Népszavazás blokkolhatja a vasárnapi boltbezárást

2015.01.08. 08:46

Négymillió választópolgár akarata is legfeljebb három évre menthetné meg a vasárnapi vásárlást, ugyanis a KDNP munkavégzési tilalomról szóló ötletét egy népszavazás is csak ennyi időre blokkolhatja. A referendum sikeréért munkaadói és munkavállalói szervezetek együtt küzdenének, de dolgukat az őket megelőző „referendumhackerek", és a Fidesz jogi akadályai is nehezítik.

Kétszázezer aláírást könnyű megszerezni a vasárnapi zárva tartást ellenzőknek, de ahhoz, hogy meg is torpedózzák a KDNP ötletét, már négymillió embert kell egy népszavazáson az urnák elé vinni.

Gyűlölik a vasárnapi kereskedelmet?

Már a vasárnapi munkavégzés március közepétől érvénybe lépő tilalma is nélkülöz minden szakmai és gazdasági racionalitást, de a legújabb fejlemény, miszerint ez értendő az online kiskereskedelemre is, értelmezhetetlen politikai gyűlöletről tanúskodik, amihez ráadásul pancser megvalósítás társul - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

Dávid Ferenc nem érti az online kiskereskedelem elleni politikai gyűlöletetForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A VOSZ kérlelhetetlen ebben a kérdésben, mert látszik, hogy ahogy telik az idő, a helyzet csak rosszabb lesz - utalt az Origo kérdésére Dávid Ferenc főtitkár arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a vasárnapi házhoz szállítást is betiltják. A tárca közölte, hogy élelmiszert és egyéb árukat ugyan lehet rendelni vasárnap, de a boltok nem szállíthatják ki az árut, mert az már kereskedelmi tevékenységnek minősül.

Az internetes kiskereskedelmi szektort megfojthatja a tárca törvényértelmezéseForrás: Thinkstock

Dávid Ferenc szerint ez két-háromezer magyar vállalkozást tehet tönkre, ami a kiskereskedelmi forgalom 2-3 százalékát is elérheti, és évi 300-400 milliárd forint kiesést jelenthet. Hozzátette, ráadásul éppen ez az a kereskedelmi szektor, ami a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére két számjegyű, 25-30 százalékos bővülést tud felmutatni évről évre. 

A szakmai szervezet főtitkára a kapkodás jelének tartja, hogy az sem világos, 200 négyzetméternél kisebb boltok vasárnap házhoz szállíthatnak-e. Az is kérdés, mi lesz azoknak a termékeknek a kiszállításával, amelyeket külföldön bejegyzett, akár magyar nyelvű honlapokról rendel meg a vásárló.

A Tesco 2013-ban indított online vásárlási szolgáltatást - vasárnap le kell állniukForrás: MTI/Beliczay László

A törvény új, hivatalos olvasata megdöbbenést keltett. Főleg az után, hogy a vasárnapi boltzár elfogadása után még úgy tűnt, a kisboltok mellett a webshopok és a házhoz szállítást is vállaló cégek a változás nyertesei lehetnek. Az utóbbit kínáló Tesco a boltzárra készülve erősíteni is próbálta ezt a szolgáltatását. Ám a tárca közlése után kiszivárgott: a Tesco 10-12 boltját zárhatja be, és 5-600 dolgozót bocsáthat el.

Népszavazással harcolnának ellene

Dávid Ferenc az Origónak megerősítette, már dolgoznak a vasárnapi zárva tartás elleni népszavazás megvalósításán. Még akkor is, ha dolgukat nagyban nehezíti, hogy Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke, volt monoki polgármester tavaly decemberben "megelőzte" a VOSZ-t, a főtitkár szerint meghackelve az ő, akkor már formálódó kezdeményezésüket.

A kis élelmiszerboltok - bizonyos feltételekkel - nyitva lehetnek vasárnap isForrás: MTI/Róka László

Szepessy négy, részint egymással ellentétes kérdést fogalmazott meg a vasárnapi munkavégzés témájában, amelyről népszavazást tervezett. Hármat a Nemzeti Választási Iroda már elutasított, mert a kérdőívek nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. A fellebbezésekkel együtt még több időt veszíthet emiatt a VOSZ, mert 30 napig ugyanabban a témában nem lehet kérdést hitelesíttetni.

Kétszázezer támogató aláírás kell

Ha a VOSZ várhatóan tavasszal benyújtandó népszavazási kérdéseit hitelesíti is a Nemzeti Választási Iroda, utána kétszázezer aláírást össze kell gyűjteni, hogy egyáltalán az Országgyűlés kiírja a referendumot. Erre a VOSZ-nak 120 napja lesz, ami Dávid Ferenc szerint elegendő. Főként, hogy arra számít, egy - egyelőre meg nem nevezhető - nagy szakszervezeti szövetség is csatlakozhat hozzájuk.

A népszavazás mellé állhat a Liga, az Autonómok és más szakszervezetek isForrás: AFP/Attila Kisbenedek

A VOSZ a jelek szerint több segítőre is számíthat. Az Origónak két nagy érdekképviseleti konföderáció, az Autonómok (Autonóm Szakszervezetek Szövetsége) és a Liga Szakszervezetek is jelezték, szívesen csatlakoznak az aláírásgyűjtő akcióhoz, bár az Origónak mindkettő elnöke úgy nyilatkozott, hogy még egyik szervezet sem hozott erről formális döntést.

Veszélyes és kártékony a tilalom

A Liga továbbra sem ért egyet a vasárnapi boltzárral, mert Gaskó István elnök szerint korábbi javaslataikkal a tilalom nélkül is garantálható lenne, hogy a vasárnapi munkavégzés a dolgozók számára önkéntes és méltányos legyen. Javasolták például, hogy a vasárnapi pótlékot a jelenlegi 50-ről 200 százalékra emeljék. Ehelyett a teljes tiltás munkahelyeket veszélyeztet - állapította meg.

Gaskó István a Liga decemberi országos forgalomlassító demonstrációján - a munkavállalók számára hátrányos kormányzati intézkedések ellen tiltakoztakFotó: Bielik István - Origo

Semmilyen racionális magyarázat nincs az Autonómok elnöke szerint a vasárnapi nyitva tartás tilalmára, az internetes kiskereskedelemre való kiterjesztést pedig Székely Tamás már nem is kívánta kommentálni. Az elnök jelezte, hogy ezért a népszavazási kezdeményezés sikere érdekében együttműködhetnek a VOSZ-szal, és támogatják a referendumot.

Négymillió ember véleménye kell

Bár a VOSZ-főtitkár szerint könnyen összegyűlhet a 200 ezer támogató aláírás, a referendum kiírására még akkor is van remény, ha ez mégsem jön össze. Legalábbis elvileg. Ugyanis a törvény - 100 ezer szignó felett - ismeri a fakultatív népszavazás intézményét is, ám ez esetben az Országgyűlésen múlik, kiírja-e a referendumot.

A kórházak privatizációjáról szavaztak 2004-ben - mozgóurnával a kórházban isForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Kötelező érvénye azonban csak legalább 200 ezer támogató aláírásnak van az Országgyűlésre nézve. Ez esetben, miután a törvényhozás kiírta az országos népszavazást, a sikerhez az kell, hogy az összes választópolgár legalább fele, vagyis mintegy négymillió ember el is menjen szavazni. Ez azonban még csak az érvényességi küszöb - hívta fel az Origo figyelmét Tóth Zoltán választási szakértő.

Tóth Zoltán: A sikeres referendum csak három évig köti az Országgyűlés kezétForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A referendum akkor érvényes és eredményes is egyben, ha az említett mintegy négymillió választó legalább fele, vagyis több mint kétmillió egyöntetű véleményt mond a feltett kérdésben - folytatta Tóth Zoltán. Ha a mozgósított négymillió tiltakozó fele el is utasítja a vasárnapi boltzárat, az ennek megfelelő kötelező érvényű döntés csak három évig köti meg e témában az Országgyűlés kezét.

A Fidesz szigorította a szabályokat

A szabályok nem voltak mindig ilyen szigorúak. A rendszerváltás idején, 1989-ben például már 100 ezer aláírás is elég volt egy népszavazás kiírásához, ráadásul akkor még nem korlátozták sem a szignók összegyűjtésének idejét, sem a szavazásra bocsátható kérdéseket. A sikerhez ekkor a választók felének részvétele, és közülük legalább minden másodiknak az azonos véleménye kellett.

Gyurcsány Ferenc kormányfő a nemeket támogatta a 2004-es népszavazásonForrás: AFP/Attila Kisbenedek

A szabályok 1998-ban szigorodtak: ekkortól érvényes a 120 napos időkorlát az aláírások gyűjtésére, és már ekkor szűkítették a referendumon feltehető kérdések körét. Bizonyos feltételeken viszont enyhítettek. Ekkortól nem volt érvényességi küszöb, az eredményességhez pedig elég volt, ha az érvényesen szavazók fele, de legalább az összes választó negyede azonos választ adott.

A kettős állampolgárság mellett kampányoló plakát a 2004-es népszavazásonForrás: AFP/Attila Kisbenedek

A rendszerváltás utáni évek szigorúbb szabályát hozta vissza az érvényességi és eredményességi küszöb területén a Fidesz 2011-ben. Akkor kormánypárti kezdeményezésre módosították jelenlegi formájára a törvényt: azóta a választók legalább felének részvétele és a szavazók negyedének egyöntetű akarata szükséges a sikerhez.

Nehéz teljesíteni a szigorú számokat

A VOSZ főtitkára is egyetért Tóth Zoltán választási szakértővel abban, hogy az érvényes szabályok szerint országos népszavazást kezdeményezni viszonylag könnyű, ám azt sikerre vinni már sokkal nehezebb. Dávid Ferenc szerint azonban, ha mondjuk nem is sikerül négymillió szavazót mozgósítani, „elég jelentős nyomás a kormányra hárommillió ember részvétele is egy ilyen referendumon".

A szigorítás óta többször is próbálkoztak népszavazási kezdeményezéssel, de már az elején elbuktak: a 200 ezer érvényes aláírást sem tudták összegyűjteniFotó: Origo

Noha a vasárnapi boltzár a társadalomban meglehetősen negatív érzelmeket váltott ki, egy ezt eltörölni kívánó referendum eredményességével és érvényességével kapcsolatos aggályok jogosak lehetnek. A szigorúbb szabályok életbe lépése óta egyetlen országos népszavazást sem tartottak Magyarországon, igaz, azt megelőzően, 2008 óta sem írtak ki referendumot.

Nem lennénk a NATO és az EU tagja

A rendszerváltás óta megtartott hat országos népszavazás eredményét vizsgálva látható, hogy a jelenlegi eredményességi és érvényességi küszöböket nagyon nehéz elérni. A hat közül csak egy lenne most is sikeres. A 2008-ban, a Fidesz kezdeményezésére a vizit-, a tandíj és a kórházi napidíjról tartott „szociális népszavazás" 50,4 százalékos részvétellel éppen elérte az érvényességi küszöböt.

Orbán Viktor Fidesz-elnök a sikeres szociális népszavazás után 2008-banForrás: MTI/Beliczay László

A mostani szabályok szerint Magyarország például nem lenne sem a NATO, sem pedig az Európai Unió tagja. Az előbbiről szóló 1997-es referendumon ugyanis csak 49, míg az utóbbiról szóló 2003-as népszavazáson 45 százalékos volt a részvétel, vagyis mindkét kérdés csak a választópolgárok kevesebb mint felét érdekelte.

A 2004-ben a Fidesz által támogatott, a kórház-privatizáció elutasításáról, valamint a kettős állampolgárság megadásáról szóló kettős referendumon még rosszabb volt a részvételi arány, mindössze 37 százalékos. Ha még plusz egymillió ember elment volna szavazni, sikeres lett volna a népszavazás, mert amúgy mindkét kérdést támogatta a szavazók több mint fele.