Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A szomszédos országok közül
jó néhányban tapasztalhatók kifejezetten magyarellenes fellépések,
az Információs Hivatalnak ezek ellen is küzdenie kell – mondta még kedden Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentése annak fényében mindenképpen szokatlannak hatott, hogy az elmúlt hónapokban Magyarország és közvetlen szomszédai között éppen a magyar kisebbség helyzete miatt elenyésző számú konfliktus volt.
Ennek egyik oka, hogy a 2014-es választások után az Orbán-kormány látványosan visszavett a korábbi erőteljes, határon túliakat támogató retorikájából. Pedig 2010-ben még jelentős nemzetpolitikai lépésekkel kezdte el a kormányzást a Fidesz–KDNP. Ez először a kettős állampolgárság könnyített megadásában öltött testet, majd 2014-ig törvénybe foglalták a magyarországi lakhellyel nem, de állampolgársággal rendelkezők szavazati jogát.
Ráadásul az Orbán-kormány kezdeti erőteljes lépéseivel
a konfliktust is fölvállalta a szomszédos országokkal.
Erre a legjobb példa Szlovákia, ahol pár héttel a 2010-es választások előtt a hazai kettős állampolgársági törvény elfogadása után a pozsonyi törvényhozás egy ellentörvényt fogadott el. A szlovák jogszabály megtiltotta a kettős állampolgárságot, és a szlovák állampolgárság elvételével sújtotta azokat, akik egy másik állam polgárai lettek.
Az általános várakozás 2014-ben az volt, hogy nem változik a nemzetpolitika tartalma. Erre jó alapot szolgáltatott, hogy az országgyűlési választáson több mint 120 ezer pluszvoksot hozott a Fidesznek a szavazati jog kiterjesztése a határon túli állampolgárokra. Ezzel szemben az utóbbi hónapokban egyértelműen leértékelődött ez a terület a kormányzati politikában.
Ennek több nyilvánvaló jele is volt: a magyar–szlovák kapcsolatokban már szóba sem kerülnek az állampolgársági ügyek, de látványos volt Tőkés László és a Fidesz összekülönbözése is. Május 8-án egy budapesti könyvbemutatón az európai parlamenti képviselő azt mondta,
már én magam sem értem Orbán Viktor miniszterelnök nemzetpolitikáját.
A politikus az RMDSZ-t erdélyi MSZP-nek nevezte, és több mint különösnek tartja, hogy a Fidesz éppen őket támogatja a többi erdélyi párttal szemben.
Tőkés kritikája annak fényében is meglepő volt, hogy pont a Fidesz válogatta meg a határon túli partnereit az elmúlt évtizedben. A kormánypárt mindent elkövetett a szlovákiai Most-Híd és az RMDSZ háttérbe szorításáért. Az utóbbi esetében a 2007-es európai parlamenti választáson
Orbán Viktor még egy erdélyi körút keretében is kampányolt Tőkés László mellett.
A Fidesz és a határon túli szervezetek közötti viszony átrendeződésére a legjobb példa, hogy 2013-ban a szlovákiai Magyar Közösség Pártja, a Fidesz és az RMDSZ közösen lépett fel a szlovákiai Híd-Most európai néppárti tagsága ellen. A Híd-Most tagfelvételt nyert ugyan, de a magyar szervezetek számára precedens értékű volt, hogy tudnak és akarnak együttműködni, és hogy az RMDSZ a Fidesz szövetségeseként szavaz. A romániai szervezet a 2014-es regisztrációs kampányba is beszállt, ezzel is a Fideszt segítve.
A változás irányát jól mutatta az is, hogy a Külügyminisztériumból elkerült Németh Zsolt, aki a kormánypárton belül az egyik legerőteljesebb híve volt a minél szorosabb magyar–magyar kapcsolatoknak. Szintén egy másik minisztériumba (Emberi Erőforrás Minisztérium) került Prőhle Gergely és Répás Zsuzsanna is, míg a Szijjártó Péter vezette tárcánál a külgazdasági vonal került előtérbe. A nemzetpolitikai szempontok háttérbe kerülését mutatta az is, hogy az illetékes államtitkárság a Miniszterelnökség alá került.
Az Origo információi szerint az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján
a Külgazdasági és Külügyminisztériumban megkezdték a korábbi átalakítás felülvizsgálatát,
többen hibásnak tartják a nemzetpolitika ilyen mértékű háttérbe szorítását. Egyre inkább a kárát látják annak, hogy a magyar–magyar kapcsolatokat felülírják a külgazdasági szempontok, szemben a korábbi évekkel, amikor a szimbolikus politizálás volt hangsúlyosabb.
Egyes vélemények szerint a külgazdasági szempontok ilyen mértékű térnyerése
akár a Fidesz 2018-as választási esélyeit is ronthatja.
Már 2014-ben is minden negyedik határon túlról érkezett szavazat érvénytelen volt, ezért a választás után célként tűzték ki, hogy ezt a számot legközelebb minél lejjebb tornásszák. Azonban az utóbbi hónapok politizálása nem éppen arról szólt, hogy a kormány nagy figyelemmel követné a határon túli közösségek szempontjait.
A székelyföldi autonómiatörekvések támogatásának lanyhulása, a Magyar Koalíció Pártja mögüli lassú kihátrálás és a szerb–magyar határra tervezett kerítés felépítése sem abba az irányba mutat, hogy a kormány szorosabbra fűzné a kapcsolatát a határon túli szervezetekkel.
Sokan az egyik legnagyobb sérelemnek az RMDSZ melletti kiállást nevezték,
mivel a párt hintapolitizálása az elmúlt évtizedekben rengeteg magyar választót sodort a passzívak táborába.
Hangsúlybeli változások a határon túli magyarokkal kapcsolatban talán az elmúlt egyéves kormányzati munka értékelése után lehet, de a döntés a miniszterelnök kezében van. Bár a 2018-as választás még messze van, a politikai szempontok az Orbán-kormányban már sok esetben felülírták a nyers gazdasági számításokat.
