Orbán: Európa érdeke, hogy azeri gáz érkezzen Közép-Európába

alijev orbán budapest azer azerbajdzsán
Vágólapra másolva!
Stratégiai megállapodást írt alá Orbán Viktor kormányfő és Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy hete Bakuban arról beszélt, hogy a megállapodásról most kezdenek tárgyalni, de az egyezség már kedden megszületett.
Vágólapra másolva!

Orbán Viktor Magyarország és egész Európa stratégiai érdekének tartja azt, hogy Közép-Európába is érkezzen azeri gáz. A kormányfő erről az után beszélt, hogy kedden a Parlamentben tárgyalást folytatott a budapesti munkalátogatáson tartózkodó Ilham Aliyev azeri elnökkel, akivel közös nyilatkozatot írt alá a két ország közötti stratégiai partnerségről.

Orbán Viktor sajtónyilatkozatában megerősítette azt a magyar kormányzati célt, hogy a versenyképesség érdekében az energia árát az Egyesült Államokban ismert árszintre szorítsák le. Ehhez partnerekre van szükség, és „Azerbajdzsán itt is bejön a képbe” – mondta.

A miniszterelnök Magyarország és egész Európa stratégiai érdekének nevezte, hogy Közép-Európába is érkezzen azeri gáz, így „a mi dolgunk a következő években, hogy megteremtsük ennek feltételeit”.

Ennek egyetlen módja szerinte az, ha az egymással szomszédos államok összekötik vezetékrendszereiket. A miniszterelnök ezért sürgette az Európai Unió tagországait egy közös energiapiac létrehozására, amelynek „első lépése nem lehet más, mint a szomszédos államok csőrendszereinek összekapcsolása”.

Orbán Viktor szerint stratégiai érdek az azeri gáz Fotó: Bielik István - Origo

Magyarország mintaállam

Magyarország szerinte ebből a szempontból mintaállam, „fair, korrekt partner”, hiszen nincs olyan szomszédja, ahonnan energiát kap, és ne tudna oda energiát szállítani. „Ezzel egyedülállóak vagyunk a térségben” – jelentette ki.

Orbán Viktor szerint a „két dinamikusan fejlődő állam” között létrejött magyar–azeri stratégiai megállapodás sem csak Magyarország, hanem az EU érdekeit is szolgálja, hiszen az unió és Azerbajdzsán között már 1996-ban létrejött egy partnerségi és együttműködési megállapodás. A magyar–azeri együttműködés potenciálja azonban „jóval magasabb annál, mint amit eddig valóra tudtunk váltani”.

Azerbajdzsán különösen értékes

A kormányfő különösen értékes országnak nevezte Azerbajdzsánt, mert „egyfajta hidat képez Európa és Ázsia között”, és bizonyítékot ad arra, hogy „léteznek a keleti világban olyan országok, amelyek szekularizáltak, és ezért a józan ész alapján tudják alakítani a kapcsolatukat a racionális alapokon nyugvó nyugati világgal”. Azerbajdzsán mintaállam abból a szempontból is, hogyan lehet felépíteni az energiaszektorra egy olyan gazdasági rendszert, amely lépésről lépésre a gazdaság többi szektorát is világszínvonalúvá teszi.

Orbán Viktor azt is mondta, Magyarországnak sok oka van arra, hogy „nagy tisztelettel” emlegesse Azerbajdzsánt, az ország elnökét és az elnök édesapját, Hejdar Alijev volt azeri államfőt – jelentette az MTI.

Orbán Viktor különösen értékes országnak nevezte Azerbajdzsánt Fotó: Bielik István - Origo

Elkötelezettek az együttműködés mellett

Ilham Alijev arról beszélt, hogy a két ország közötti jó kapcsolatok alapja az akarat és a szándék, és Azerbajdzsán, valamint Magyarország elkötelezett az együttműködés mellett, ezért lesz sikeres a kapcsolatépítésük a jövőben is.

A két ország közötti politikai kapcsolatok kiválóak, a gazdasági kapcsolatok pedig gyorsan fejlődhetnek, mondta. Szerinte a jó politikai kapcsolatok nagy lendületet adhatnak a Magyarország és Azerbajdzsán közötti kereskedelmi forgalomnak is, amely az idén is növekedett. Rendkívül nagy az érdeklődés mindkét ország üzleti köreiben a másik ország iránt, jó kölcsönös befektetési és együttműködési lehetőségek kínálkoznak.

Jónak nevezte az együttműködés kilátásait az energiaszektort illetően is: Azerbajdzsán új forrást jelenthet Európának, és az országnak szüksége van az európai piacra. Az országnak óriási gáz- és olajkészletei vannak, ezekből a déli korridoron keresztül szállíthatna Európába, és szilárdan elhatározta, hogy véghez is viszi ezt a projektet.

Gyorsan ment

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter november 3-án Bakuban jelentette be, hogy a megállapodásról ezen a héten kezdődnek meg a tárgyalások.

Nyolc egyezményt köt a magyar kormány a Budapesten tárgyaló azeri elnökkel Fotó: Polyák Attila - Origo

„Azerbajdzsán, mint a (kaukázusi) régió leggyorsabban fejlődő és legerősebb gazdasággal rendelkező országa, növelni kívánja a kereskedelmi és befektetési kapcsolatait Magyarországgal. Ez Magyarország érdeke is, ezért abban állapodtunk meg, hogy megkezdjük a stratégiai partnerségről szóló tárgyalásokat” – mondta Bakuból telefonon az MTI-nek, emlékeztetve arra, hogy több uniós tagállam is kötött hasonló megállapodást Azerbajdzsánnal.

Szijjártó bejelentette, hogy Alijev budapesti látogatása során négy másik egyezményt is aláírnak: egy légi közlekedési okmányt, amelynek nyomán a WizzAir márciusban újraindítja Baku–Budapest járatát; egy felsőoktatási együttműködésről szóló megállapodást, amelynek keretében 200 azeri ösztöndíjas hallgatót fogad majd Magyarország; illetve egy sport- és ifjúsági, valamint egy turisztikai egyezményt is.

Ki az az Ilham Alijev?

Ilham Alijev 2003 óta Azerbajdzsán elnöke – akkor örökölte meg a posztot az apjától, az országot 1993 óta vezető Gajdar Alijevtől.

A választást Alijev a szavazatok 76,84 százalékának megszerzésével nyerte meg, az ellenzék azonban nem fogadta el az eredményt, és tömegtüntetéseken tiltakozott az állítólagos csalások és korrupció ellen.

A voksolást élesen bírálták külföldön is, több megfigyelő jelezte ugyanis, hogy a választás nem felelt meg a nemzetközi követelményeknek, törvénysértő volt, a szavazókat megfélemlítették, a kampány során az ellenzéki jelöltek nem kaptak megszólalási lehetőséget.

A választás tisztaságát megkérdőjelezte az EBESZ, a Human Rights Watch és a Freedom House is.

2008-as újraválasztása után Alijev népszavazáson hagyatta jóvá azt a törvénymódosítást, amelyik lehetővé teszi, hogy korlátozások nélkül, annyiszor indulhasson az elnökválasztáson, ahányszor csak akar.

Alijev szerint kiválóak a kétoldalú politikai kapcsolatok Fotó: Bielik István - Origo

Maffiavezér

A WikiLeaks 2010-ben hozta nyilvánosságra azt a táviratot, amelyet az azerbajdzsáni amerikai nagykövetség küldött. Ebben maffiavezérhez hasonlították Ilham Alijevet.

A szervezett bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó Organized Crime and Corruption Reporting Project nevű oknyomozó portál Ilham Alijevet választotta a világ legkorruptabb emberének 2012-ben – abban az évben, amikor a Transparency International jelentése szerint a világ országainak kétharmada esett a „nagyon korrupt” kategóriába.

Egy nemzetközi portál szerint a világ egyik legkorruptabb embere Fotó: Bielik István - Origo

Az azeri elnök azért érdemelte ki a díjat, mert az OCCRP „bizonyítékokkal alaposan alátámasztott” információkkal rendelkezett arról, hogy az Alijev család évek óta szisztematikusan részesedést csikar ki az országban működő legjövedelmezőbb vállalkozásokból – bankokból, építőipari vállalkozásokból, aranybányákból és telekommunikációs vállalatokból.

Emellett a család titokban cégeket birtokol külföldön, például Panamában és a Cseh Köztársaságban, az ügyeikben kutakodó újságírókat pedig folyamatosan zaklatják, fenyegetik, megfélemlítik.

A független média elnyomása

Az Amnesty International is megzsarolt újságírókról, letartóztatott ellenzékiekről, ellehetetlenített civil szervezetekről számolt be Azerbajdzsán kapcsán 2013-as jelentésében. Az Egyesült Államok is élesen bírálta Alijevet a választások során tapasztalt jogsértések és a megfigyelők bebörtönzése, valamint az emberi jogok megsértése miatt.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet hétfőn szólította fel Azerbajdzsánt, hogy vessen véget a független média elnyomásának. Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosa az után szólalt meg, hogy őrizetbe vették Mehman Huszejnov ismert azeri bloggert a bakui nemzetközi repülőtéren, amikor az 57 tagú szervezet meghívására Grúziába próbált utazni egy médiakonferenciára. Huszejnovot végül néhány órás kihallgatás után elengedték. A férfit 2012-ben hároméves utazási tilalommal sújtották, amiért állítólag ellenállt a rendőrségnek.

Mijatovic tájékoztatása szerint az ellene életbe léptetett korlátozások miatt Kadija Iszmailova, az Azadliq (Szabadság) rádió bakui munkatársa sem tudott részt venni a rendezvényen.