Országos visszhangot váltott ki tavaly novemberben, hogy kilakoltattak Kőbányán egy háromgyerekes családot - éppen kilakoltatási moratórium kezdete előtt.
Petróhai Melinda már hiába próbálta rendezni tartozásait a kőbányai önkormányzat felé, mennie kellett a bérlakásból, gyerekével és két kiskorú testvérével együtt. Úgy tudjuk, azóta Csepelen, egy ismerősnél húzzák meg magukat, lakhatási problémáik azóta sem oldódtak meg.
Mivel moratórium lejárt, március közepétől újra kezdődtek a kilakoltatások Kőbányán: 30 család ügyében döntött így a bíróság.
Közülük már 26-ot az utcára tettek, hónapok alatt felhalmozódott tartozásaik miatt - tudta meg az Origo, a X. kerületi önkormányzat háttérbeszélgetésén.
Kovács Róbert polgármester döntéseik hátterét is szerette volna bemutatni, szerinte a téma egyoldalúan jelenik meg a sajtóban.
"Amikor ez kerül szóba, mindenkinek a végrehajtók, a kiköltöztetés drámai pillanatai jutnak eszébe. Pedig a döntés mögött több év jogi huzavonája, a lakók nemtörődömsége is állhat"- mondta a városvezető, aki számok sorával próbálta érzékeltetni, mennyit veszít Kőbánya a nem fizető bérlők miatt.
Mint a felsorolásból kiderült, nagyon sokat: 2010 és 2015 között 600 millió forintot bukott a X. kerület az elmaradt bérleti és közüzemi díjakon, a le nem zárt, tovább göngyölített ügyek miatt pedig egymilliárdnál is nagyobb kár érheti az itt lakókat.
Lakbértartozások vagy önkényes lakásfoglalás miatt évente 300 jogi eljárás indul a kerületben, és az elmúlt öt évben 300 bérlőt ki is költöztettek, bírósági határozat alapján.
Kovács Róbert szerint ilyenkor az önkormányzat sosem váratlanul, a lakók tájékoztatása nélkül dönt: három hónapnyi eredménytelen tárgyalás, többszöri felszólítás után indítanak eljárást, és az is évekbe telik, amíg a bíróság ítéletet hoz.
Sokszor már ezelőtt sikerül részletfizetésről, vagy adósságkezelésről megállapodni a lakókkal - mondta a polgármester azt is hangsúlyozva, hogy csak a bérlők egy tizedével van gond, a többség becsületesen fizeti számláit és lakbért.
A kilakoltatás elvágja a visszatérés útját is, az érintettek ezután tíz évig nem bérelhetnek újra önkormányzati bérlakást a kerületben.
Nem mintha ez mindenkit zavarna. Az adósok többsége éveket tölt ingyen az ingatlanban, míg a jogerős bírósági végzés megszületik, és közben szabályosan lepusztítják az ingatlant, a végrehajtókat kifosztott, félig elbontott lakások fogadják. Az ingatlanokat ezután szintén az önkormányzatnak vagy az erre szerződésben kötelezett új bérlőnek kell helyreállítania.
Ez történik a Hős utcai telep bérlakásaiban is. A két lakótömb évek óta romokban áll, gyakori az áramlopás, egy alkalommal csak a telep miatt 110 millós közüzemi tartozást kellett egyenlítsen az önkormányzat.
Abban sincs köszönet, ha az áramszolgálatató próbál rendet rakni: volt, hogy két szerelő ment ki a Hős utcába, hogy lezárjon egy vezetéket. Míg dolgoztak, valaki feltörte a kocsijukat, mikor pedig lerohantak, hogy mentsék a menthetőt, ellopták az emeleten felejtett szerszámaikat is.
Az önkormányzat szanálná a telepet, de Kovács Róbert szerint ez még évek kérdése lehet. Még az idén felszámolják viszont a Noszlopy utcai lakótelepet, ahol már csak öt bérlakásban laknak. A térképen a kőbányai Noszlopy-telep látható.
Hasonló sors vár a Nemzeti Lóverseny kft. tulajdonában álló házakra is: a cég felbontja a helyi lakásbérleti szerződéseket, ez további 30 családot érinthet.