Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A négy vádlottat a büntetés-végrehajtás maszkos őrei vezetőszáron, lábbilincsben vezették be a tárgyalóterembe, ahol az újságírókon kívül szinte senki nem tartózkodott – az áldozatok hozzátartozói sem voltak jelen.
Kiss Árpád elsőrendű és Csontos István negyedrendű vádlottak unottan néztek maguk elé, miközben bevezették őket a táblabíróság dísztermébe, Kiss István másodrendű vádlottnak még mosolyogni is volt kedve, Pető Zsolt harmadrendű vádlott azonban szúrósan mérte végig a tucatnyi operatőrt és fotóst.
A többórás iratismertetés közben a teremben többen is elaludtak, csak a vádlottakra vigyázó őrök óránkénti váltása tette kissé mozgalmassá a tárgyalást. A per pénteken folytatódik.
A vád szerint hárman követték el 7 évvel ezelőtt a cigányok elleni gyilkosság- és támadássorozatot.
Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008 és 2009 között összesen kilenc helyszínen támadtak Molotov-koktélokkal és fegyverekkel romák házaira.
A halálosztag negyedik tagja, a később társaira és magára is terhelően valló Csontos István sofőrként vett részt a két utolsó támadásban. A bűncselekmények során hat ember, köztük egy ötéves tatárszentgyörgyi kisfiú meghalt, öten súlyosan megsebesültek.
A tettesek a támadások előtt átlagosnak mondható életvitelt folytattak, közülük csak egyikük, a cukrászként dolgozó Pető Zsolt volt korábban büntetve garázdaságért. A négytagú társaság közül eleinte ő és Kiss István vallott szélsőséges nemzetiszocialista eszméket, de haragudott a romákra a zenész Kiss Árpád is, egy korábbi konfliktusa miatt – ő vetette fel először a kétezres évek elején, hogy tettleg kell fellépni a cigányság ellen.
Az elkövetők alaposan felkészültek a merényletekre, bár állításuk szerint nem akartak embert ölni: térképet, éjjellátó készüléket, adóvevőket használtak, menekülési útvonalakat terveztek. Folyamatosan cserélgették telefonjaik SIM-kártyáit is, hogy elkerüljék a lehallgatást.
A Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott. A vádlottak közül csak Csontos tett beismerő vallomást, a többiek tagadták a gyilkosságokat.
A rendőrség sokáig nem találta az elkövetőket, hiába ígértek 100 millió forintot a nyomravezetőnek. Az ügy felgöngyölítését nehezítették a sorozatos eljárási hibák és mulasztások is: volt olyan bűnügyi helyszín, ahol a rendőrök nem dokumentálták a házkutatást, másutt összetaposták, szemtanúk szerint összevizelték a nyomokat.
Mulasztott az ügyben a Katonai Biztonsági Hivatal is, hiszen korábbi főigazgatója és helyettese nem jelezte a nyomozásban illetékes szerveknek, hogy az egyik vádlott, Csontos István a KBH titkos kapcsolata volt. A vádlott tartótisztje ráadásul hamisan tanúzott ügyében, amiért fel is jelentették.
Az első fokon eljárt bírói tanács elnöke ellen fegyelmi eljárás folyt, mert a jogszabályban előírt legfeljebb hatvan nap helyett közel egy évbe telt, míg a 880 oldalas ítéletet összegezte.
Az ügy tárgyalása amiatt is csúszott, hogy Varga Zoltánt, a harmadrendű vádlott helyettes kirendelt védőjét kizárták a büntetőperből, mert kiderült, hogy korábban az ügyvéd apja is eljárt az ügyben.
