Tetszene a Habony-adó az olvasóinknak

2014.12.15. 14:04

Az Origo nem reprezentatív szavazásának eredménye azt mutatja, hogy a voksolók elégedetlenek a kormányzati adóötletelésekkel. Ez nagyban összevág azzal, hogy a közvélemény-kutatók a kormánypártok támogatottságának jelentős csökkenését mérték. Ennek ellenére még így is lehet, hogy kétharmadot szerezne a Fidesz–KDNP egy mostani szavazáson.

Az Origo nem reprezentatív szavazásán olvasóink újabb adónemeket javasolhattak a Fidesz gazdaságpolitikusainak. A „nyertes” közel 40 százalékkal a levegővételi adó lett, második helyen a Habony-adó futott be 17 százalékkal. Harmadik lett a nőtlenségi adó 11 százalékkal.

Az M0-s egy része is fizetős lesz 2015 elejétőlForrás: MTI/Beliczay László

Nőtlenségi adó is jöhet

Nem reprezentatív szavazásunkon több mint 20 ezren voksoltak, így az eredmény elég sokat elárul a közhangulatról. Az első helyre befutó levegőadó eléggé földtől elrugaszkodott extremitásnak hat. A Habony-adó kapcsán a kormányzati feltételezett korrupcióval való elégedetlenséget jelzi, azonban a harmadik helyre befutó nőtlenségi adó eléggé reálisnak hat.

Az utóbbi adóötlet egyébként a Borsod megyei Tázláron már föl is merült. A település fideszes polgármestere szerint hasznos lenne a bevezetés, mivel 1997-ben még 1944-en éltek a községben, de tavaly már csak 1724-en, ami részben a gyerekszámcsökkenésnek a következménye. Az idén eddig 11 gyermek látta meg a napvilágot, miközben 2012-ben 20-an születtek.  

Van olyan település, amelynek fideszes vezetése komolyan fontolóra vette a nőtlenségi adótForrás: Thinkstock

Nincs egységes kommunikáció

Az eredmény egyértelműen arra mutat rá, hogy az emberek elutasítják a tervezett új adókat, és igazságtalannak tartják őket – mondta az Origónak Kiszelly Zoltán. A politikai elemző szerint a választások óta csak ötletelést láthatnak az emberek, hiányzik az egységes kommunikáció ezen a téren, így teljesen természetes az ellenérzés az intézkedések iránt.

Eddig a kormányzati politikai kommunikáció arról szólt, hogy mit adnak az embereknek. Szó volt a rezsicsökkentésről, a banki elszámoltatásról, az utóbbi hetekben azonban a különféle adókról hallanak az emberek. Ráadásul a Fidesz vezető politikusainak a vagyonosodása is előtérbe került, és egy ilyen helyzetben sokkal nagyobb figyelem és felháborodás követi ezeket az ügyeket – vélekedett Kiszelly Zoltán.

Adóügyekben finoman szólva sem egységes a kormányzati kommunikációFotó: Bielik István - Origo

Mintha ismétlődne a történelem

A különféle adókkal való ötletelés és a politikusok vagyongyarapodása vezethetett el ahhoz, hogy az önkormányzati választás óta az összes közvélemény-kutató intézet a kormánypártok zuhanásáról tudósít. A teljes népesség körében nagyjából 10-13 százalékpontos Fidesz–KDNP-zuhanást regisztráltak, míg az ellenzéki oldalon a kis baloldali pártok nagyjából stagnálnak, míg a Jobbiknál már kimutatható a bővülés.

A jelenlegi helyzet kísértetiesen hasonlít a 2010–12 közötti időszakhoz, amikor a Fidesz népszerűségének a csökkenésével párhuzamosan az ellenzéki erők alig tudtak új szavazókat szerezni. Kiszelly Zoltán szerint, amíg a protesztszavazatok megoszlanak a Jobbik és a baloldal között, vagy éppen a bizonytalanok táborában landolnak, addig nem kell nagyon izgulnia a Fidesznek.

Az utóbbi hetekben sokat vesztett a népszerűségéből a FideszForrás: MTI/Soós Lajos

Mindenki Hófehérke lenne

Abban az esetben, ha a kormánnyal elégedetlenek nagy tömegben egy irányba indulnának el, akkor alapvetően alakulhatna át a politikai mező. Az LMP és a Jobbik még egyszer sem volt hatalmon, így ők bizonyos szempontból vonzóak lehetnek, de az utóbbi erő elutasítottsága viszonylag magas. A bizonytalanokért a különféle civil mozgalmak is bejelentkeztek, de az ő esélyeik is meglehetősen vegyesek.

Kiszelly Zoltán a civil szerveződéseket illetően azzal a hasonlattal élt, hogy a hét törpe közül mindegyikük Hófehérke szeretne lenni, ami ugyebár lehetetlen. Ezeknek az alakulatoknak ahhoz, hogy a politikában helyet szorítsanak maguknak, később mindenképpen párttá kellene alakulniuk, azonban jelenleg is különféle irányzatokhoz köthetők.

Nagy kérdés, mire jutnak a civil szerveződések 2018-igForrás: Origo/Bielik István

Lesz-e spanyol modell?

Adná magát a Spanyolországgal való összehasonlítás, ahol a civil szervezetekből álló, Podemos nevezetű párt jelenleg vezeti a közvélemény-kutatásokat, és jó esélye van arra, hogy jövőre megnyerje a parlamenti választásokat. A Podemos azonban a teljes politikai rendszert, az ibériai állam demokratikus fordulata óta eltelt időszakot bírálja. Magyarországon a civilek között már abból is komoly vita alakult ki, hogy az elmúlt 25, nyolc, vagy négy évet bírálják-e – mutatott rá Kiszelly Zoltán.

Ismét kétharmad

A közvélemény-kutatási adatok kapcsán eddig szinte senki sem beszélt arról, hogy egy előrehozott választás esetén mit jelentenének az eredmények a mandátumok szintjén. A becsléshez a pártok biztos szavazói támogatói körét kell figyelembe venni. A Tárki, a Medián és az Ipsos adatait átlagolva a következő értékeket kapjuk: a Fidesz–KDNP 43,6, a Jobbik 24, az MSZP 19, az LMP és a DK 4,6-4,6, míg az Együtt 1,6 százalékon áll.

A kormánypártok népszerűségvesztésével egyidejűleg nem erősödött a baloldali ellenzékForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Ezek alapján hárompárti parlament alakulna. Idén tavasszal a Fidesz–KDNP a baloldali ellenzéket 19 százalékponttal előzte meg, és így sikerült kétharmadot szerezniük. Most hasonló fölénnyel vezetnek a Jobbik előtt, így ha a kormánypárti szavazatok a 2014. áprilisihoz hasonlóan szóródnának, akkor nagy valószínűséggel a mandátumok 63-67 százalékát söpörhetnék be.