Így csap be a szerelő

Elromlik valami a lakásban, kihívjuk a szerelőt, aki nem tudja megjavítani a készüléket, de elkér egy rakás pénzt kiszállási, valamint szervizdíj címén. Jogszerűen teszi?

Minden családban keringenek hátborzongató történetek nem a lefolyó felé lejtő fürdőkádakról, végképp elrontott mosógépekről, be nem fejezett munkákról. Én például egyszer diákmunkásként egy kőművesbrigádban töltöttem néhány napot, azért csak ennyit, mert a megrendelő elzavarta a társulatot, miután az ablakot nem vízszintesen, hanem függőlegesen építettük be, a gyesen lévő feleség könyörgése és a lobogtatott tervrajz ellenére is. „Ne magyarázzon, kisnagysád, én vagyok a szakember, nem maga.”

Van, amikor nem szerelnek, mégis keresnek Forrás: Photononstop/Eric Audras

Az elvégzett munka nem megfelelő minősége az alapiskola, a Legnagyobb Mesterek azonban elmélyednek a taoizmusban és a cselekvés nélküliség jótéteményét hirdetik. Csak még pénzt is kérnek érte. Egy ilyen zsebfilozófus egyik olvasónkat, Tibort tréfálta meg:

„Kihívok egy szerelőt a hibás készülékhez, természetesen úgy, hogy telefonon részletesen beszámolok a hiba mibenlétéről. Elvállalja a javítást, házhoz jön a megbeszélt időpontban, majd 20 perc ba...kodás után elpakol, és közli, hogy nem érti, miért van ez, forduljak máshoz, ő nem tud segíteni. Leszek szíves fizetni 15 000 Ft kiszállási és szerviz- (!) díjat.”

Tisztességtelen gyakorlat

Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője szerint amennyiben a fogyasztó a hirdetés (internet, szórólap, újság stb.) útján kereste meg a szerelőt, és a hirdetésében nem szerepelt egyértelmű tájékoztatás a kiszállási költség mértékéről, illetve arról, hogy azt javítás hiányában is ki kell fizetni, úgy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja is szóba jöhet.

A kiszállási költség megállapítására vonatkozó információk (illetve ezek elhallgatása) ugyanis alkalmas lehet arra, hogy a fogyasztó döntését érdemben befolyásolja, vagyis ha az ügyfél megtudná, mekkora a díj, akkor lehet, hogy egy másik mestert keresne. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja esetén a javítás megrendelője a lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőséghez fordulhat, a szállítási költség esetleges visszafizetése miatt pedig békéltető testületi vagy polgári peres eljárást kezdeményezhet.

Csapdát szimatol

Mindezek után kézenfekvőnek tűnhet, hogy írásban állapodjunk meg előzetesen a vállalkozóval, de életszerűen ez azt jelenti, hogy a felhívott mesterek többsége megsértődik, vagy csapdát szimatol, és nem vállalja a feladatot. Ráadásul az írásos megállapodáshoz személyesen kellene találkozni, ami alkalmasint szintén kiszállási költséggel járhat.

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy az előzetes megállapodásra nincs konkrét jogszabályi kötelezettség. Fülöp Zsuzsanna szerint mindenképp célszerű legalább annyit tisztázni a telefonos egyeztetéskor, hogy mennyi a kiszállási díj, illetve, hogy azt a munka sikertelensége esetén is ki kell-e fizetni. Érdemes továbbá a javítási költségre is egy becsült árat kérni, és ennek ismeretében akár több szerelővel is egyeztetni, hiszen találkozni olyan vállalkozóval, aki nem számít fel kiszállási díjat, különösen akkor nem, ha a hibát nem tudja elhárítani.

Ráutaló magatartás

A Ptk. szabályai értelmében a szerződés szóban, írásban és ráutaló magatartással is létrejöhet, azonban Fülöp Zsuzsanna szerint a megbízhatóságnak és a felelősségvállalásnak „garanciája” lehet, ha a szakember munkalappal érkezik, amelynek aláírásával igazolja a fogyasztó, hogy a munkát elvégezte, számlát (20 000 forintot meghaladó díj esetén jótállási jegyet) ad, illetve a fogyasztó jelenlétében ellenőrzi, hogy az általa megjavított készülék valóban működik-e. Hozzá kell tenni: házi felmérésünk szerint munkalappal érkező szakember nem létezik.

Mi jár neki?

Olvasónk levelének egyik sarkalatos felvetése, hogy ha a szerelő nem tud valamit megjavítani, akkor mekkora összeg jár neki, ha egyáltalán?

Nincs olyan jogszabályi előírás, amely tiltaná a kiszállási díj felszámítását arra az esetre, ha a vállalkozó mégsem tudja elvégezni a szerelési munkát. Jogásznyelven a vállalkozó a tevékenységével elérhető eredmény létrehozására, a fogyasztó pedig – ellenszolgáltatásaként – díj megfizetésére köteles. Fülöp Zsuzsanna szerint mindezek alapján megállapítható, hogy eredménytelen szerelés esetén a vállalkozó nem válik jogosulttá a szerelés díjára.

Saját belátása szerint

A kiszállási díjat, illetve az óradíjat illetően sem tudunk jó hírekkel szolgálni: ezeknek nincsen jogszabályban rögzített kötelező mértékük vagy kötelező számítási módjuk, ezeket a vállalkozó a saját belátása szerint határozhatja meg.

Ha a mester és kuncsaftja között a kiszállási és szerelési díj jogszerűségéről vita támad, és nem tudnak megegyezni, a fogyasztó békéltető testületi vagy bírósági eljárást kezdeményezhet.

Mindent összevetve a legjobb tanács, amit Tibornak és többi olvasónknak adhatunk: szerezzenek minél több szakmát, mindent javítsanak meg saját maguk, végezzék el a jogi egyetemet, és ne vegyenek semmilyen háztartási eszközt.