A Magyarország és az Egyesült Államok, illetve Oroszország viszonyára vonatkozó kérdésekre Orbán Viktor elmondta, hogy a vezeték és az erőműbővítés is gazdasági kérdés, de az ukrán-orosz konfliktus révén belekerült egy „geopolitikai, katonapolitikai, biztonságpolitikai térbe”.
Washington mindkét ügyet az „Oroszországhoz való közeledésként értelmezi”, holott „mi nem akarunk közeledni senkihez sem, és nem is akarunk távolodni senkitől”, és nem „oroszbarát”, hanem „magyarbarát politikát folytatunk” - tette hozzá a kormányfő. Hangsúlyozta: a Déli Áramlat megépítése és a paksi bővítés is a nemzet érdekét szolgálja.
Az Egyesült Államok úgy gondolja, hogy Európának jelenleg inkább távolodni kell Oroszországtól, nem pedig együttműködni vele, ezért Paks ügyét is „rendkívüli mértékben ellenzi” - fejtette ki, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok is „szívesen megépítette volna” az új blokkokat.
Az ukrán válsággal kapcsolatban Orbán Viktor kiemelte, hogy a Nyugat határozott fellépése „teljesen indokolt”, mert nem lehet elfogadni a nemzetközi jog megsértését. Ugyanakkor a gazdasági szankciók „bennünket is sújtanak”, és „ha nem tudunk egy értelmesebb politikát kitalálni”, akkor Közép-Európa és Németország is súlyos gazdasági károkat szenved el a következő években a büntetőintézkedések miatt - tette hozzá.
Hangsúlyozta: ki kell dolgozni valamilyen kompenzációt azoknak az országoknak, amelyek lojálisak a szankciós politikához, de elszenvedik a következményeit. Hozzátette: diplomáciai megoldás szükséges, minél hamarabb „érdemi tárgyalásokat” kell kezdeni. Ebben érdekeltek a közép-európai országok és Németország is.
Kiemelte, hogy Magyarország a demokratikus, saját magát fenntartani képes, az oroszok és a magyarok „közötti térben elhelyezkedő” Ukrajnában érdekelt, mert „egyszer már volt a Szovjetunió szomszédja”, és nem akarja, hogy ismét hasonló helyzet álljon elő.
Orbán Viktor miniszterelnök Münchenben, a bajor kormányfővel tárgyalt. A találkozóról itt olvashat bővebben.