Így durvulhatnak el a kormányellenes tüntetések

MostMI kormányellenes tüntetésen az Operaház elött 2015.január 2-án MostMI kormányellenes tüntetésen az Operaház elött 2015.január 2-án
Rács mögött
Vágólapra másolva!
A karizmatikus vezető, az aktuális zsebbe vágó téma és cél hiánya miatt fulladhattak ki a tavaly év végén meglepő méretű tömegeket megmozgató tüntetések – vélik az Origónak nyilatkozó politikai elemzők. Nem tartják nagyon jó ötletnek, hogy pont Angela Merkel látogatása alatt akarnak újra demonstrálni.
Vágólapra másolva!

Kifulladni és egyben szétaprózódni látszanak azok a szervezetek, amelyek a netadó elleni tüntetések időszakában jöttek létre és szervezték az utcai mozgósításokat. A belső szakadások akkor váltak nyilvánvalóvá, amikor Várady Zsolt, az iWiW alapítója a január 2-ai, Operaház előtti tüntetés után kiszállt a MostMi nevezetű szervezetből.

Az utóbbi idők tüntetésein már nem voltak több tízezren Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem döntöttek még a pártok

A különféle csoportok közti ellentéteket mutatja, hogy Angela Merkel várható látogatására több helyszínre is meghirdettek demonstrációt. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy összehangolják-e az erőiket, valamint a baloldali ellenzéki pártok sem döntöttek még arról, hogy képviselőik felszólalnak-e bármelyik rendezvényen.

Így erősödhet

Az utóbbi időben jól látszik, hogy a korábbi hónapokban látható demonstrációk mérete és lendülete is kisebb lett – mondta az Origónak Boros Tamás. A Policy Solutions igazgatója szerint ennek egyik oka, hogy az internetadó bevezetése főként a politikailag is aktív középosztályt sújtotta volna, de azóta nem volt ilyen széles rétegeket is negatívan érintő kormányzati döntés, ami nagy tömegeket vitt volna az utcára.

A tüntetések szerevezése kapcsán is problémák merültek föl, például hogy az Angela Merkel német kancellár budapesti látogatása idejére tervezett demonstrációk pontos célja és helye sincsen még tisztázva. Akkor erősödhet fel ismét a demonstrációk hulláma, ha a városi középrétegek életét negatívan érintő újabb kormányzati döntés születik a következő hetekben – vélekedett a politikai elemző.

Nincs cél

Minden megmozdulás legnagyobb kérdése, hogyan lehet fenntartani a tiltakozások dinamikáját. Az egyik út a radikalizálódás, ami Magyarországon most nem történt meg, míg a másik alternatíva az intézményesülés – mondta Lánczi Tamás az Origónak. A Századvég vezető elemzője szerint az izgalmat és az újdonságot fenn kell tartani minden egyes demonstráció megszervezése előtt, de úgy tűnik, itthon elfogyott a politikai fantázia.

Az internetadó terve sokakat felháborított Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Az internetadó esetében még megvolt a konkrét cél, de a november 17-i elégedetlenség napján is már lehetett látni, hogy az általános célok már nem vezetnek eredményre. A szakember szerint a tüntetések jellege visszatért a választások előtti szintre, amikor maguk a demonstrálók és a vezetők is az egymással való vitával vannak elfoglalva. A konkrét célok hiányával egyenes arányban csökkent a demonstrálók létszáma.

Nem elég a felháborodás

A tiltakozások jövőjével kapcsolatban Boros Tamás elmondta, hogy a baloldali ellenzéki pártok évek óta tartó egyik legnagyobb problémája, hogy nincsen egy karizmatikus vezetője. Ez a modern politikának az egyik alapja, de egy meghatározó vezető nélkül is lehet választásokat nyerni. Sok esetben nem szükséges egy jó szónok, de ha nincsenek konkrét ügyek, akkor már nem elég a felháborodás – mondta portálunknak a szakember.

Angela Merkel látogatása kapcsán a tiltakozások szervezőinek az a fő célja, hogy a különféle tudósításokban a demonstrációk is szerepeljenek. El szeretnék érni, hogy ne csak arról legyen szó, hogy Orbán Viktor és a német kancellár kedélyesen beszélgetett egymással, hanem az ő véleményük is megjelenjen akár nemzetközi színtéren is.

Merkel budapesti látogatása alatt is tüntethetnek Forrás: AFP/Boris Roessler

Ódzkodnak a pártok

Boros Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a baloldali vezetők az utóbbi években arra képesek voltak, hogy a választás napján több százezren voksoljanak az általuk vezetett pártra, de az utcai mozgósításban már lényegesen elmaradtak akár a különféle szervezetekhez képest is. Még a Jobbik sem tudott az utóbbi években komoly tömegtüntetést szervezni, ráadásul direktbe a Fidesz sem szervezett utcai demonstrációt, hanem a békemenet mögé állt be.

„Ha március 15-ig nem születik olyan kormányzati döntés, amely a középosztály nagy részének az érdekeit sérti, akkor nagyon jelentős demonstráció nem várható a nemzeti ünnepen. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a széles tömegek elégedettek lennének a kormányzati teljesítménnyel, hanem csak a mozgósító ügyek csökkenését jelenti" – zárta szavait a politikai elemző.

Az év vége felé sokan vonultak az utcákra Fotó: Bielik István - Origo

Ellentétes hatások

Lánczi Tamás arról is beszélt, hogy a tiltakozások kapcsán a parlamenti baloldali ellenzéki pártok egyfajta kettős játékot játszottak. Abban az esetben, ha az érdeklődés és a feszültség fennmaradt volna, akkor minden bizonnyal megpróbáltak volna minél erősebben ráülni a rendezvényekre. Mivel azonban a tüntetések intenzitása és a résztvevők száma csökkent, nem veszélyezteti az ő pozíciójukat.

Az Angela Merkel látogatása kapcsán tervezett demonstrációkról a politikai elemző úgy fogalmazott, hogy annak egyelőre a pontos célja sem ismert, ráadásul nem valószínű, hogy a kancellárra az utcán keresztül lehetne hatást gyakorolni. A német-magyar kapcsolatok jók, így a demonstráció akár ellentétes hatást is kiválthat, teljesen érthetetlen lépés lenne ez a tiltakozások szervezőitől – vélekedett Lánczi Tamás.