A Kehi vizsgálatát törvénytelennek, a civil szféra elleni rágalomhadjáratot pedig félelemkeltésnek tartja az Ökotárs Alapítvány igazgatója. Móra Veronika szerint a kormánynak semmi köze a norvég alapos pénzekhez, és tovább dolgoznak, amíg hagyják őket. Ha viszont törlik az adószámukat, lehúzhatják a rolót.

Tízes skálán mennyire norvég ügynök?

Semennyire.

Pedig egy nap alatt kétszer is igyekezték leleplezni: a Magyar Nemzet szerint néha a rosszabb pályázatokat hirdették ki nyertesnek, L. Simon László pedig arról beszélt, hogy politikai-ideológiai alapon folynak a civilekhez a pénzek.

Röviden annyit mondanék: nincs itt semmi látnivaló, lehet továbbhaladni. A hosszabb válasz némi magyarázatot igényel. A pályázatok értékelésének menete és szempontrendszere nyilvánosan hozzáférhető a Norvég Civil Alap honlapján. A folyamat úgy néz ki, hogy a pályázat két külső értékelőhöz kerül ki, akik egymástól függetlenül, de egységes kritériumrendszer alapján pontozzák, és szövegesen is értékelik. Ha a két bírálat között nagy a különbség, akkor egy harmadik értékelőt is kijelölünk.

Móra Veronika szerint a pályázatok értékelésének menete szabályozottFotó: Polyák Attila - Origo

Ezután ülnek össze a hét témakörben külön-külön a háromtagú bírálóbizottságok, amelyek az értékelések alapján döntenek a támogatásról. Az értékelők azonban nem látják az összes, több száz pályázatot, csak amelyeket ők pontoznak, így nincs teljes képük. Ezért előfordul, hogy a bírálóbizottságban, ahol már az összes pályázatot látják, vita alakul ki, és végül megváltoztatják a rangsort. Vagyis akár egy magasra értékelt pályázatot is elutasíthatnak, mert lehet, hogy volt még jobb.

Vagyis lehetőséget ad a rendszer a szubjektív szempontok érvényesítésére?

Azt azért vegyük észre, hogy itt nem egy útépítési pályázatról van szó, nem egzakt számokról, kilométerekről és tonna vasbetonról. Ezek sokkal nehezebben mérhető dolgok. Ráadásul egy adott témakörön belül, mint a környezetvédelem vagy a szociális szolgáltatások, sem könnyű az összehasonlítás. A pontozásnál vannak előre megadott kritériumok és szempontok, de a szubjektív elemek teljes kizárása lehetetlen. Amíg emberek írják a pályázatokat, és amíg emberek olvassák el őket, addig szubjektív elem mindig lesz. Az ezres nagyságrendű pályázónak 10 százaléka nyer támogatást, és mindig lesz olyan, aki nem elégedett, de a vesztesek 90 százaléka megérti és elfogadja a döntést.

A Magyar Nemzethez kiszivárgott levél miatt az Ökotárs feljelentést tett, mondván: az jogszerűen nem kerülhetett a sajtóhoz. Ez az irat a hatóságok által lefoglaltak között volt?

Igen. Töltöttek le adatokat a gépekről, és elvitték a laptopomat, amin a teljes levelezésünk rajta volt. A következtetést, hogy ez miként kerülhetett ki a sajtóhoz, nem nekem kell levonni.

Az Ökotárs feljelentést tett a lefoglalt és a sajtóhoz kiszivárgott levelezés miattFotó: Polyák Attila - Origo

Az Együtt–PM putyini módszereket emlegetett, és lemondásra szólította fel Lázár János minisztert. Egy ilyen lépést elégtételnek tartana?

Nekünk most sokkal fontosabb az adószám kérdése, mert az adószámunk felfüggesztése egy nagyon súlyos szankció velünk szemben, és ez ellen az összes jogorvoslati lehetőséggel élni fogunk.

Ez ellehetetleníti a napi munkájukat?

Akkor fogja, ha a felfüggesztésből törlés lesz, mert akkor a szervezet nem tud működni. Akkor kitehetjük az ajtóra a zárva táblát.

Ez a forgatókönyv benne van a pakliban?

Benne. Az adószám felfüggesztését a Kehi elnöke kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy nem működtünk együtt, nem adtunk át minden adatot.

De a Kehi vizsgálata még le sem zárult az Ökotárssal szemben, nem?

Nem zárult le, mégis kezdeményezték az adószám felfüggesztését, és feljelentést tettek a rendőrségen, ami miatt nyomozás indult. Nem túl barátságos lépések ezek. Főleg úgy nem, hogy az adószám felfüggesztésére vonatkozó kérés szeptember eleji, miközben a Kehitől még két héttel később is kaptunk további adatkéréseket. Amúgy a friss hír, miszerint október közepére zárul le a vizsgálat, már a negyedik határidő május óta.

Barátságtalan lépésnek tartja az adószám-felfüggesztést az igazgatóFotó: Polyák Attila - Origo

De az igaz, hogy nem adtak át minden adatot?

Igaz. Nem adtuk ki a pályázó és a támogatott szervezetekkel és az értékelésekkel kapcsolatos adatokat, mert mi ezek felett nem rendelkezünk, a támogatottak, illetve a támogatók hozzájárulása nélkül nem adhatjuk ki.

Miért nem szerzik be ezt, és adják át az összes adatot, bizonyítva, hogy nincs semmi takargatnivalójuk?

Azért, mert mi azt állítjuk, hogy a Kehi-vizsgálat úgy, ahogy van, törvénytelen. Nincs sem hazai, sem nemzetközi törvényi falhatalmazás és jogszabályi alap arra, hogy a Kehi a Norvég Civil Alapot vizsgálja. Másrészt olyan érzékeny adatok is vannak a kért információk között, melyeket nem látunk biztonságban, ha elkerülnek tőlünk.

Mégis elvitték ezek egy részét a házkutatásnál.

El. De ez nem ok arra, hogy változtassunk az álláspontunkon.

A kormány azt állítja, hogy nem a civil szférával vagy a Norvég Alappal van baja, de bújtatott pártfinanszírozást gyanít, és ellenőrizné a pénzek felhasználását, sőt inkább maga osztaná el.

Tisztázzuk a jogi helyzetet: Norvégia, Izland és Liechtenstein az EU-val kötött megállapodás alapján támogatja a gyengébben fejlett uniós országok felzárkózását. Azt egy 2011-es kormányközi egyezmény rögzíti, hogy ők milyen célokra és hogyan adnak pénzt, milyen keretek között. Eszerint a 12 magyar célkitűzés egyike a Civil Alap, amelynek esetében nem a magyar kormány vagy annak bármely szerve, hanem egy brüsszeli programoperátor választja ki a magyarországi lebonyolítót. Ez vagyunk mi, pályázaton választottak ki erre.

A Kehi vizsgálatát teljesen törvénytelennek tartja Móra VeronikaFotó: Polyák Attila - Origo

A rajtunk keresztül támogatott, de a támogatók által egységesen meghatározott célok között olyanok is vannak, mint például a demokrácia és a társadalmi részvétel erősítése, jó kormányzás vagy esélyegyenlőség.

Az államnak tehát nincs joga beleszólni a pénzek elosztásába?

Erre a jelenlegi egyezmény szerint nincs joga, hozzátenném azonban, hogy megfigyelőként a kormány képviselői részt vesznek a bírálóbizottságok ülésein. Korábban, 2007 előtt még állami szervezeten keresztül történt volna az elosztás a civil támogatások esetében is, de ez nem működött jól, kiderült, hogy ha van egy államtól független lebonyolító, sokkal hatékonyabb a pályázati rendszer működtetése. Ezért tették a támogatók általánossá más államokban is azt a rendszert, ami itthon is működik.

Obama elnököt a civil szférát védelmébe vevő nyilatkozata miatt már sokan kioktatták Orbán Viktortól a CÖF-ön át a Századvégig, mondván: itt senki nem félemlíti meg a civileket. Ön is így érezte, amikor a házkutatáskor beültették a rendőrautóba?

Nem tudtak megfélemlíteni, de nem is volt kellemes élmény. Ráadásul itt nem arról az egy napról van szó, hanem egy öt hónapja tartó folyamatról. Olyan, újabb és újabb vádaskodásokkal találkozunk, amelyek minimum csúsztatások, de inkább ferdítések és manipulációk. Ezt a csaknem féléves időszakot meg lehet élni zaklatásként és megfélemlítésként, mert egy nagyon erős üzenetet küld a civil szektor azon része felé, amely felerősíti a társadalmilag sérülékeny csoportok hangját, szakpolitikai kritikákat fogalmaz meg, vagy érdekeket érvényesít. Feléjük ez egy nagyon határozott üzenet, hogy mi lesz itt.

Mi lesz itt?

Gőzöm nincs. Minden megtörténhet, és annak az ellenkezője is. 

Az alapítvány igazgatója a szeptemberi házkutatáskor, rendőrök gyűrűjébenFotó: Polyák Attila - Origo

Gondolkodott az elmúlt hónapokban azon, hogy mivel válthatták ki a kormánynál ezt a kitüntető figyelmet?

Voltak előjelek: tavaly nyáron megjelent a Heti Válaszban két cikk, aztán idén április elején Lázár János levelet írt norvég kollégájának. Lehet, hogy a kormányzat korábban is elégedetlen volt velünk, ezt mégse hozta a tudomásunkra. Minket közvetlenül soha nem kerestek meg, nem kérdezték meg, mi miért történik, vagy esetleg miben szeretnének változást. Mi azóta is ugyanúgy végezzük a dolgunkat, ahogy korábban. Amíg hagyják, és van adószámunk, végezzük tovább. A civil alap utolsó, harmadik pályázati fordulója zajlik, október 15-e a beadási határidő, a pályázatokról pedig február végén döntünk, ha még leszünk.

Mire számít?

Nem tudom elképzelni, mi lesz. A nyomozás folyik, gyanúsított nincs. Tudni kell, hogy két vád van: a hűtlen kezelés és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység. Az elsővel vagyoni hátrányt kellene okozni valakinek, de mi osztjuk a pénzt, nem pedig elvesszük. A második kérdésnek ráadásul semmi köze a Norvég Alaphoz. Az Ökotárs más civil szervezeteknek adott kölcsönt a saját vagyonából, nem norvég programok előfinanszírozási segítségeként egyedi kérelemre, és csak alkalmilag, nem üzletszerűen.