Már csak erre kellhet a Fidesznek a kétharmad

2014.11.24. 10:41

Igazából csak a választási rendszer jövőbeli megváltoztatása miatt lehet szüksége a kétharmados többségre a Fidesz–KDNP-nek. A kétharmad elfogyásához azonban az ellenzéknek nyernie kéne az újpesti-angyalföldi választókerülethez képest jóval nehezebb terepnek számító Veszprémben és környékén.

A november 23-i budapesti 11-es számú országgyűlési választókerületben az MSZP-s Horváth Imre győzött, így a parlament létszáma 198 főre emelkedett, ebből 132 fő kormánypárti, míg 66-an ellenzéki képviselők. A Fidesz–KDNP-nek jelenleg 66,66 százalékos kétharmados többsége van az Országgyűlésben, így az ellenzék lehetőségei meglehetősen korlátozottak a törvényhozásban.

Veszprém nagyon fontos lesz

Az újpesti-angyalföldi választás abból a szempontból volt fontos a politikai szereplőknek, hogy így az ellenzék lehetőséget kapott arra, hogy a Navracsics Tibor lemondása miatt megürült veszprémi 1-es számú körzetben akár megszüntesse a Fidesz–KDNP kétharmadát. Az időközi választást még nem írta ki a Nemzeti Választási Bizottság, de nagy valószínűséggel február végén tartják majd.

A veszprémi mandátum sorsáról szóló küzdelem jelentősen felértékelődik majd februárbanForrás: Origo

Abban az esetben, ha az ellenzéké lesz a veszprémi mandátum, akkor a 199 fős Országgyűlésben 67 képviselőjük lesz, míg a Fidesz–KDNP-nek 132. Az arányok úgy módosulnak, hogy kormánypárti lesz a parlament 66,33 százaléka, míg ellenzéki a 33,67 százaléka. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ellenzék sem tekinthető egységes konglomerátumnak, mivel a DK-tól a Jobbikig mindenki helyet foglal benne, és a köztük lévő együttműködés finoman szólva sem volt zökkenőmentes az utóbbi években.

Kulcsszerepben a Jobbik

Az ellenzéki egység Veszprémben is kulcsfontosságú lehet. 2014. április 6-án Navracsics Tibort a voksok 47,15 százalékával választották meg. Pál Béla, az MSZP jelöltje 27,64, míg Forgóné Kelemen Judit Andrea a Jobbik jelöltjeként 16,48 százalékot kapott. Abban az esetben, ha az ellenzéki pártok között bármilyen hallgatólagos együttműködés létrejönne, belátható közelségben lenne a mandátum megszerzése.

Persze a baloldal és a Jobbik együttműködése a mostani politikai szituációban teljesen kizárható. A baloldal számára azonban a radikális párt önálló indulása akár jól is jöhet, mivel a csalódott kormánypárti szavazók voksait vidéken inkább a Jobbik képes megszólítani, szemben a baloldallal. Erre a legjobb közelmúltbeli példa Ózd, ahol a Jobbik minden bizonnyal a Fidesz korábbi híveiből is jelentékeny részt hasított ki a megismételt polgármester-választáson.

44 esetben kellhet a kétharmad

A kormánypártok még abban az esetben sem lélegezhetnek föl teljesen, ha sikerül is megnyerniük a veszprémi mandátumot, mivel az is elképzelhető, hogy a soraikból valaki tartós betegség miatt kiesik, és nem tud bejárni a parlamentbe. Egy ilyen helyzet esetén a kormánypárt nem tudná keresztülvinni a minősített kétharmadot igénylő törvényeket. A minősített kétharmad azt jelenti, hogy az adott szavazásnál az összes képviselő kétharmadának a szavazata szükséges.    

Az Országgyűlés képviselőinek a kétharmadára 44 esetben van szükség.Forrás: MTI/Kovács Attila

Ilyen törvényből összesen 44 van, közöttük van az Országgyűlés zárt ülésének az elrendelése, az Állami Számvevőszék elnöke mentelmi jogának a felfüggesztése, a házszabály megváltoztatása és a legfontosabb, az alaptörvény módosítása. A kétharmad abból a szempontból számít nagyon fontosnak, hogy annak révén lehet adott esetben az alaptörvény megváltoztatásával változtatni a választási rendszeren, amire az erőviszonyok módosulása miatt lehet szüksége a Fidesz–KDNP-nek.

Kulcskérdés volt a választási rendszer

A kétharmados parlamenti többségek az elmúlt 25 évben előszeretettel módosítgattak a választási rendszereken, ha érdekük úgy kívánta. 1994-ben az MSZP–SZDSZ többség az önkormányzati választás előtt pár hónappal tette egyfordulóssá a szisztémát, valamint vezette be a közvetlen főpolgármester- és polgármester-választást a 10 ezer főnél népesebb településeken.

A választási rendszert már többször módosította a mindenkori kétharmados többségForrás: MTI/Marjai János

2010-után a Fidesz–KDNP fogott hozzá a választási rendszer átalakításához. Tény, hogy a korábbi egyéni kerületi rendszert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az aránytalansága miatt, így ennek a megváltoztatása szükségszerű volt. A Fidesz által behozott újdonság igazából az egyéni győztesnek járó kompenzáció volt, így 2014-ben nemcsak a vesztesek, hanem a győztes pártok is többletszavazathoz jutottak.