Moszkvai ingatlanper: az sem világos, mi a vád

2014.10.08. 20:19

Annyi biztos, hogy 2008-ban eladták a moszkvai kereskedelmi képviselet épületét. Az emiatt indult büntetőperben több, a szocialista kormányzás idején magas beosztásban dolgozó tisztviselő is vádlott, csak éppen nem értik, miért. A vádirat ugyanis néhol pontatlan.

Vita a vádirat pontatlanságáról

Törvénytelen volt a nyomozás és a vád is – állították a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének eladása ügyében szerdán kezdődött büntetőper vádlottjai és védőik az első tárgyaláson. A Budapest Környéki Törvényszéken a 30 oldalas vádirat ismertetése után álltak elő a vádlottak és ügyvédeik azzal, hogy a bíróság szüntesse meg az eljárást. Arra hivatkoztak, hogy a vádirat nem nevezi meg a konkrét bűncselekményeket, az elkövetés helyét és idejét.

A vádirat ismertetésével kezdődött az ingatlanügy tárgyalása a bíróságonForrás: MTI/Beliczay László

Indítványukat a bíróság elutasította, mondván: a vád megfelel a büntetőeljárás feltételeinek, alaki és tartalmi szempontból eljárásra alkalmas és törvényes. Bár – állapította meg a bíróság – a konkrét tényállás megfogalmazása valóban pontatlan. E végzés ellen a vádlottak és védőik fellebbeztek, a tárgyalást pedig november 12-re elnapolták.

A vádlottak nem értik, mi a vád

„Senki sem érti pontosan, mi a vád ellene" – mondta az egyik vádlott, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója az Origónak. Tátrai Miklós szerint a 30 oldalas vádiratból „többszöri nekifutásra" sem derült ki számára, hogy ki, mikor és mit csalt, hamisított vagy kezelt hűtlenül az ingatlanértékesítéssel összefüggésben, és bár ingatlanügyről van szó, furcsállta, hogy „nincs egyetlen hiteles tulajdoni lap sem az iratanyagban".

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) által írt vádirat problematikusságát erősítheti egyébként az is, hogy tavaly június elején a törvényszék visszaadta a vádiratot – október 30-i határidővel – átdolgozásra az ügyészségnek, mivel tárgyalásra alkalmatlannak tartotta a hároméves nyomozás eredményeként összeállított dokumentumot.

Alakult, finomodott a gyanú és a vád

A vádirat még az első benyújtása előtt is folyamatosan és alapjaiban változott. Az ügyészség 2013 elején először a gyanúsítást változtatta meg: hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolással gyanúsította meg az MNV két egykori vezetőjét – a Sukoró-ügyben is bíróság elé állított Tátrait és Császy Zsoltot.

A vádlottak tettének minősítésén is többször változtatott az ügyészségForrás: MTI/Beliczay László

Később a vádiratban már ez a gyanú is finomodott: a bűnpártolás már csak vétségként szerepelt benne Tátrai és Császy esetében. Mellettük különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövetet, bűnpártolással pedig Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát.

Milliárdos kár az ügyészség szerint

Az ügyészség szerint a moszkvai kereskedelmi képviselet épületének értékesítése 2005 októbere és 2008 márciusa között zajlott, a nagykövet az utóbbi időpontban, felettesei tudta nélkül írta alá az adásvételt a Diamond Air nevű céggel 23,7 millió dolláros vételárról. Ebből a vevő 2,4 millió dollárt korábban, 2005 végén kifizetett, a többit a szerződés aláírása után néhány nappal utalta át a magyar államnak.

A szerződés megkötése, teljesítése és bejegyzése folytán azonban az ügyészség szerint az államnak több milliárd forintnyi hátránya keletkezett. A vádhatóság korábbi közlése szerint ugyanis az ingatlan egy későbbi értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért.

Tátrai az ügyészséget cáfolja

Az MNV Zrt. volt vezérigazgatója szerint az ügyészség abból indul ki, hogy Székely Árpád nagykövet megszegte a vagyonkezelői kötelezettségét, és kárt okozott, pedig a vételár megfelelt az akkori értékbecslésnek. Az ügyészség szerint meghamisították a becslést, nyomást gyakoroltak az értékbecslőre, ám Tátrai szerint az időközben a londoni Cushman & Wakefield cégtől nemzetközi jogsegély keretében bekért vallomás ezeket cáfolja.

Az egyik vádlott, Tátrai Miklós több ponton cáfolta az ügyészség állításaitForrás: MTI/Beliczay László

Az ügyészség továbbá azt is állítja, hogy az MNV tudta, hogy az értékesítés nem volt „tiszta", és ezzel bűnpártolást követtek el, pedig ahhoz tudniuk kellett volna, hogy Székely valami törvénytelent tett, és már folyamatban lévő nyomozás kellett volna, hogy legyen, de ez csak egy évvel később indult – sorolta Tátrai.

Rosszul számolt az ügyészség?

A védelem álláspontja szerint amellett, hogy a vádiratban még a vádlottak által az államnak okozott kárt sem sikerült pontosan leírni – többféle szám is szerepel benne –, alapvetően is téves az ügyészség számítása. Méghozzá azért – magyarázta Tátrai –, mert a Diamond Air végül továbbadta az orosz államnak az épületet, ám ezt a különbséget is a magyar állam kárára írták.

Utóbbit az ügyészség korábbi közlése szerint az is erősíti, hogy az értékesítés ügyében már Oroszországban is nyomoznak. Csakhogy az orosz ügyészség és számvevőszék azt állapította meg – derült ki szintén nemzetközi jogsegély során beszerzett vallomásokból –, hogy az orosz állam kárára követtek el csalást, mert túl drágán vették meg az ingatlant a Diamond Airtől, amelynek az MNV eladta.