Cáfol a KDNP: közlése szerint az egyetlen hazai iszlám egyház elnöke, Bolek Zoltán – állításával ellentétben – sem rendes, sem pártoló tagja nem volt a pártnak. A párt arra reagált, hogy az Origo megírta: Bolek Szudánban meglátogatott egy nemzetközi terrorizmussal is kapcsolatba hozható férfit. Azóta azt is megtudtuk, hogy Magyarországról nem az egyházelnök ápolta vele a legszorosabb kapcsolatot.

A Magyar Iszlám Közösség (MIK) vezetője sem rendes, sem pedig pártoló tagja nem volt a KDNP-nek. A párt sümegi alapszervezetébe akart belépni, de a kérelmét elutasították – így reagált a kisebbik kormánypárt az Origónak arra a cikkére, amelyben azt írtuk: Bolek Zoltán MIK-elnök – muszlim hívőként – egykor a KDNP pártoló tagja volt. Utóbbit Bolek saját állítására hivatkozva közöltük abban az összeállításunkban, amelyben kiderítettük: a MIK elnöke nemzetközi terrorizmussal is kapcsolatba hozható strómannal találkozott egy 2005-ös szudáni látogatásán.

Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnökeFotó: Bielik István - Origo

Fatih Hasszanein bécsi székhelyű alapítványán keresztül muszlim országokból (főként Szaúd-Arábiából) érkezett dollár tízmilliókat folyósított a délszláv háborúban harcoló bosnyákoknak, és feltehetően az akkoriban az afrikai országban székelő al-Kaidával is kapcsolatban állt. A szudáni férfi emellett alapítója egy másik magyarországi iszlám közösségnek, a Bartók Béla úti Dar Asz Szalam mecsetet fenntartó Béke Jótékonysági Iszlám Alapítványnak, amellyel a MIK jelenleg is elszámolási vitában áll – Bolek emiatt „kért audienciát” Hasszaneintől, de a nézeteltérés azóta sem oldódott meg.

Fatih HasszaneinForrás: Origo

Más magyar kapcsolat is volt

Cikkünk megjelenése után a MIK levelet küldött az Origónak, amelyben azt írják, hogy Bolek Zoltánon kívül más is találkozott Fatih Hasszaneinnel, méghozzá többször is: Mihálffy Balázs (alias Abdel Rahman sejk), a MIK alapító elnöke. A férfi életrajzában így emlékszik vissza a 90-es évek elejére: „Dr. Fateh, egy szudáni orvos ismerősöm Alija Izetbegovic (néhai bosnyák elnök – a szerk.) jó barátja volt. A háború előtt Bécsben volt az irodája, ahol sokszor meglátogattam. Sohasem felejtem el, hányszor várt engem a Westbahnhofon a vonatom érkezésekor.”

Ezzel kapcsolatban megkerestük Mihálffy Balázst, aki nem tagadta a találkozók tényét, hiszen a MIK akkori elnökeként gyakran látogatta meg a bécsi iszlám közösségeket. Mint mondta, a boszniai háború alatt állt kapcsolatban Hasszaneinnel, de 1994 után már nem találkozott vele, mert a szudáni férfi „Európa és Magyarország iszlamizációjára törekedett, így a legtöbben már nem a barátságát keresték, hanem igyekeztek távol maradni tőle”. A sejk 1996-ban távozott a MIK-től, ezért Bolek Zoltán 2005-ös szudáni találkozóját nem akarta kommentálni.

A minisztérium hallgat

A MIK tevékenysége meglehetősen szerteágazó. Az általuk 2012-ben alapított központ kelet-magyarországi megyékben egy sor oktatási és szociális intézményt tart fenn. Az Origo szerette volna megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy milyen ellenőrzés, szakmai vizsgálat előzi meg a köznevelési intézmények működtetési jogának átruházását, de az október végén elküldött kérdéseinkre még mindig nem kaptunk választ.