Az AB vizsgálja a megszállási emlékmű ügyét

2014.11.30. 13:56

Az Alkotmánybíróságon a sor, hogy eldöntse: a tiltakozások dacára nyáron, a Szabadság téren felépített német megszállási emlékmű ügyében kiírható-e helyi népszavazás, amely aztán akár a szobor elbontására kötelezheti az önkormányzatot. A testület egyelőre vizsgálja a kérdést.

Az Alkotmánybíróság (AB) hamarosan dönt arról, tárgyalja-e a már nyilvántartásba vett alkotmányjogi panaszt a német megszállási emlékmű ügyében.

Az AB az utolsó reményük

Az ügy azután került az AB-hez, hogy az Orbán-kormány által támogatott szobrot a történelemhamisítás jelképének tartó civilek folyamatos tüntetése ellenére - önmagában mintegy 90 millió forintba került erős rendőri biztosítás mellett - építették fel július közepére, de a tiltakozók minden törvényes eszközzel igyekeznek elérni az eltávolítását a térről.

A vitatott német megszállási emlékmű a Szabadság térenFotó: Bielik István - Origo

Steiner Pál volt MSZP-s polgármester még a csaknem 300 millió forintba került emlékmű elkészülte előtt jelezte, hogy ha már az emlékmű felépítését már nem is tudják megakadályozni, egy helyi népszavazással legalább utólag eltávolíttatnák a szerintük nem csak szimbólumválasztásában aggályos, de a holokauszt eseményeiben való magyar felelősséget is relativizálni igyekvő szobrot.

Az MSZP-s Steiner Pál bízik az AB-ben és a "törvényesség helyreállításában"Fotó: Szabó Gábor

A helyi választási bizottság viszont azzal utasította el a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését, hogy a beruházást egy kormányhatározat nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánította, így abban már nem lehet referendumot kiírni, mert nem önkormányzati hatáskör. A Fővárosi Törvényszék később ugyanezzel utasította el a hozzá benyújtott felülvizsgálati kérelmet is.

Steiner bízik a taláros testületben

Ezután fordult alkotmányjogi panasszal az AB-hez Steiner Pál, aki az Origónak elmondta: bízik a testületben, és „a törvényesség helyreállításában". Az előzményekről elmondta: beadványát időközben részletes indoklással támasztotta alá, amire az AB főtitkára azt válaszolta, hogy sikerült alátámasztania, miért tartja törvénysértőnek a választási bizottság és a törvényszék álláspontját.

Ezek után az AB nyilvántartásba vette az ügyet, ám ez még nem jelenti azt, hogy napirendre is tűzik a tárgyalását. Első körben ugyanis a panasz egy háromtagú bírói tanács elé kerül, és ha ők jóváhagyják, csak akkor foglalkozik vele teljes ülésén az AB. Ha pedig ott támogató döntést hoznak, indulhat az aláírásgyűjtés a helyi referendum kiírására.

Az Alkotmánybíróság még nem biztos, hogy dönt is a kérdésben, de vizsgáljaForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Steiner Pál szerint az AB döntésének szimbolikus jelentősége van, mert arról szól: kiírható-e helyi népszavazás az V. kerületben a szoborról, vagyis „működik-e a gyakorlatban az emberek alaptörvényben rögzített joga a véleménynyilvánítás szabadságáról". Ez pedig válasz lesz arra - folytatta -, hogy az alaptörvény alkotmányos jogokat véd-e vagy „csupán egy mesekönyv".

Legalább hatezer azonos voks kell

Ha az AB szabad utat is ad a referendumnak, ahhoz, hogy azt ki lehessen írni, a 26 048 lakosú V. kerület népességének legalább 25 százalékának, vagyis 6512 embernek az aláírását kell összegyűjteni. Később pedig nagyságrendileg ennyi támogató voksra is lenne szükség a szobor elbontásához. A referendum csak akkor érvényes, ha a 22 709 választópolgár több mint fele érvényesen szavaz.

Csaknem hatezer ember szavazata kell ahhoz, hogy eltávolítsák a szobrotFotó: Origo

Eredményes pedig akkor, ha az érvényesen szavazók több mint fele a kérdésre azonos választ is ad. A helyi népszavazás tehát akkor lesz érvényes és eredményes, ha a kerületben élők közül 5678 ember egyfelé voksol. A helyi népszavazáson születő döntés kötelező a képviselőtestületre nézve, a végrehajtásra pedig - ha a választók a szobor elbontása mellett döntenek - 180 napjuk van.