében hozott ítéletét. Ebben kimondták, hogy a jogszabály sérti a gondolat-, lelkiismereti- és vallásszabadságot. A döntés értelmében az államnak meg kell egyeznie és kártérítést kell fizetnie azoknak az egyházaknak, amelyeket az 2012-es egyházi törvénnyel megfosztottak státuszuktól.
Vágólapra másolva!

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája a magyar állam kérését, hogy a vizsgálják felül az új egyháztörvénnyel okozott jogsértéseket megállapító áprilisi ítéletet. A döntéssel véglegessé vált, hogy Magyarország törvényei sértik a lelkiismeret és a vallás szabadságát, és ezért az államnak kártérítést kell fizetnie a panaszosok részére – közölte szerdán a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

A jogvédők kilenc olyan egyházat képviseltek, akik a 2012-ben hatályba lépett egyháztörvény miatt fordultak a strasbourgi székhelyű bírósághoz, azért, mert az állam megfosztotta őket egyházi státuszoktól.

Aránytalanul korlátozta, eltérően kezelte

A bíróság április 8-án kimondta, hogy az új magyar egyháztörvény sérti a panaszos egyházaknak az Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadságát. Az ítélet szerint a magyar állam aránytalanul korlátozta a panaszosok egyesülési és vallásszabadságát is, és megsértette a semlegességre vonatkozó kötelezettségét is, például mert vitatható kimenetelű politikai és nem jogi jellegű újraelismerési eljárásra kényszerítette, és a bevett egyházaktól eltérően kezelte őket.

Strasbourg szerint a magyar állam nem tudott olyan nyomós indokkal szolgálni, ami egy demokratikus társadalomban igazolná e jogalkotási lépéseket. (Az ítélet magyarul itt olvasható el.)

Az ítélettel nem értett egyet a magyar állam, és kérte az EJEB Nagykamarájának döntését. Strasbourgi ítélettel szemben nincs hagyományos értelemben vett jogorvoslat: a bíróság szabadon dönthet arról, hogy befogadja-e a Nagykamara döntésére irányuló kérelmet. A magyar egyháztörvény ügyében azonban nem láttak arra utaló körülményt, ami az ítélet megváltoztatását indokolhatná. Így az április ítélet véglegessé vált. Ennek értelmében a kormánynak meg kell egyeznie a panaszos egyházakkal a jogállásukról és a jogsérelemmel okozott káraik megtérítéséről. Ha erre fél éven belül nem kerül sor, akkor Strasbourg dönt ezekben a kérdésekben is - írta a TASZ.

Ki kell józanítania a magyar államot

A TASZ emlékeztet arra, hogy az egyháztörvény alaptörvény-ellenességét a magyar Alkotmánybíróság már tavaly megállapította, de a kormány ahelyett, hogy ezt orvosolta volna, a negyedik és az ötödik módosítással az Alaptörvénybe emelte az alapjogsértést. Az EJEB ítéletének fényében így nemcsak az egyháztörvény, hanem az Alaptörvény is sérti az emberi jogi egyezményt.

Ennek a döntésnek végre ki kell józanítania a magyar államot: nem tarthatja fenn tovább a jogsértő állapotot – írta a TASZ. A jogvédők szerint az államnak nem csak a panaszosok státuszát kell helyreállítania, és kártalanítania őket, de az Alaptörvényből, és az egyháztörvényből is ki kell küszöbölnie az európai emberi jogi egyezménnyel ellentétes szabályozást.

– közölte Hegyi Szabolcs, a TASZ lelkiismereti szabadság programjának vezetője.