Milliárdos költség lehet az új nemzeti konzultáció

2014.10.31. 14:32

Újabb nemzeti konzultációt indít Orbán Viktor januárban. Egyelőre csak a téma, az internetadó ismert, a forma, a költség és a módszer nem. A miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan az Origo kérdésére annyit közölt, hogy „nemzeti konzultáció lesz", a részletekről „a kellő időben" adják meg „a szükséges tájékoztatást".

Csak annyi biztos, hogy lesz

„Nemzeti konzultáció lesz" – Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjének válasza alapján egyelőre csak ennyi tudható arról a nemzeti konzultációról, amelyet pénteken reggel a Kossuth Rádióban jelentett be Orbán Viktor, az internetadó-tervezet jelenleg ismert formájában való visszavonásával együtt.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban beszélt az internetadórólForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A lebonyolítás részleteiről kellő időben a szükséges tájékoztatást megadjuk – jelezte Havasi Bertalan az Origo kérdéseire. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a kormányfő által bejelentett konzultációról van-e már kormányzati döntés, kitalálták-e, mi lesz a formája, van-e becslés arra, hogy mindez mennyibe kerül, és elkülönítettek-e erre forrást a jövő évi költségvetésben.

Hosszú folyamatra számít Orbán

A miniszterelnök bejelentése sem igazít el a részletekben, a reggeli rádiónyilatkozatból csak az derült ki, hogy Orbán Viktor „hosszú konzultációra számít", a folyamat szerinte a következő év első negyedévének végéig is eltarthat. Úgy fogalmazott: január közepén nemzeti konzultációt kell indítani az internetről, annak szabályozásáról és a pénzügyi kérdéseiről.

Havasi Bertalan, a kormányfő sajtóstábjának vezetője sem mondott részleteketForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Konkrétumok híján egyelőre csak találgatni lehet, hogy a kormány a tavaszi parlamenti választások előtt tartott rezsifórumokhoz hasonló formában, egyfajta országos szintű, helyi lakossági fórumos közvélemény-kutatással igyekszik majd megtudni, mi a véleményük az embereknek az internetadóról, vagy a gyorsabb és pontosabb, a korábbról ismert konzultációs levelezés formáját választja-e.

Időközben az is kiderült, hogy az internetet aktívan használó, éles, sőt esetenként trágár Twitter-bejegyzéseiről elhíresült Deutsch Tamás felel majd a nemzeti konzultáció tartalmi kérdéseiért és az akció levezényléséért. A fideszes EP-képviselő új megbízatását Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója Facebook-bejegyzésében jelentette be.

Milliárdos összegbe is kerülhet

Az alkalmazott módszer, illetve a célcsoport összetétele és nagysága nélkül nagyon nehéz válaszolni arra, hogy az új nemzeti konzultáció mennyibe kerülhet. A korábban az Orbán-kormány által kedvelt hasonló akciók költségéből kiindulva csak becsülni lehet egy országos levélkampány indításának, a visszaérkezett válaszok feldolgozásának és az egész akció reklámozásának költségvetési vonzatát.

A 2012-es gazdasági jellegű nemzeti konzultáció kísérőleveleFotó: Mudra László [origo]

A 2012. nyári, gazdasági jellegű nemzeti konzultáció végösszege több mint egymilliárd forint volt. Az „anyagköltség" – a 8,2 millió példányban kiküldött levelek gyártása, postázása, a visszaérkezett válaszok feldolgozása – 850 millió forintba került, erre jött a 308 milliónyi reklámköltés és az a 44 millió, amennyiért Orbán Viktor köszönőlevelét postázták. Ez összesen már 1,2 milliárd.

Olcsóbb, mint egy népszavazás

A Fidesz a korábbi nemzeti konzultációk magas költségeit számon kérő ellenzéki bírálatokra többször azzal reagált, hogy egy ilyen megoldás még mindig negyedébe-ötödébe kerül egy országos népszavazás körülbelül ötmilliárd forintos költségének.

Jelentős összeg a konzultációs kérdőívek legyártása és postázásaForrás: MTI/Beliczay László

Tény ugyanakkor, hogy egy referendum ennyiszer több véleménynyilvánítót is vonz általában. Más kérdés, hogy a költségvetést érintő konkrét pénzügyi jellegű kérdésben – és az internetadó tipikusan ilyen –, nem is rendelhető el népszavazás, ezt az alaptörvény tiltja.

Egy nemzeti konzultációra elköltött 1,2 milliárd forint mindenesetre nem kevés pénz, hiszen ennyiből kijönne

  • nyolc darab augusztus 20-i tűzijáték,
  • 104 államtitkár egyévi keresete,
  • körülbelül 500 pedagógus éves bére vagy
  • mintegy 200 új mentőautó vásárlása.

Konzultációs demokrácia: régi recept

A 2010-es hatalomra kerülésekor magát a nemzeti együttműködés kormányaként meghatározó Orbán-kabinet az előző ciklusban is többször élt a nemzeti konzultáció lehetőségével. Ezeknek csak egy része volt a három évvel ezelőtti, említett gazdasági jellegűhöz hasonló klasszikus „konzultáció", amikor kérdésekre válaszolva, a levelet visszaküldve lehetett válaszolni, véleményt nyilvánítani.

Több esetben csak egyoldalú volt a konzultáció, vagyis a kommunikáció, hiszen Orbán Viktor gyakran csak tájékoztató, informáló levelet küldött, amely nem volt alkalmas a véleménynyilvánításra, visszacsatolásra. A második Orbán-kormány 2010–2014 között mintegy tucatnyi levelezést folytatott hazai és külhoni polgárokkal, a Népszava számítása szerint összesen mintegy ötmilliárd forintért.

Orbán Viktor kormánya az előző ciklusban milliárdokat költött konzultációraFotó: Polyak Attila - Origo

Hogy miért ennyire fontos a kormánynak ez a fajta társadalmi párbeszéd, azt Orbán Viktor egy korábbi nyilatkozata magyarázza: "Nem engedem, hogy a kormány ki legyen szolgáltatva bármilyen civil szervezetnek vagy szakszervezetnek, ha szót akar érteni az emberekkel. Nekem meg kell, hogy legyen az a rendszerem, amellyel bármelyik magyar emberrel bármikor szót tudok váltani, ha ő hajlandó velem szóba állni. Ez a konzultáció."

Nemzeti levelezések sorrendben

A 2010-es kormányalakítás után néhány hónappal kiküldte első konzultációs levelét Orbán Viktor. Ősszel 1,7 millió öregségi nyugdíjasnak írt a kormányfő, tudakolva, hogy mit várnak az új kabinettől. Nem sokkal később mind a 3 millió nyugdíjasnak írt Orbán. Közölte, hogy a kormány "biztonságba helyezte" a nyugdíjakat, illetve jelezte, hogy nem emelkedik a gáz ára.

Még az év vége előtt levelet kaptak a nyugdíjpénztári tagok a "szabad nyugdíjválasztásról", aztán 2011 tavaszán elindult az első széles körű nemzeti konzultáció is. Akkor mintegy 8 millió választó kapott kérdőívet az új alaptörvényről. A csaknem egymilliárd forintba került akció során 920 ezren küldték vissza válaszaikat a miniszterelnöknek.

A nemzeti konzultációkon való részvételre buzdító kormányzati hirdetésForrás: MTI/Jászai Csaba

A 2011 májusában indított szociális konzultáció is hasonló, egymilliárd forint körüli összegbe került, míg a már említett – 2012 nyarán lezajlott – gazdasági konzultáció összességében még többe. Közben kaptak levelet a közalkalmazottak a végtörlesztés előnyeiről, a nyugdíjasok pedig az ellátásuk reálértékének megőrzéséről.

A kormány munkahelyvédelmi akciótervének ismertetése az emberekkel félmilliárd forintba került 2012 őszén – „anyagáron", hirdetési költségek nélkül. Csupán 50 millióba került viszont tavaly év elején a határon túli magyaroknak címzett tájékoztató, és később írt még levelet Orbán Viktor kormányfő a kistelepülések lakóinak például az állami adósságátvállalás előnyeiről is.

Már 2005-ben is volt
Maga a nemzeti konzultáció, mint kifejezés még régebbi keletű. A Fidesz még ellenzékből, 2005-ben indított egyfajta aláírásgyűjtő akciót Nemzeti Konzultáció néven. Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott: olyan munkát indítanak, amelynek eredményeképpen "egyetlen ember sem lesz a haza mai határain belül, aki azt mondhatná, hogy őt nem kérdezték meg, hogy hogyan szeretné elgondolni és alakítani a jövőjét". A 2005-ös első Nemzeti Konzultáción 1,5 millió aláírás gyűlt össze. Mint azt az akció szóvivője, Kudlik Júlia egykori tévés műsorvezető akkor ismertette: a Nemzeti Konzultáció házhoz megy rendezvénysorozat keretében pedig az ország mintegy 700 településén 200 ezer emberrel találkoztak.

Aláírásgyűjtés: nem előzmény nélküli

A nemzeti konzultációk előfutárának tekinthető aláírásgyűjtések már régen megjelentek a Fidesz politikai eszköztárában. Először 2002-ben kezdtek gyűjteni, a 2012-es budapesti olimpia ügyében. Az összegyűlt 700 ezerből a százezredik szignó Kovács "Kokó" István ökölvívóé volt, de támogatta a kezdeményezést Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter kormányfő is.

A rezsicsökkentés mellett is gyűjtött aláírásokat a Fidesz: régi hagyományFotó: Hajdú D. András [origo]

A Fidesz két évvel később költségvetés-módosítást kezdeményezett, amelyhez nemzeti petíció néven gyűjtött aláírásokat. Szintén 2004-ben volt egy másik akció is: a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége mellett a Fidesz is így mozgósított a kórházprivatizáció ellen, illetve a határon túliak kettős állampolgársága mellett. A félmillió aláírás hatására meg is tartották a referendumot, ám az mindkét kérdésben eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt.

Később, 2005-ben az első igazi nemzeti konzultáció mellett még egy aláírásgyűjtési akció volt: az államfőválasztás előtti "szimpátiaszavazás" félmillió szignót hozott. Az év végén volt egy népi kezdeményezés is: a további privatizációk kérdését rendező nemzeti vagyonszerződéshez gyűjtöttek aláírásokat.

Kampányidőszakban sűrűsödött

A Fidesz a választás évében, 2006-ban akciót akcióra halmozott: a parlamenti választás előtt a KDNP-vel a 14. havi nyugdíj bevezetéséhez, majd az önkormányzati kampányban a Jó reggelt, Magyarország! című kiáltványukhoz, végül az Igen, Magyarország! chartához gyűjtöttek szignókat.

A "Szociális népszavazás" elnevezésű 2007-es akció vezetett 2008-ban a "háromigenes" népszavazáshoz, amely eltörölte a vizitdíjat, a képzési hozzájárulást és a kórházi napidíjat. Később, 2009-ben a Fidesz a három csapás törvényjavaslathoz kérte szimpatizánsai támogató aláírását, a 2010-es választások előtt pedig nyugdíjügyben tették ezt.