Rendőri vezetők pere: csütörtökön ítélet

A vád szerint a tévészékházhoz kinevezett helyszínparancsnok nem tudta megvédeni az épületet.

Csütörtökön elsőfokú ítélet várható a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban megvádolt rendőri vezetők perében a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt katonai bűncselekmények, elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három rendőr tábornokot - Bene László akkori országos főkapitányt, Gergényi Péter akkori budapesti főkapitányt és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori vezetőjét -, továbbá tucatnyi másik rendőrtisztet.

A vád szerint a tévészékházhoz kinevezett helyszínparancsnok nem tudta megvédeni az épületet. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Hiányos volt a védőfelszerelésük

A vád szerint Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése miatt kezdődött tiltakozás a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja a Szabadság téri tévészékháznál követelte sikertelenül, hogy olvassák be petíciójukat. Ezután a néhány száz fős tömegből elkezdtek köveket dobálni, autókat felborítani, gyújtogatni, rátámadtak a székházat védő rendőrökre, majd betörtek az épületbe, ahol dúltak, fosztogattak.
A vád kitért arra, hogy a rendőröknek hiányos volt a védőfelszerelésük, a tévészékházhoz kinevezett helyszínparancsnok pedig

nem tudta koordinálni a rábízott rendőröket

és megvédeni az épületet. Az akkori budapesti főkapitány felelőssége az ügyészség szerint abban áll, hogy mindezt észlelve sem tett érdemi lépéseket a helyzet megoldására.

Súlyos atrocitások történtek

A székházostromnál mintegy 200 rendőr megsérült, a televízió és a rendőrség eszközeiben összesen százmilliós nagyságrendű kár keletkezett.

Az összecsapások a következő napokban is folytatódtak

a főváros közterületein, majd október 23-án az akkor ellenzékben lévő Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlését követő órákban ismét súlyos atrocitások történtek a rendőrség és a tiltakozók között.

Felfüggesztett szabadságvesztés

Az ezt követő eseményekkel kapcsolatban az ügyészség azt rója fel: a rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem tettek azért, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják az alárendeltjeik által elkövetett túlkapásokat. Mi több, az ilyen esetekben

a rendőrtanúk igyekeztek homályossá, bizonytalanná tenni a tényállást.

A perbeszédek során az ügyész jobbára felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott a vádlottakra, köztük a három tábornokra, a védők ugyanakkor felmentést kértek.
A vádlottak az utolsó szó jogán ártatlanságukat hangoztatták.