Tíz év a pártos ügyésznek, bírónak

2014.12.11. 15:51

Börtönnel fenyegeti az MSZP a politikai célzatú, koncepciós eljárások indítóit és végrehajtóit, noha Polt Péter legfőbb ügyész szerint ez a műfaj nem is létezik. Fleck Zoltán jogszociológus viszont az Origónak arról beszélt: a látszat nem ez.

A szocialisták az után nyújtották be a „koncepciós büntetőeljárások önálló szankcionálása érdekében" módosító javaslatukat a büntető törvénykönyvhöz (Btk.), hogy szerdán több órán át hallgatták Polt Péter legfőbb ügyész beszámolóját az ügyészség elmúlt ötévi tevékenységéről. Pontosabban az idő nagyobb részében az ellenzék bírálta Polt Pétert és az ügyészi szervezet munkáját. Huszonketten voltak összesen az ülésteremben, a kormánypártok 132 képviselőjéből például mindössze négyen.

Tíz év a pártos ügyésznek, bírónak

Akár tíz év börtönbüntetést is kaphat az az ügyész vagy bíró, aki politikai érdekből valótlan tényre vagy koholt vádra alapozva indít vagy folytat büntetőeljárást – legalábbis ezt javasolja az MSZP. Azt a hivatalos személyt is büntetnék a szocialisták, aki tud ilyen eljárásról, de nem tesz feljelentést, továbbá azt is, aki tudomás szerez arról, hogy jogtalan eljárás készül, mégsem tesz ellene semmit.

A háromszoros kormányfő és a kétszeres legfőbb ügyészForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A törvénymódosító javaslat indoklása szerint „a Fidesz–KDNP pártszövetség kormányzása alatt számtalan visszaélésre, a büntetőeljárás eszközeinek törvénytelen alkalmazására derült fény: koncepciós perekben meghurcoltak, fenyegetett gyanúsítottak és tanúk, politikai érdekből kötött vádalkuk mutatják azt az utat, amelyen a jelenlegi hatalom jár".

A büntető kódexet a fentiek miatt szigorítani kívánó szocialista képviselők még ennél is tovább mentek az indoklásban, és így folytatták: Már több esetben kiderült, és a ma még összességében függetlennek tekinthető bíróság jóvoltából később is kiderülhet, hogy különösen "az ügyészség nem válogat az eszközökben, ha politikai megrendelésről van szó."

Az ügyészek 1 százaléka a Fidesz ökle?

Hasonlóan kemény, vádló hangot ütöttek meg a beszámolóról szóló vitában is a hozzászóló szocialista képviselők. Pedig első látásra békésnek tűntek, hiszen mindegyikük előtt egy szál virág pihent – a sárga rózsát egy ideje szimbólumként használja az MSZP a nyilvános szereplései alkalmával, talán némi öniróniával is utalva az Illés együttes Miért hagytuk, hogy így legyen? című legendás dalára.

Harangozó Tamás és Bárándy Gergely a legfőbb ügyész felszólalása közbenForrás: MTI/Illyés Tibor

Látványos performansszal is igyekeztek bosszantani a szocialisták a legfőbb ügyészt, aki szerintük – mint a vitában elhangzott – kevéssé független a Fidesztől, sőt pártérdekeket szolgál. Az ellenzéki képviselők laptopjainak fedelére jól látható módon fotókat ragasztottak: az egyiken Polt Péter meccset néz Orbán Viktor kormányfővel, a másikon a Fidesz választmányi ülésén szólal fel 1993-ban.

Orbán Viktor miniszterelnök és Polt Péter legfőbb ügyész Eb-selejtezőt nézForrás: MTI/Beliczay László

Polt vélt pártosságát több MSZP-s képviselő is szóvá tette. Bárándy Gergely arról beszélt: az ügyészek 99 százaléka tisztességes, de egyes szervezeti egységek "a kormánypártok szolgálóleányaivá" váltak, aktuálpolitikai célokat szolgálnak. Úgy vélte, az ügyészség politikai érintettségű ügyekben részrehajló, kettős mérce alapján működik, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig "a Fidesz ökle".

Szembesítették a „mocskos ügyekkel"

Bárándy Gergely felvetette azt is: az ügyészség miért nem tesz semmit az intézményesült korrupció ellen. Azt egyébként beszámolójában a statisztikai adatok alapján a legfőbb ügyész is elismerte, hogy az utóbbi években nőtt a korrupciós jellegű bűncselekmények száma. Bárándy ezután hiányolta, hogy a dohánykoncessziók, a „trafikmutyi" ügyében a bizonyítékok ellenére sem indult eljárás.

Párttársa, Harangozó Tamás az állami földek bérbeadásának a Fideszben is bírált gyakorlatát, a „földmutyit" emelte ki, és jellemzőnek nevezte „a narancsoligarchák ügyeinek eltussolását". Harangozó utóbb az Origónak úgy értékelte a parlamenti meghallgatást, hogy „szembesítettük Polt Pétert a „mocskos ügyekkel". Idesorolta az ellenzéki politikusokat érintő „koncepciós pereket".

Szerinte mocskos ügyeket és koncepciós pereket sorolt az ellenzéki politikusFotó: Origo

Példaként említette a tábornokpert, Hunvald György volt VII. kerületi MSZP-s polgármester és Molnár Gyula volt XI. kerületi MSZP-s polgármester ügyét, továbbá a Sukoró- és az UD Zrt.-ügyet. Kiemelte, hogy a Fidesz „maffiabaloldalozik", miközben a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló parlamenti bizottság konszenzusos jelentése nem talált semmilyen jogsértést vagy politikai megrendelés jelét.

Nem kímélte Poltot Schiffer és a Jobbik

„Az emberek szerint az ügyészség falaz a politikai elitnek, hogy semmire ne derüljön fény" – ezzel a nem túl hízelgő vélekedéssel már az LMP-s Schiffer András szembesítette a legfőbb ügyészt. A politikus szerint e téren egyébként nem sok változott az elmúlt 25 évben.

Schiffer András szerint az emberek úgy látják, az ügyészség falaz a politikai elitnekFotó: Origo

Emlékeztetett: „2002 után is ment a visítás az akkor ellenzéki Fidesz részéről, hogy itt a szocialisták vendettát hirdettek a volt fideszesek ellen, koncepciós perek (...) ugyanezek a szövegek elhangoztak a fideszesek részéről."

Példa a Schiffer említette "visításra"
(MTI, 2003. szeptember 1.) Bocsánatkérésre szólította fel Keller László közpénzügyi államtitkárt sorozatos rágalmaiért hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Mátrai Márta fideszes parlamenti képviselő. "Érdemes volna a kormánynak elgondolkodnia azon, hogy azt az államformát, ahol a hatalmon lévő politikusok mondják meg, hogy ki a bűnös, és ki nem, azt nem köztársaságnak, nem demokráciának és nem jogállamnak hívják" – szögezte le. Mátrai Márta rámutatott, hogy (...) a feljelentésügyi államtitkár számláját terhelő, politikai megrendelésre indított ügyekről mára pedig egytől egyig kiderült a politikai vádak tarthatatlansága és megalapozatlansága.

Nem kímélte Polt Pétert és az ügyészséget a Jobbik sem, bár képviselője elsősorban az „elszámoltatás" hatékonyságát kifogásolta. Staudt Gábor kitért arra is, hogy a kormánypártokhoz közel állók érinthetetleneknek tűnnek korrupciós ügyekben. Úgy vélte, az ügyészség vizsgálhatná, hogyan rendelkezhetnek kormánypárti képviselők nagyobb vagyonnal, mint a legális jövedelmük, továbbá a vádhatóságnak reagálnia kellene az amerikai beutazási tilalom ügyében megfogalmazott vádakra is.

Polt és a Fidesz visszautasítja a vádat

A politikai koncepciós perekre vonatkozó utalásokat Polt Péter visszautasította. A legfőbb ügyész túlzásnak ítélte, hogy az ügyészség pártosan járna el. Hangsúlyozta: az ügyeket egyformán kezelik, "nincsenek politikai ügyek". Közölte azt is, hogy nincs adatgyűjtés arról, hányszor vontak felelősségre kormánypárti képviselőt.

Fidesz: Az ügyészség független
Az ügyészség független szervezet, nem igaz, hogy politikai megrendelésre történnének eljárások – utasította vissza az ellenzék kritikáját a legfőbb ügyész beszámolóját végighallgató kevés kormánypárti képviselő egyike. Demeter Zoltán az Origo kérdésére elmondta: „a legfőbb ügyész és mindenki független", nem is igazán értette az MSZP reakcióit. Úgy vélte, az, hogy egyes ügyekben a bíróság végül nem talált bűnösnek jelenlegi ellenzéki politikusokat, még nem jelenti azt, hogy a vádak koholtak lettek volna. „Ha meg elítélték volna őket, az lett volna a baj, mert bizonyította volna a politikai megrendelést, nem?" – vágott vissza a kormánypárti politikus.

A kitiltási ügyben az ügyészség teszi a dolgát – mondta még viszonválaszában Polt, jelezve: ha lesz bizonyítható korrupciós ügy, vádat emelnek. Hozzátette: a volt NAV-os Horváth András által felvetett ügyekben is vizsgálódnak.

Polt Péter visszautasította az ellenzéki vádakat – éppúgy, ahogy a Fidesz isForrás: MTI/Illyés Tibor

Polt Péter jelezte azt is: nem az igazságszolgáltatás alacsonyabb színvonalára utal, hogy Magyarországon nem gyanúsítottak meg miniszterelnököt, mint Horvátországban.

Ő kérte ki Gyurcsány mentelmi jogát

Horvátországban egyébként nem a hivatalban lévő, hanem egy volt miniszterelnököt, Ivo Sanadert gyanúsították meg korrupcióval összefüggésben, majd idén júniusban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság a többi között a magyar vonatkozású, INA–Mol-ügyek egyesített perében. Volt kormányfőt pedig Magyarországon is meggyanúsítottak – éppen a Polt Péter felügyelte ügyészség.

Gyurcsány Ferencet az ügyészség meggyanúsította, miután Polt kikérte őtFotó: Origo

Három évvel ezelőtt Gyurcsány Ferencet hivatali visszaéléssel gyanúsították meg a sukorói telekcsereügylettel összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészségen. Mindez az után vált lehetségessé, hogy a Polt Péter legfőbb ügyész által aláírt kérelem alapján az Országgyűlés kormánypárti többsége felfüggesztette a volt kormányfő mentelmi jogát.

Érdekes egybeesés, hogy Polt "A parlamenti mentelmi jog, mint büntethetőségi akadály" problémakört választotta 2010-es doktori disszertációja témájául. Ráadásul a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen PhD fokozatot érő dolgozat mottójául Polt valamiért ezt a shakespeare-i idézetet találta a legjobbnak a VI. Henrikből: "Az első tennivaló: öljünk meg minden törvénytudót."

A sukorói beruházást túlzottan támogatta Gyurcsány az ügyészség szerintForrás: MTI/Beliczay László

Gyurcsány meggyanúsításakor az ügyészség abból indult ki, hogy a politikus 2008-ban kormányfőként "túllépte a hatáskörét", amikor a King's City kaszinó beruházóival tárgyalt és a több százmilliárdos munkahelyteremtő projekt támogatása részéről "utasítás jellegét mutatta". Ám 2012-ben a vádemeléskor bizonyítottság hiányában nem lett vádlott, a nyomozást megszüntették ellene.

Fleck: Politikai szelekció zajlik
Súlyos gondok vannak az ügyészi szervezetben, a vádemelésekben „politikai szelekció látszik" – állapította meg Fleck Zoltán. A jogszociológus, egyetemi tanár az Origónak elmondta: politikai logika működik, ez pedig nem csak súlyos szakmai, hanem társadalmi károkat is okoz. Mindebből azonban szerinte kevés látható, mert az ügyészség működése – szemben a bíróságokéval – a nyilvánosságtól elzárva zajlik. A fő problémát abban a korlátlan jogban látja Fleck, hogy a legfőbb ügyész indoklás nélkül utasíthatja a vád elejtésére vagy éppen vádemelésre az eljáró ügyészt, akinek így nem biztosított a függetlensége. A jogszociológus rövid távon ebben nem vár változást, legfeljebb akkor, „amikor a hatalom jellege megváltozik, és már más fogja vezetni az ügyészséget." Fleck Zoltán az MSZP-nek a koncepciós pereket szankcionáló törvényjavaslatáról egyébként úgy vélekedett: veszélyes dolog, ráadásul a problémát nem oldja meg, ha bírókat és ügyészeket jogi szankciókkal fenyeget bármely politikai erő.

 

Polt 2025-ig is a posztján maradhat

Rövid, sőt középtávon sem várható a Fleck Zoltán által említett változás az ügyészség szemléletében, Polt Péter ugyanis 2022-ig, vagy akár még tovább is legfőbb ügyész maradhat. Noha a 2010 decemberében a Fidesz törvénymódosítása nyomán az addigi 6 helyett már 9 évre választotta meg az Országgyűlés a legfőbb ügyészt, Polt Péternek 2019-ben nem kell feltétlenül felállnia székéből.

Akár az után is legfőbb ügyész maradhat, hogy már lejárt a mandátuma
Forrás: MTI/Kovács Attila

A legfőbb ügyész kinevezése a mandátuma lejártával vagy 70. életévének betöltése miatt szűnik meg, de a jogkörét az új legfőbb ügyész megbízatásának kezdetéig tovább gyakorolhatja. Mivel már kétharmados többséghez kötött a legfőbb ügyész megválasztása, ha 2018-ban és netán 2022-ben sem szerez egyik politikai erő sem ekkora többséget, Polt 70 éves koráig, 2025-ig is a hivatalában maradhat.

Polt Péter megítélését ellenzéki körökben jól jelzi, hogy az MSZP-ben régóta a Fidesz vállalati jogászaként emlegetik. Annak a pártnak a jogászaként, amelynek országos választmányi alakuló ülésén is részt vett 1993-ban, majd amelynek színeiben egy évvel később sikertelenül próbált parlamenti mandátumot szerezni, és amelyik támogatásával nemcsak 2000–2006 között tölthette be a legfőbb ügyész posztját, hanem most is.

Egy legfőbb ügyész olykor beszélget a Miniszterelnökséget vezető miniszterrelForrás: MTI/Kovács Attila

A legfőbb ügyész felesége egyébként szintén jogász és ügyész. Polt-Palásthy Marianna korábban a Tolna Megyei Ügyészségen, majd a Legfőbb Ügyészségen dolgozott. A második Orbán-kormány idején, 2010-től az Emberi Erőforrások Minisztériumában jogi és személyügyi helyettes államtitkár volt, jelenlegi munkahelyére, a Magyar Nemzeti Bankhoz idén év elején került: a személyügyi igazgatóságot vezeti.

Figyelmeztette a politikát a bíró
Az igazságszolgáltatás nem válhat a politikai ellenfelek lejáratásának eszközévé – ezt egy bíró mondta ki tavaly októberben a Hunvald György volt VII. kerületi és Weinek Leonárd korábbi XIV. kerületi polgármestert a hűtlen kezelés vádja alól bűncselekmény hiányában felmentő, elsőfokú ítélet indoklásban. „A bíróság nem válhat a politikai bosszúállás eszközévé" – figyelmeztetett a bíró a Népszava beszámolója szerint. Az ítélet amúgy megállapította: a per tárgyát képező tanácsadói szerződések jogszerűek voltak, amikor ezt az ügyészség vitatja, az önkormányzati törvényt bírálja, amelyet ebben a formában jelenleg is számos önkormányzat alkalmaz. Ez a vita viszont "nem tartozik a bíróságra", a bíróság nem kíván "politikai ügyek részese lenni" – hangzott el az indoklásban. Nem sokkal korábban egyébként Meggyes Tamás, Esztergom volt fideszes polgármestere egy vádemelés előtt álló ügy lehetséges érintettjeként, mentelmi jogának felfüggesztéséről gondolkodva nyilatkozott a Népszavának úgy, hogy "a politikai megrendelések nem ismeretlenek az igazságszolgáltatásban, csak azt nem tudni, ki rendel: az ellenségeink vagy a barátaink".