Már rutinból fizettetnek kártérítést a magyar állammal

2014.09.23. 13:24

Az Emberi Jogok Európai Bírósága három, a munkásmozgalmi jelképek viselésével kapcsolatos ügyben is elmarasztalta a magyar államot. A strasbourgi bíróság már "rutinból" hagyta helyben Vajnai Attila és társai keresetét és ítélt számukra kártérítést. Hamarosan újabb, a Btk. módosítása után indult esetek is az európai testület elé kerülnek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hirdetett három, az önkényuralmi jelképek nyilvános használatával kapcsolatos magyarországi ügyben. Mindhárom eset állandó főszereplője Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke, korábban a Munkáspárt elnökhelyettese. 2004 és 2009 között párttársaival együtt több alkalommal is előállították a rendőrök, miután különböző nyilvános rendezvényeken, illetve demonstárciókon ötágú vöröscsillag kitűzőt és sarló-kalapácsot ábrázoló ruhát viseltek.

A strasbourgi bíróság a vizsgált ügyekben összesen 15.875 euró kártérítést és 5.800 euró perköltséget ítélt meg Vajnai Attilának és pertársainak. 

A régi Btk.

A régi Btk. vétségnek minősítette és pénzbüntetéssel sújtotta azt, aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt, nagy nyilvánosság előtt használ, közszemlére tesz. Az európai emberi jogi egyezmény kontinensszerte egységes értelmezése és tiszteletben tartása felett őrködő strasbourgi bíróság friss ítéleteinek újdonsága az, hogy nemcsak az ötágú vöröscsillag, hanem a sarló-kalapács nyilvános használatának indokolatlan korlátozása is egyezménysértő.

Ha erőszak nem kapcsolódik hozzá, a vörös csillag és a sarló-kalapács is viselhetőForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Patrick Pleul

A rendőri vegzálás is sértő

Az egyezménysértés megállapításához már nem szükséges, hogy a jelképhasználóval szemben büntetőeljárás induljon; elegendő, ha a politikai véleménynyilvánítás miatt rendőri intézkedésre kerül sor - mondta az Origónak a Vajnai Attila és társai jogi képviseletét ellátó dr. Magyar Gábor. Az ügyvéd szerint a strasbourgi ítélet három kötelezettséget ró a magyar államra: ügyfeleit a Kúriának fel kell mentenie, a kártérítés kifizetésén túl pedig úgy kell változtania a jogszabályokon, hogy megelőzzék a további jogsértéseket.

A bírói gyakorlat mást mutat

Magyar Gábor úgy látja, habár a közelmúltban változott a Btk., a hazai bírói gyakorlat még mindig egy kalap alá veszi a fasizmus félreérthetetlenül negatív jelentésű jelképeit a kommunizmus jelképeivel, amelyek több jelentést hordoznak, köztük pedig vannak pozitívakat is. Amennyiben a kommunista jelképek használatához nem kapcsolódik erőszak, a viselésüket nem szabadna tiltani. Jelenleg túl széles körben korlátoz a Btk., ezzel pedig az ügyek újratermelik magukat.