Fontos kitörési lehetőséget jelent, hogy a kormány elfogadta a Nemzeti Kastélyprogramot, létrejött a Nemzeti Hauszmann Terv Bizottság, ezzel elindulhat a budai Vár rekonstrukciója, emellett új örökségvédelmi jogszabály is készül – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

L. Simon László emlékeztetett arra, hogy az államtitkárság saját háttérintézményével, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtal együtt dolgozta ki a kastélyprogramot, amely két „lábon" áll: egyrészt meg akarja menteni, másrészt tartalommal megtöltve megújítani az állam tulajdonában álló legértékesebb vidéki ingatlanokat, amelyek rekonstrukciójára az elmúlt 25 évben nem vagy alig jutott forrás.

Felújítások

„A program azokat a kastélyokat veszi számba, amelyeket a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban, de különösen a jelen kormányzati ciklusban fel akarunk újítani vagy a felújításukat meg akarjuk kezdeni" – közölte az örökségvédelem felügyeletét is ellátó államtitkár, hozzátéve: a csütörtökön kihirdetett kormányhatározat szerint a kastélyprogramban nemcsak a Forster Központ, hanem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő ingatlanok is szerepelnek.

Saját fenntartás

L. Simon László hangsúlyozta, hogy turisztikai célú fejlesztésben gondolkodnak, hiszen ezeknek a létesítményeknek a felújítás után hozzá kell járulniuk a saját fenntartásukhoz olyan funkciókkal, amelyek az épített örökség szépségén túl odacsalogatják a látogatókat. A hasznosításnál az államtitkár szerint több irány lehetséges: a magukban is életképes intézmények esetében lehet beszélni az önálló működésről, ahogyan működik például a fertődi, keszthelyi vagy gödöllői kastély, de több kastély közös működtetését is el lehet képzelni, például Fejér megyében akár egy több ingatlanból álló portfólió is létrejöhet, önálló turisztikai branddel. Első körben a program révén 15 műemlékegyüttes – többek között az edelényi, a füzérradványi, a dégi, a tatai, a péceli és a ráckevei kastély – újul meg, de további húsz ingatlan fejlesztése is szerepel a tervek között.

40 milliárd

Az államtitkár beszámolója szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium kezelésében álló uniós operatív programoknál a turisztikai területen belül 40 milliárd forintos forrás fog rendelkezésre állni a kastélyprogramra, ami remek együttműködést garantál a két terület között, hiszen a felújított műemlékek komoly attrakciót jelenthetnek a turisták számára, így növelve a turisztikai bevételeket és a vendégéjszakákat. A kormány által elfogadott kastélyprogramban megnevezett épületekre ebből 30,24 milliárdot terveznek felhasználni, 10 milliárd forint hazai forrás mellett.

Újragondolt örökségvédelem

L. Simon László az örökségvédelmi törvény hétfőn benyújtott módosításáról azt mondta, hogy az a régészet teljes revíziójával és a műemlékvédelem újragondolásával jár. A védetté nyilvánítás kétlépcsőssé válna a jövőben: megjelenne a nyilvántartott műemléki érték kategória, amely a tulajdonosra és a fenntartóra a mainál kevesebb kötelezettséget róna. A védetté nyilvánított műemléki értékek védelme ezzel szemben szigorúbb feltételeket jelentene, de egyúttal a tulajdonos vagy a fenntartó számára komoly és kiszámítható ellentételezéssel – például a későbbiekben bevezetendő adó- vagy más kedvezményekkel – is járna az állam részéről. Az ösztönzési rendszert tavasszal dolgozzák ki.

Nem csak kötelezettség

A műemlékké nyilvánítás tehát nemcsak kötelezettséget róna a tulajdonosokra, hanem az állam nagyobb feladatot is vállalna a jövőben, kedvezményekkel segítve őket. A mostaninál sokkal rugalmasabb örökségvédelemben gondolkodnak – tette hozzá. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok koordinálása a Forster Központ révén „egyablakossá válik", a törvényjavaslat ugyanakkor a feltárásoknál korlátozott versenyhelyzetet is teremt. A törvénymódosítás megerősíti a területiség elvét a feltárásoknál és a leletanyag elhelyezésénél is, továbbá új elemként bevezetné a hatósági árat.

Állami régészet

L. Simon László felidézte: a szakmai egyeztetéseken felvetődött – és ez a jövő év feladata lesz –, hogy megvizsgálják, létre lehet-e hozni a magánberuházások esetében egy olyan régészeti alapot, amely a későbbiekben az állami régészeti feltárásokat szolgálja. A nagy jelentőségű lelőhelyek feltárására ne csak akkor legyen lehetősége az államnak, ha ott beruházás zajlik. Ezeknek az ásatásoknak a költségeit csak egy régészeti alapból lehet fedezni, ezt pedig úgy lehet feltölteni, ha bizonyos beruházás-típusoknál a régészeti alapba való befizetési kötelezettség keletkezik – szólt a koncepcióról.