Több százezer magyar gyerek van súlyos veszélyben

2014.10.17. 11:03

Egyre nagyobb a gyermekszegénység Magyarországon, amit egy frissen megjelent tanulmány is bemutat. Ferge Zsuzsa szerint a negatív folyamatok megfordításához elengedhetetlen lenne egy szociális bérminimum bevezetése. Ma van a szegénység elleni világnap.

Ma tartják a szegénységellenesség világnapját, amelyen a nehéz sorban élők helyzetére, és a megoldási lehetőségekre kívánják felhívni a figyelmet. Tavaly a magyarok 14,3 százaléka számított szegénynek, miközben ez a szám a gyermekek esetében 23,2 százalék, vagyis a szegénység legnagyobb arányban a gyermekes családokat sújtja. A háztartások több mint negyede csak nagy nehézségek árán tud megélni, ugyanez a gyermekes háztartások 31,6 százalékára igaz. 

Tavaly a magyarok 14,3 százaléka számított szegénynekForrás: AFP/Ferenc Isza

Sokkal több a falusi szegény

A Gyerekesély Közhasznú Egyesület jelentése szerint a „szegénység falura megy”: a falusiak között kétszer akkora a szegények – az egy főre számított jövedelmi átlag hatvan százaléka alatt élők – aránya minden korcsoportban, mint a fővárosban. A csaknem kétszáz kiadási tételből a kenyér az egyetlen, amiből a szegények többet fogyasztanak, mint a gazdagok. Húsra, tejre, tojásra, sajtra a felső jövedelmi ötödhöz tartozók háromszor annyit költenek, mint a legszegényebbek.

2008 óta nem történt semmi

Magyarországon a szegénység aránya nem sokkal magasabb, mint az európai átlag, azonban az utóbbi években annak mértéke nőtt és mélyült is – mondta Ferge Zsuzsa az Origónak. A szociológus szerint a 2008-as gazdasági világválság kiteljesedése óta hazánkban egyetlen olyan intézkedés nem történt, amely a szegénység csökkenéséhez vezetett volna. „A szegénységgel kapcsolatban mind a politikai, mind az általános közhangulat folyamatosan romlik.”

Sokan a teljes kilátástalanság között élnek.Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

A szakember szerint a mostani válságos helyzetből a kiutat a szociális bérminimum bevezetése jelenthetné. Ennek az lenne a lényege, hogy a rászorultak hozzájussanak egy, a létfenntartásukhoz szükséges minimális összeghez – fejtette ki Ferge. A mértékével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy annak a KSH-létminimum összegéhez, tehát olyan 60-80 ezer forinthoz kellene közelítenie. Arra a kérdésünkre, hogy van-e erre költségvetési fedezet, elmondta, egy állam mindig olyan feladatokra költ pénzt, amit fontosnak tart, így erre is meg lehetne találni a szükséges forrásokat.

Bulgária és Románia is lehagyhat minket

Míg 2007-ben a 17 éven aluli gyerekek 34,1 százaléka élt szegénységben, addig 2013-ban 43 százalékra nőtt az arányuk, ez pedig már 730 ezer gyermeket jelent. Magyarország egyre lejjebb csúszik az uniós rangsorban, már csak Románia és Bulgária áll mögöttünk, de ha nem változik semmi, akkor hamarosan ők is lehagynak – figyelmeztet a jelentés, amely több uniós statisztikát is idéz, amelyekben romlottak a mutatóink, és ezért a sereghajtók közé csúsztunk.

Az összeállítás szerint a válság és a magyar gazdaság helyzete önmagában nem magyarázza a szegénység ennyire vészes terjedését. A gazdaságpolitika egyértelműen a tehetőseknek kedvez, a szegények kárára is. Így a családi adókedvezmények sem a szegényebb rétegeket részesítették előnyben, a kis keresetűek nem, vagy csak csekély mértékben tudták igénybe venni.

Valakinek már csak a koldulás marad.Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Változtatnának a közmunkán

Juhos Katalin, a Magyar Szegénységellenes Hálózat munkatársa arról beszélt portálunknak, hogy a legfrissebb Eurostat-adatok szerint 3,3 millió ember él szegénységben Magyarországon. Az egyik fő probléma, hogy egyre többen vannak a lecsúszás határán – hívta föl a figyelmet a kedvezőtlen tendenciára. Úgy látja, a jelenlegi politika nem fordít kellő figyelmet legalább a probléma mérséklésére.

A hálózat legfőbb célkitűzései közé tartozik a már említett szociális minimum bevezetése, valamint a közmunkások helyzetének a megváltoztatása. Az utóbbi esetben a hálózat szerint teljesen át kell alakítani a jelenlegi rendszert, mivel a továbbképzések nem megfelelőek, a jövedelem túlságosan alacsony, és a munkakörülmények is bőven hagynak maguk után kívánnivalót. Juhos szerint a helyzet javítása érdekében a jövedelemarányos adózási rendszer bevezetése is sokat segítene. 

Budapest tart mindent a felszínen

Az Eurostat legfrissebb statisztikai évkönyvéből az is kiderült, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió egyik legszegényebb országa, és hiába az idei gyorsabb növekedés, a kelet- és dél-magyarországi régiók változatlanul az unió legszegényebb régiói közé tartoznak. Ha Budapestet és Közép-Magyarországot kivennénk a kalapból, akkor hazánk Románia és Bulgária szintjén állna.