Mivel utoljára 2009-ben készült felmérés a diák-diák, diák-tanár agresszióról, ezért Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman nem tudja, merre tartunk. A verbális és a tettleges bántalmazások az óvodától az egyetemig jelen vannak az intézményekben. Legutóbb a gólyatáborokban történt szexuális bántalmazásokra derült fény. Pedig lenne megoldás, a KiVa programot a finnek 12 éve kezdték el beépíteni a tananyagba, az iskolai agresszió gyakorlatilag megszűnt náluk.

Készült egy vizsgálat a gólyatáborokban történt szexuális bántalmazásokról. Mi a konklúzió?

Az első legfontosabb, hogy nem egy véletlenszerű eseménysor, ami a gólyatáborokban történt. Egy rendszerhibáról van szó, ami nem igaz a teljes felsőoktatásra, mert vannak intézmények, melyek egyáltalán nem szerveznek gólyatábort, például egyházi intézmények.

Hat intézményből érkezett panasz. Sok táborszervező kombinálta a szexuális tartalmú feladatokat, játékokat az alkohollal. A fiatalok bódult állapotukban nem tudták mit csinálnak, ez taszította őket olyan szituációba, hogy a kiszolgáltatott helyzetükkel visszaéltek.

Hat éve nem készült Magyarországon felmérés az iskolai agressziórólFotó: Bielik István - Origo

Hatalmas hiányosság, hogy nincs az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartásáról szabály a felsőoktatási törvényben. Én azt gondolom, erre szükség van. Az egyetemi polgárok egyenlő méltósággal rendelkeznek, mindegy hogy hallgatók vagy oktatók. Hiba az is, hogy a gólyákat ugyan felvették az egyetemre, de jellemzően a gólyatáborokat akkor szervezik még mielőtt az egyetemen az oktatás elkezdődött volna. Ergo nem iratkoztak még be, még nem hallgatói a felsőoktatásnak, ezért azok a szabályok, melyek az egyetemeken belül élnek rájuk nem vonatkoznak. Azt javasoltam az oktatási miniszternek, hogy ezt a hiányosságot szüntessék meg.

A 2015-ös gólyatáborok már jogszabályokkal ki lesznek párnázva?

Persze, meg kell lennie. Az átalakulási folyamatnak olyan erősnek kell lennie, hogy minden szülő nyugodt szívvel elengedhesse gyerekét a gólyatáborba.  Soha senki nem tudta megmondani nekem a vizsgálat során, hogy a gólyatáboroknak mi a célja. Mit akarunk elérni azzal, hogy ezeket a fiatalokat, gólyatáborba hívjuk? Ha nincs cél, akkor bármi lehet a cél. Meggyőződésem, hogy az a szülő, akik a gyerekét táborba engedte nem azzal a jó tanáccsal látta el, hogy fiam most „igyál és szeretkezz, mert annak van itt az ideje.”

15 éve oktatási ombudsman Aáry-Tamás LajosFotó: Bielik István - Origo

A legfontosabb, hogy el kell kezdeni a gólyatáborokról a párbeszédet, a méltóságról a női egyenjogúságról a nők kiszolgáltatottságáról, arról, hogy mit jelent áldozattá válni. Kell, hogy legyen minden egyetemnek elképzelése arról, hogy milyen seítséget kaphat az, aki bajba kerül.

A magyar oktatási miniszter felkérésére egy munkacsoport állt fel Magyarországon is, aminek vezetésére engem kértek fel. Márciustól az intézményekben elkezdődik a változás.

2008-ban Kaposváron és Budapesten is diákok diáktársuk életére törtek, mindkét fiatal meghalt. 2009-ben rövid időn belül 3-4 tragikus iskolai erőszak történt. 2009 az iskolai erőszak éve volt?

Élesen élnek bennem ezek a képek. Folyamatosan megnőtt a panaszok száma. Tanár bántott diákot, diák a tanárját ütötte. Sok szülő bement az iskolába és a gyermeke tanárát bántalmazta. 2008-ig ezek olyan ügyek voltak, amiket tudtunk kezelni. Évente 10-12 olyan esettel találkoztunk, amikor valamit lépni kellett. 2008-ban először jelent meg a magyar médiában egy mobiltelefonnal készített felvétel. Egy sárga gázcsővel egy gimnazista megpróbálja bántalmazni az idősebb fizikatanárát. Ekkor kiderült, hogy mindenkinek vannak az iskolai agresszióról sztorijai. Ekkor a politikai úgy érzi, hogy lépnie kell. Felmerül, hogy módosítják a büntető törvénykönyvet, csökkentik a tankötelezettséget.

A verbális agresszióban a tanárok és a diákok 70 százaléka érintettForrás: Thinkstock

Én akkor döntöttem úgy, hogy mégis csak meg kell vizsgálni, hogy mi történik az iskolákban, mert ez egy érzelmi alapú politizálás. Általában a deviáns cselekményeknél az az attitűd, hogy gyorsan oldjuk meg, főzzük meg olajban és törjük kerékbe azokat, akik agresszívek. Ugyanakkor semmilyen információnk nem volt arról, hogy mi történik az iskolákban.

Ekkor készítettünk egy országos vizsgálatot. Pénzünk akkor arra volt elég, hogy a gimnáziumi korosztályt vegyük górcső alá. Kiderült a fizikai agresszió nem olyan magas, mint amilyennek gondoltuk. A diákok 10 százaléka mondta, hogy bántotta a tanára. Ez nem kevés. A tanároknak 1,8-1,9 százaléka mondta, hogy diákja megverte. Ez szintén nem kevés, de ez a szám koránt sem olyan magas, mint ahogyan a sajtóhíreket nézve megtippeltem az iskolai agressziót.

Az láttuk, hogy a verbális agresszió viszont nagyon magas. A tanárok és a diákok 60-70 százaléka érintett benne. A felmérésből kiderült, hogy a gimnáziumokban szinte egyáltalán nincs jelen a fizikai agresszió viszont a szakiskolákban annál inkább.

15 éve dolgozik oktatási ombudsmanként. Hogy csinálja, hogy kormányok jönnek-mennek, de ön mégis a posztján marad?

Nem hiszem, hogy erre a kérdésre nekem kell válaszolni. Egy biztos, hogy 15 éven keresztül mindig őszintén beszéltem. Nem féltem elmondani, ha jogsértést tapasztaltam. Az én mondandómat nem az határozza meg, hogy egy pártközpontban mit adnak a számba. Nem kell dolgoznom az újraválasztásomért és azért, hogy az emberek szimpátiáját megnyerjem.

Bár friss felmérés nincs, de iskolai erőszak van, volt és lesz is. Mit tud kezdeni ezzel a jelenlegi oktatáspolitika?

A 2009 előtt és azóta sem volt átfogó országos vizsgálat az iskolai agresszióról. Jó lenne megismételni azt a vizsgálatot, de szerintem ezt nem nekem kell megtennem. Vannak egyetemeink, kutatóközpontjaink, van akadémiánk. Sokan dönthetnének úgy, hogy az iskolai agresszióról kérdéseket tegyenek fel.
A politikusok felismerték, hogy valamit tenni kell.

Az erőszak az óvodától az egyetemekig jelen van a magyar oktatásbanForrás: MTI/Rosta Tibor

Az oktatáspolitika átalakulóban van, hiszen állami fenntartásba vették a közoktatásban az intézményeket. Eddig azt lehetett mondani, hogy az önkormányzatoktól nem kapjuk meg az adatokat, hogy hány hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő vagy agresszív gyerek van. Most minden egy asztalon van. Minden döntéshez az adatok rendelkezésre állnak.

Tudnak-e óvodai erőszakról?

Igen megjelenik. Találkoztam olyannal, hogy óvónő vagy dadus bántotta a gyereket, de ez ritka. Az óvónők jelzése alapján viszont egyértelműen nő az agresszió a kisgyerekek körében is. Apuka viszi a gyereket az óvodába és mire 10 sarkot megtesznek az autóval, addig szétkáromkodja magát, a gyerek a szexuális élet minden elemét ismeri, mire beér társai közé. A trágárságot nem az óvódás társaitól vagy az óvónőktől tanulja a kisgyerekek többsége, hanem az anyukája és apukája szavait idézi vissza. Sok kisgyermeket otthon vernek, vagy a gyerek szemtanúja annak, amikor apa megveri az anyukát. A gyerek azt hiszi, ha apa is ezt csinálja otthon, akkor én is ezt teszem a csoporttársaimmal.

Mi volt 2014 legsokkolóbb sztorija?

2014. szeptember 1-én sírva hívott fel egy anyuka. Elmesélte, hogy elsős gyerekének azt mondta a tanító néni, hogy holnaptól ne jöjjön iskolába. Döbbenet volt hallgatni az anyukát. Négy órát töltött a gyerek az iskolában. Nem tudom, hogy mit követhetett el, hogy négy 45 perces tanóra után már nem kellett az a gyerek. A javaslatom az volt, hogy ki kell meríteni a jogorvoslatot, és a szülőt a tankerülethez irányítottam. Nem tudom, hogy mi lett az üggyel, de szívszorító volt.

Első nap a tanító néni azt mondta a gyereknek, többet ne gyere iskolábaForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A másik esetben telefonált egy iskolaigazgató. Indulatos volt a hangja. Elmesélte, hogy van náluk egy család, akinek a háza leégett. Beköltöztek Budapest egyik kerületébe, szívességi lakáshasználóként.
Az anyuka szegény körülmények között, de tisztességgel nevelte a gyerekeit. Nem tudott kijelentkezni a leégett ingatlanból, mert hitel volt rajta, viszont az az iskola ahova a gyerekek az új lakhely szerint tartoztak nem volt hajlandó felvenni a diákokat, mert az egyik gyerek magaviselete rossz volt, ráadásul az anyukának roma származást tulajdonított a pesti igazgató. A régi igazgató elmesélte, hogy felhívta a kollegáját, nem kell megijedni a családtól, és a pesti igazgató lecsapta neki a telefont. A panasszal hozzám forduló igazgató azt mondta: ő még ilyennel nem találkozott, hogy egy kollegája lecsapja neki a telefont és nem hajlandó egy gyerekről értekezni vele. Ez a két történet jól mutatja, hogy olyan konfliktusok vannak az oktatásban, amikkel eddig nem találkoztunk.

Magyarország is adoptálná a finn agressziókezelési modellt. Finnországban tanórákon, játékos formában tanítják a konfliktuskezelést. Mikor lesz tananyag Magyarországon a KiVa program?

Fogadókészség van az oktatáspolitika részéről, de még a miniszter asztaláig nem jutott el a program. Szinte biztos, hogy uniós pénzt és magyar állami pénzt kombinálni kell a program bevezetéséhez. Kezdetben a KiVa nem lesz tananyag az ország összes iskolájában. Először a csak a neuralgikus tankerületekben érdemes bevezetni. Ki kell választani olyan iskolákat, ahova érdemes, pénzt, fegyvert, paripát áldozni. A finnek a svédek a hollandok és a belgák sem egyszerre mindenhol vezették be. Finnországban is eltelt 10-12 év ahhoz, hogy minden alsó tagozatos találkozzon a KiVa programmal.