Halva született az MSZP új ötlete

2014.12.17. 13:52

Sokadszorra javasolna közvetlen elnökválasztást 2017-re az MSZP. Az ötlet végrehajtásához módosítani kéne az alaptörvényt, amire az ellenzéki pártnak finoman szólva sincsen sok esélye. A szocialisták ezzel a lépéssel megpróbálnák megakadályozni, hogy két és fél év múlva kormánypárti politikus kerüljön a Sándor-palotába. Kiszelly Zoltán szerint a szocialisták a téma bedobásával csupán Gyurcsány Ferenc előrehozott választási ötletével próbálnak versenyezni.

A közvetlen köztársaságielnök-választás mellett állt ki több felszólaló is az MSZP december 13-i pártértekezletén. Hiller István azt mondta, hogy az MSZP szervezzen mozgalmat, és követelje, hogy 2017-ben – Áder János köztársasági elnök mandátumának lejártakor – a nép válassza az államfőt. 

Nyakó István is fontos dolognak nevezte a közvetlen elnökválasztást, ezért szerinte népszavazást kellene kezdeményezniük ez ügyben. Hasonlóan fogalmazott Lendvai Ildikó volt pártelnök is, aki ugyancsak mozgalom indítását szorgalmazta.

Az MSZP az újabb ötletével Gyurcsánnyal versenyezneForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Versenyben Gyurcsánnyal

Kiszelly Zoltán szerint a szocialisták csupán azért dobták be ezt az ötletet, mivel Gyurcsány Ferenc korábban 2016-os előrehozott választásról beszélt, így nekik is valamivel versenyben kellett maradniuk. A politikai elemző szerint valamilyen közjogi ötletre szüksége volt az MSZP-nek, még akkor is, ha ez megvalósíthatatlan.

Másrészt az ellenzéki szavazókat ezzel bizonyos szinten lázba lehet hozni, hiszen nem kell 2018-ig várniuk a következő országos szavazásra. Összességében a közvetlen köztársaságielnök-választás ötlete jelenleg egy marginális téma – vélekedett Kiszelly Zoltán.

Az MSZP közvetlen köztársaságielnök-választási ötlete finoman szólva sem újdonságFotó: Polyák Attila - Origo

Sikertelen kísérlet

A közvetlen elnökválasztás ötlete Magyarországon egyáltalán nem számít újdonságnak, de eddig mindig a közvetett voksolás hívei voltak többségben. A szocialisták mostani felvetését történelmi keretbe is lehet helyezni, mivel 1990-ben az MSZP felkarolta Király Zoltán független országgyűlési képviselő népszavazási kezdeményezését azzal kapcsolatban, hogy az emberek válasszák meg az államfőt.

Akkor az MSZP abban bízott, hogy az MDF vezette jobboldali kormánnyal szemben a referendum révén egy népszerű baloldali politikust tud az elnöki posztra juttatni. A népszavazást 1990. július 29-ére írták ki, de a meleg nyárban csupán 14,01 százalék ment el szavazni, így a választás érvénytelen és eredménytelen lett.

Király Zoltán 1990-ben már indított egy népszavazástForrás: Szabó Gábor

Nem lehet népszavazni erről

Azóta a köztársasági elnököket a parlament választja. Az 1989-ben módosított 1949-es alkotmány is az Országgyűlés hatáskörébe rendelte a köztársasági elnök megválasztását, így nem lehetett róla népszavazást kiírni. A 2012-ben hatályba lépő alaptörvény is a parlament hatáskörében hagyta ezt a kérdést.

Az elnökválasztás az 1989-es négykérdéses népszavazáson is előkerült, de akkor nem annak módjáról, hanem idejéről dönthettek a választók. A referendumot kezdeményező SZDSZ, Fidesz, FKGP és MSZDP azt szerette volna, hogyha csak az országgyűlési választások után döntenek az államfő személyéről. A kampány során az MDF bojkottra szólított föl, de végül az igenek 6101 szavazattal többségbe kerültek.

Sólyom László, Göncz Árpád és Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnökök a Sándor-palota erkélyénForrás: MTI/Soós Lajos

Kis Jánosnak sem tetszett

Az MSZP-nek az SZDSZ-szel karöltve 1995-ben lehetősége lett volna arra, hogy alkotmánymódosítás révén a közvetlen elnökválasztást bevezessék, de ez nem történt meg. A balliberális koalíciós pártok akkor egyhangúlag Göncz Árpád mögött sorakoztak föl.

1999-ben ismét az MSZP vetette föl a közvetlen elnökválasztásról szóló népszavazás ötletét, mivel ezzel meg akarták akadályozni Torgyán József akkori kisgazdaelnök államfői ambícióit. Akkor még Kis János egykori SZDSZ-elnök, liberális filozófus is ellenezte a szocialisták tervét. Akkor a magyar közgondolkodásban általános volt az a vélekedés, hogy egy nép által választott elnöknek – jogosítványaitól akár függetlenül is – nagyobb legitimitása, tekintélye és így hatalma lenne az Országgyűléssel szemben. Kiss János szerint az 1989-es rendszer alapját kezdték volna ki a közvetlen választással. Az ötletből természetesen nem lett semmi.

Őrült beszéd, de nem lett belőle rendszer

2004 februárjában Medgyessy Péter miniszterelnök egy közjogi csomaggal állt elő, amiben szintén szerepelt a közvetlen elnökválasztás bevezetése. A csomagban szerepelt még a kisebb parlament és az, hogy az EU-s választáson a pártok közös listán (!) induljanak. A szocialista kormányfőt a terveiben akkor saját pártja sem támogatta. 

2005-ben lehetett szavazni

A köztársasági elnök személyéről először és utoljára 2005-ben indított a Fidesz szimpátiaszavazást. Ezen összesen 553 ezren vettek részt, de mivel lehetőség volt két jelölt támogatására is, összesen 718 ezer szavazatot adtak le.

Az április 18-tól május 20-ig tartó szavazáson 283 ezer szavazat érkezett Mádl Ferencre, 245 ezer Sólyom Lászlóra, 183 ezer Szili Katalinra, 74 ezer Glatz Ferencre és 11 ezer Gombár Csabára. Az Országgyűlés végül Sólyom Lászlót választotta meg, három meglehetősen fordulatos körben.  

Schmitt Pál lemondása után Vona Gábor választott volna közvetlenül elnökötForrás: MTI/Kovács Tamás

2010-ben nem merült föl a közvetlen voksolás lehetősége, míg 2012-ben Schmitt Pál lemondása után Vona Gábor, a Jobbik elnöke dobta be ezt az ötletet, de az egészből ismét nem lett semmi.

Másnak sem tetszik

Az MSZP mostani ötletelése mögött egyértelműen az a motiváció áll, hogy valahogyan megakadályozzák azt, hogy 2017-ben a jelenlegi kormányhoz kötődő politikus foglalja el a Sándor-palotát. Ennek azért van óriási jelentősége, mert az ellenzék esetleges 2018-as győzelme után a teljes kormányzati ciklusuk alatt együtt kéne dolgozniuk egy olyan elnökkel, aki nem az ő politikai oldalukhoz kötődik.

2017 még messze van, de az teljesen biztos, hogy a mostani közjogi berendezkedés mellett nem lehet népszavazást tartani ebben a kérdésben. Az ellenzékinek tartott Eötvös Károly Intézet szerint is rossz az MSZP ötlete. Szerintük ugyanis az Orbán-rendszer kiépítése után nem további hatalomkoncentrációra van szükség, hanem éppen az Országgyűlés hatalmának visszaállítására.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz Áder János sorsa 2017 utánFotó: Bielik István - Origo

Ahány ház, annyi szokás

Bár hazánk szomszédai közül mindegyikben közvetlenül választják az elnököt, de ezekben az államokban komolyabb hagyományai vannak az elnöki intézménynek. Ukrajnában, Romániában és Szerbiában viszonylag erős jogosítványai vannak a kormánnyal szemben az államfőnek, de Ausztriában, Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában csak szimbolikus szerepet töltenek be a közvetlenül választott elnökök.

Kiszelly Zoltán szerint a legitimációt nem minden esetben lehet összekötni a közvetlen vagy közvetett választással. Bár Ausztriában közvetlenül választják az államfőt, még sincs jelentős hatalma. Az biztos, hogy egy államfő parlamenti pártháttér nélkül nem tud erőt felmutatni, így 2018 után egy fideszes államfő sem rendelkezne jelentős mozgástérrel egy vele szemben álló kormánnyal – vélekedett Kiszelly Zoltán.