Goodfriend kiutasítása is napirendre kerülhet

2014.10.28. 12:54

Egy törvényesen bejelentett tüntetésen bármilyen diplomata részt vehet, ez nem jogi kérdés – vélekedtek az Origónak nyilatkozó nemzetközi szakértők. André Goodfriend amerikai ügyvivőt éles támadások érték az után, hogy részt vett vasárnap az internetadó bevezetése elleni tüntetésen. Egy állam a belpolitikába való beavatkozás alapján akár ki is utasíthat egy nagykövetet, de az amerikai–magyar viszonylatban ez véglegesen elmérgesítené a helyzetet.

Éles bírálatok kereszttüzébe került André Goodfriend, az Egyesült Államok magyarországi ügyvivője azt követően, hogy részt vett az internetadó bevezetése elleni vasárnapi budapesti tüntetésen. Kovács Zoltán államtitkár az ügyvivő megjelenését így kommentálta: „Kóstolgatjuk a hangulatot, André?! (#Goodfriend) #netado egy MSZP és »liberálisok« szervezte demonstráción? Követségi ügyvivőként? Érdekes. Eh?”

Mindent Goodfriend irányít?

Goodfriend minderre azt közölte, hogy korábban a békemeneteken is kint volt. Az ügyvivő tevékenységét egyébként Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke és Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója is meglepetten szemlélte. Deutsch Tamás szerint pedig az ügyvivő vette át az irányítást a magyar baloldal fölött.  

André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője.Fotó: Bielik István - Origo

Vajon meddig mehet el egy diplomata a munkája során? Hivatalos meghatározás szerint a küldő állam érdekeit képviseli, kormánya nevében beszélhet, illetve közvetíthet két állam között.

Bármelyik diplomata mehet tüntetésre

A diplomatákra nagyon egyszerű jogszabályok vonatkoznak, az 1961-es bécsi egyezmény tartalmazza őket – erről már Lattmann Tamás beszélt az Origónak. A nemzetközi jogász szerint a nagykövetek, ügyvivők szabadon mozoghatnak azokban az államokban, ahová delegálták őket, így a törvényesen bejelentett tüntetéseken is részt vehetnek. Természetesen, ha egy be nem jelentett rendezvényen jelennek meg, akkor rájuk is az adott állam szabályozása vonatkozik, az egy más kérdés, hogy annak kikényszerítése a mentelmi jog miatt nem könnyű.

Sajátos belpolitikai prizma

A szakember szerint az egyetlen tilalmi elem a nemzetközi jogban a másik ország belügyébe való beavatkozás tilalma. Ennek a rendelkezésnek az értelmezése már jóval tágabb keretet ölel fel – tette hozzá. Lattmann példaként hozta föl Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet esetét, akit egy, a székely autonómiáról szóló kijelentése miatt akartak többen kiutasítani Romániából. Ez végül elmaradt, de a nemzetközi jogász szerint jól rámutat arra, hogy minden diplomata megnyilatkozását az adott állam a saját belpolitikai prizmáján keresztül nézi és értelmezi.

Nagyon sokan tüntettek az internetadó bevezetése ellen.Fotó: Polyák Attila - Origo

Lattmann úgy látja, hogy az amerikai ügyvivő mostani tevékenységét az amerikai külpolitika szempontjából is értékelni kell, mivel a magyar–amerikai kétoldalú kapcsolatok jelenleg nincsenek a csúcsponton. Az ügyvivő ráadásul minden bizonnyal az amerikai külügyminisztérium utasításait követi. Abban az esetben, ha Washingtonban úgy ítélik majd meg, hogy túlságosan messzire megy el, minden bizonnyal más utasítást fog kapni.

Komoly figyelmeztetés Orbánéknak

A szakember példaként hozta föl Mark Palmert, aki a rendszerváltozás idején volt amerikai nagykövet Magyarországon. Ő nagyon aktív kapcsolatot ápolt az ellenzéki szervezetekkel, pártokkal, és utólag úgy láthatjuk, hogy befolyásos szereplője volt a politikai átalakulásnak. Lattmann ugyanakkor óva intett attól, hogy párhuzamba állítsuk a mostanit az akkori helyzettel, mivel akkor még diktatúra volt Magyarországon.

Természetesen annak van politikai üzenete, hogy egy ügyvivő milyen rendezvényen jelenik meg, így egy aktív részvételnek is komoly figyelmeztetésértéke lehet az adott kormány számára. Lattmann szerint amennyiben Magyarország kormánya úgy gondolja, hogy túlságosan beavatkozik az ügyvivő a belügyekbe, akkor végső soron dönthet akár a kitiltás mellett is. „Ez azonban már nagyon kemény üzenet lenne, ami szövetséges államok között mindenképpen kuriózumnak számítana, és teljesen elmérgesítené a kétoldalú kapcsolatokat.”  

André Goodfriend is ott volt az internetadó bevezetése elleni tüntetésen, az erőszakot elítélte.Fotó: Polyák Attila - Origo

A Fidesz mellett is tüntettek

Nem jogi kérdés annak eldöntése, hogy egy diplomata részt vesz-e egy tüntetésen, vagy nem – erről már Simonyi András volt washingtoni követ beszélt portálunknak. A diplomata szerint egy nagykövet a saját belátása szerint dönt arról, hogy mit tesz az adott országban. Simonyi is példaként hozta fel Mark Palmert, aki a Fidesz mellett tüntetett még a rendszerváltás idején, persze akkor is sokan morogtak emiatt. A volt nagykövet kiemelte, hogy a diplomáciának van egy nagyon széles eszköztára, és Goodfriend tapasztalt diplomata, folyamatosan mérlegeli, hogy adott lépésével mit üzen, most is így tett.

Simonyi András, hazánk volt washingtoni nagykövete.Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Simonyi reméli, hogy Magyarország a következő időszakban a józanodás útjára lép, és nem fajulnak odáig a dolgok, hogy a kiutasítás akár lehetőségként felmerüljön. A volt diplomata szerint szó sincs arról, hogy a miniszterelnök ne tudná, hogy miről van szó, és bízik abban, hogy a kulisszák mögött józan mérlegelés folyik, ellenkező esetben nagyon nagy a baj. A miniszterelnök jól ismeri Amerikát – tette hozzá.

Puccsal vádolták az amerikai diplomatákat

Goodfriend egyébként külügyi karrierje során többször is megfordult olyan államokban, melyeknek finoman szólva sem volt felhőtlen a viszonyuk az Egyesült Államokkal. Így például 1994-től 1997-ig konzul volt Moszkvában, 2002 és 2004 között pedig regionális konzulként Afrika 15 országának konzulátusait segítette szakmai tanácsokkal, irányelvekkel. Goodfriend Szíriában is megfordult, amely 2011 óta a permanens polgárháború állapotában van.

A nagykövetek kiutasítása egyébként nem szokatlan a nemzetközi diplomáciában. 2008-ban például Bolíviából és Venezuelából tiltották ki az amerikai nagyköveteket. Akkor az érintett államok arra hivatkoztak, hogy a diplomaták az ellenzék támogatása révén puccsot kívánnak előkészíteni a hatalommal szemben. Legutóbb Jordániából azért utasították ki a szír diplomatát, mert „a nagykövet többször megsértette Jordániát, az ország népét, vezetőit és politikusait különböző interjúkban és a szociális média oldalain”.

A néhai Hugo Chavez, venezuelai elnök már utasított ki amerikai diplomatát.Forrás: AFP

A gyújtópont

Az amerikai ügyvivő személye annak kapcsán került az érdeklődés középpontjába, hogy októberben az USA hat magyar kormányzati tisztviselőtől és kormányzathoz közeli személytől tagadta meg a beutazást. A 7750-es, az elnök általi kiadott proklamációra hivatkozó intézkedés lényege, hogy a döntés meghozatalához nem szükséges hivatalos vizsgálati eredmény (nyomozás, bírósági döntés), elég ha „meggyőző erejű bizonyítékok” állnak rendelkezésre. Ennek az amerikai jogszabálynak az alkalmazása egy szövetséges ország kormányzati vezetőivel szemben rendkívül súlyos lépésnek számít.

Nem kell konkrét bizonyíték

Ennek kapcsán Magyar György ügyvéd arról beszélt portálunknak, hogy nem szükséges konkrét bizonyítékokkal előállnia senkinek egy adott ügy kapcsán, mivel egy büntetőeljárás megindításához már az egyszerű gyanú is elegendő. A büntetőeljárás vagy feljelentéssel, vagy a hatóság hivatalos tudomásszerzésével indulhat. Feljelentést bárki tehet. A bizonyítékokat a nyomozás során kell összegyűjteni, majd azok birtokában döntheti el az ügyészség, hogy emel-e vádat – tette hozzá.

Magyar György: Nem kellenek konkrét bizonyítékok egy feljelentéshezForrás: Polyák Attila - Origo

André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivő bejelentését követően a magyar hatóságoknak kötelességük hivatalból eljárást indítani, éppen ezért ködszurkálás az a kommunikáció a kormányzat részéről, hogy a bizonyítékok megszerzését követően indítanak csak eljárást – fejtette ki Magyar György. Abban az esetben, ha a hivatali felettes a beosztottját érintő, esetleges bűncselekmény gyanúját is felvető ügyben nem indít vizsgálatot, vagy nem tesz feljelentést, az később akár hivatali visszaélésnek, illetve vesztegetés feljelentése elmulasztásának is minősülhet – mondta az ügyvéd. 

Az ügyben egyébként Polt Péter legfőbb ügyész az Egyesült Államok legfőbb ügyészéhez, illetve a budapesti nagykövetség ideiglenes ügyvivőjéhez fordult az amerikai beutazási tilalommal kapcsolatban.