Budapestre még nem futott be a varsói gyors

2014.10.20. 11:01

Bár a baloldal sorozatban szenvedi el a választási vereségeit, mégsem beszélhetünk Magyarországon arról, hogy a jövőben a lengyelországihoz hasonló pártrendszer jönne létre. Közép-Európa legnagyobb országában 2005 óta két nagy jobboldali párt versenyez a hatalomért, míg a baloldal a 20 százalékos támogatottságot sem tudja elérni.

Sorozatban a nyolcadik országos választását nyerte meg a Fidesz–KDNP, ilyesmire nem túl sok példa van Európában. A legjobb párhuzam ebben az esetben Lengyelország lehet, ahol 2005-ben szenvedett katasztrofális vereséget a baloldal, és azóta sem sikerült magához térnie. Az összehasonlítás annyiban sántít, hogy Magyarországon a baloldali pártok együttes támogatottsága egyszer sem ment 20 százalék alá, míg a lengyel baloldaltól egy 20 százalék körüli eredmény is kiváló szereplés lenne. 

Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester a választási eredményvárón.Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Kívülről szemlélődnek

Itthon a baloldal számára az igazi összeomlást nem a 2006-os önkormányzati választás, hanem a 2008-as népszavazás, majd a 2009-es európai parlamenti voksolás hozta el. Azóta egyszer sem sikerült 30 százalék fölé kúszniuk, míg a Fidesznek a legnagyobb kihívója, egyelőre úgy tűnik, a Jobbik lesz. Varsóban 2005 óta két nagy jobboldali párt versenyez a hatalomért, a baloldal csak kívülről szemléli az eseményeket. Vajon itthon is a lengyel modell lesz a meghatározó?   

Domináns helyzetben a Fidesz

Magyarországon nem beszélhetünk lengyel típusú pártrendszerről, mivel ha összeadjuk a baloldali erők támogatottságát, az nagyjából megfelel a Jobbikénak, míg a Fidesz domináns helyzetben van – erről már Lánczi Tamás beszélt az Origónak. A Századvég Intézet vezetőelemzője szerint a kormánypártok domináns helyzetét egyelőre sem a radikálisok, sem kis baloldali pártok nem veszélyeztetik, szemben Lengyelországgal, ahol két nagy jobboldali szereplője van a politikai arénának.

Magyarországon domináns helyzetben van a Fidesz.Fotó: Origo

Potenciális lehetőség van arra, hogy a varsói események nálunk is megismétlődjenek, de ehhez jelentős változásoknak kellene lejátszódniuk a pártok közti erőviszonyokban. Ha a baloldalon éles verseny alakul ki a vezető szerep betöltéséért, akkor annak akár a Jobbik is a nyertese lehet, így választói támogatottsága közeledhet a Fideszéhez – hívta fel a figyelmet a szakember. Egy országgyűlési választás megnyeréséhez azonban legalább 40 százalékos támogatottság szükséges, vagy koalíciós partnerek bevonása, de a Jobbiknak jelenleg egyik sincs.

Egészségesebb a magyar helyzet

Teljesen más a lengyel politikai rendszer, mint a magyar, éppen ezért nagyon nehéz összehasonlításokat tenni, bár azért vannak párhuzamos dolgok – mondta az Origónak Jaroslaw Gizinski, a Rzeczpospolita szerkesztője. A magyar pártrendszer lényegesen egészségesebb, mint a lengyel – tette hozzá. Lengyelország inkább Amerikához hasonlít, ahol sem a republikánusok, sem a demokraták nem tekinthetők baloldali alakulatnak, hasonlóan Lengyelországhoz, ahol a baloldali párt viszonylag gyenge – vélekedett a szakember.

Lengyelországban két nagy jobboldali párt küzd egymással, míg a baloldal támogatottsága lényegesen kisebb.Forrás: AFP/Janek Skarzynski

Gizinski szerint a lengyel pártok között nincsenek mély ideológiai ellentétek, és az sem elképzelhetetlen, hogy vezető politikusok átülnek a korábban rivális alakulatba. Magyarországon az ilyen fordulat teljesen kizárt egy vezető politikus esetében. Szólt arról is, hogy komoly ideológiai ellentétek hiányában a lengyel politikában inkább a gazdasági színtérre és a világnézeti témakörre terelődnek a pártok közötti ellentétek.

Még nem követték le

Lánczi Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy egyfajta jobbratolódás mindenképpen megfigyelhető a magyar pártrendszerben. Ha összeadjuk a jobboldali szavazatokat, akkor egy 70 százalék körüli értéket kapunk, míg a baloldalon egy 30 százaléknyi tábor található. Ezt a jelenséget azonban a pártrendszer egyelőre nem követte le – vélekedett a szakember. 

Jobbik sincs

Az tény, hogy a lengyel baloldalnak közel tíz éve nincs esélye a kormányzás megszerzésére, hasonlóan Magyarországhoz – hangsúlyozta Jaroslaw Gizinski. Szerinte egészségtelen, hogy Lengyelországban a baloldal nem tud 15 százaléknál jobb eredményt elérni, mivel így a munkavállalói érdekek képviselete jelentős hátrányt szenved. A szakszervezetek más pártok szárnyai alá vonultak be, így például a kis- és középvállalkozói szegmensben dolgozók érdekképviseletét senki sem vállalja magára.

Donald Tusk eddigi miniszterelnök tevékenysége is nagyban hozzájárult a baloldal gyengeségéhez.Forrás: AFP/Leszek Szymanski

Gizinski arra is felhívta a figyelmet, hogy Lengyelországban nem létezik a Jobbikhoz hasonló párt. A 2014-es európai parlamenti választáson jó eredményt elért Új Jobboldal sokkal inkább egy amerikai mintájú, szélsőségesen libertárius ideológiát képvisel. Egyébként mostanra az ő támogatottságuk is öt százalék alá csökkent, érdemben nem fogják befolyásolni a közeljövőben a lengyel politikai életet – zárta szavait a Rzeczpospolita újságírója.