Sokat elmond a társadalomról, hogyan bánik a fogyatékosaival

2014.09.22. 10:07

Két éve bejárta a sajtót a 14 éves, értelmi fogyatékos Lili kálváriája: fél évet kellett volna várnia akut fogfájással arra, hogy ellássák. Azóta az ilyen esetek kezelésére szakosodott hat speciális fogászati központból öt megnyílt az országban, és már nem alakulhatnak ki féléves várólisták forráshiány miatt. Ám a fogyatékkal élők egészségügyi ellátása még ma sem zökkenőmentes.

Minden huszadik magyar valamilyen fogyatékossággal él – a legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint több mint 490 ezren. Míg a legtöbb ember fél óra alatt túl van egy egyszerű fogászati kezelésen, az értelmi fogyatékkal élők egy jelentős részénél még a rutinbeavatkozásnak számító fogtömés is hosszú kínlódás lehet.

Adósságát törleszti az állam

„Nagy adósságát törleszti az állam azzal, hogy az országban hat helyen elérhetővé teszi fogyatékkal élők számára a teljes körű fogászati ellátást" – ezt Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár mondta pár napja a Szegedi Egyetem Fogorvostudományi Karán kiépített rendelő átadásán.

A fogyatékkal élő dél-alföldi gyermekek újonnan átadott fogászati centruma SzegedenForrás: MTI/Rosta Tibor

Törleszteni pedig valóban volt mit, hiszen az állampolgári jogok egykori biztosa, Szabó Máté három évvel ezelőtti jelentése megállapította, "a fennálló jogi helyzet ellentétes az egyenlő bánásmód követelményével, valamint az érintettek egészséghez, ezen belül az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jogával összefüggő visszásságot okoz. (...) a fogyatékossággal élő gyermekek esetében megállapítható a gyermek gondoskodáshoz és védelemhez való alapvető jogának sérelme".

Az ombudsmani jelentésre reagálva az akkori egészségügyi államtitkár, Szócska Miklós elismerte: "a fogyatékos személyek egészségügyi ellátása jelenleg súlyos hiányosságokat mutat", sőt, "a jelenlegi helyzet méltánytalan és sürgős intézkedést igényel".

Hiába volt sürgős, nem történt semmi

A méltatlan helyzet azonban semmit nem javult. Több mint fél évvel később, 2012 augusztusában egy édesanya tehetetlenségében a sajtóhoz fordult, mivel fogyatékkal élő kislányának fogászati ellátását több arra kijelölt intézményben elutasították, így csaknem féléves várakozásra ítélték az akut fogfájástól szenvedő gyermeket.

Két évvel ezelőtt Lilinek még nem volt lehetősége gyors és korszerű ellátásraForrás: MTI/Rosta Tibor

Az eset a Népszava beszámolója alapján annak idején bejárta a sajtót. A 14 éves, középsúlyos értelmi fogyatékos Lili fogai sürgős ellátásra szorultak, de fogyatékossága nem engedi az ébrenlétben való ellátását, viszont sehol sem látták el altatásban az állami egészségügyben. Pontosabban ellátták volna: 21 héttel későbbre kapott altatásos beavatkozásra időpontot. Az egészségügyi kormányzat akkor azt közölte: nincs olyan, hogy „várólista", és Lili az ország 15 állami kórházában kaphat ellátást.

Hiába, ha az OEP-finanszírozási keretének szűkössége miatt mégis feltorlódnak a betegek, és kialakulnak a nem hivatalos várólisták. Lilit egy ilyenre írták fel egy kockás füzetbe, és a 21 hét az csaknem 150 fogfájással végigkínlódott nap. A botrány hatására vizsgálatot indított az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, ám mégsem ez segítette gyorsabb ellátáshoz Lilit.

Ellátták, de magánrendelésen

Végül 2013 januárja helyett még 2012 szeptemberében ellátták a gyereket, de csak azért, mert a sajtóhírek hatására jelentkezett egy német házaspár, és kifizette a magánfogorvosi ellátás borsos költségét – emlékezett vissza a most 16 éves Lili édesanyja.

A névtelenséget kérő nő az Origónak elmondta: az egész helyzetben az volt a bosszantó, hogy több helyen is ellátták volna a gyereket állami intézményben, de az OEP kórházanként csak heti két kezelést fizetett, ezért kellett volna várni.

Lili rosszkor volt rossz helyen

Ami Lilivel történt, a korábbi rendszer sajátosságának eredménye: az ellátórendszer szűkössége és finanszírozottsága egyaránt okolható – állapította meg Kivovics Péter, a fogászati ellátásért felelős minőségügyi szakfőorvos, aki egyébként a fogorvosi végzettség mellett gyógypedagógus is. A Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének igazgatója az Origónak elmondta: az eset nyomán felkérték, hogy szakmai javaslataival segítse a megoldást, mivel egyértelmű volt, hogy az ellátórendszerben „komoly hiátus van, amit kezelni kell".

A fogyatékkal élők jelentős részénél csak altatásban végezhető beavatkozásForrás: MTI/Rosta Tibor

Sokszor a legjobb javaslatok is papíron maradnak, mert a megvalósításukra nincs pénz, ám ezúttal nem ez történt – emlékezett vissza. Az ő és kollégái javaslatára elkezdődött a hat, speciális igényeket kielégítő fogászati centrum kialakítása országszerte. Ötöt már át is adtak. A szakember úgy vélte, a centrumok jó helyeken vannak, és ami legalább ilyen fontos, a működtetésre is van pénz.

A látás-, hallás- és beszédfogyatékosok fogászati ellátása nem igényel speciális körülményeket, és a mozgásukban korlátozottak számára is csak az intézményeket kell akadálymentessé tenni, ám az értelmi fogyatékkal élők jelentős részénél csak altatásban végezhető fogászati beavatkozás – magyarázta Kivovics Péter.

Ennyit bír most a társadalom

A minőségügyi szakfőorvosként is dolgozó Kivovics doktor szerint jelentős előrelépés a hamarosan teljessé váló hálózat kiépítése. Jelenleg ez az az ellátás – a hat centrum, és bennük az évente finanszírozott összesen kétezer kezelés –, amit a társadalom teherbíró képessége megenged. Úgy vélte, az ennél több is lehet jogos morális vagy orvosi igény, de figyelemmel kell lenni a teherbíró képességre.

Kivovics doktor szerint amúgy sokat elmond egy társadalomról az, hogy hogyan bánik a fogyatékkal élőkkel. Magyarország értékelése szerint most a középmezőnyben helyezkedik el, tehát „még mindig van hova fejlődni". A centrumok működtetése során fontosnak nevezte a kontrollt és a minőség-ellenőrzést. Egy év után szerinte érdemes lesz megnézni, maradtak-e fehér foltok az ellátásban.

A mozgásukban korlátozottak ellátására is figyelni kell – akadálymentesítésselForrás: AFP/Michele Constantini

Ha ugyanis marad pénz és kapacitás, azt szerinte nem elvonni kell, hanem be kell vonni az új ellátórendszerbe másokat is. Például a súlyosan pánikbetegeket, akiknek többségénél szintén csak altatásban van mód a fogászati beavatkozásra. Hasonló a helyzet a pszichiátriai betegek egy részénél is – magyarázta a szakember, aki fontosnak nevezte a beteg és a hozzátartozók egyéni felelősségét is, hiszen a fogszuvasodás és a hazánkban gyakori szájrák megelőzhető rendszeres fogmosással, helyes táplálkozással, a dohányzás és a szeszes italok mellőzésével.

Lenne még hova fejlődni Lili édesanyja szerint is. Az ugyanis továbbra sem változott, hogy ha a fogyatékos gyerekének fáj a foga, akkor először el kell menni vele a háziorvoshoz, aki beutalóval elküldi a beteget az altatáshoz szükséges kivizsgálásra, vérvételre a szakrendelőbe, majd csak ezután mehet a tényleges ellátásra. A három különböző helyszín és időpont helyett egyszerűbb lenne mindezt egyszerre letudni – mondta –, már csak azért is, mert egy fogyatékos gyerekkel sokszor nem egyszerű a hosszú utazás, pláne nem vidékről Budapestre.

Fél Magyarországot ellátják

Szintén nemrég, júliusban adták át a fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek egy másik speciális fogászati centrumát Budapesten, a Semmelweis Egyetem Fogászati Klinikáján. Hermann Péter, a Fogorvostudományi Kar dékánja az Origónak elmondta, ehhez több jogi akadályt kellett leküzdeniük, hiszen csaknem két évbe telt, hogy a tevékenység szakmakódot kapjon, és meghatározzák a szakmai, illetve finanszírozási feltételeket.

Hol vehető igénybe speciális fogászati ellátás?

  • Semmelweis Egyetem, Budapest

  •  Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ

  • Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ

  •  Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum

  •  Heim Pál Gyermekkórház, Budapest

  •  Bethesda Gyermekkórház, Budapest (működési engedélyre vár)

A professzor szerint most már csak az országosan kijelölt hat centrum számolhatja el ezeket a speciális kezeléseket, és az elkülönített keretet is csak ők vehetik igénybe. Egyelőre mind a centrumok számát, mind pedig az évi kétezer kezelés ellátására elkülönített 300 millió forintot elegendőnek tartja.

Megjegyezte még, hogy a Semmelweis Egyetem Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikájához „tartozik fél Magyarország, hiszen mintegy négymillió ember ellátásáért felelünk". Mint mondta, gondot okoz, hogy a szájsebészé a hiányszakmák közé tartozik, ezért is jutnak nehezen ellátáshoz a betegek például Közép-Magyarországon. Az ott élőknek is Budapestre, a Semmelweis Egyetem klinikájára kell utazniuk, ami sokszor jelentős teher – ismerte el.