Bilincsbe verhet a szolgálati törvény

2015.02.05. 06:19

Egy külföldi nyaralás is a főnök engedélyétől függhet, a Facebookon pedig nem lehet egyenruhában pózolni, ha elfogadják a rendvédelmi dolgozókra vonatkozó törvény módosítását. Az Origónak nyilatkozó szakszervezeti vezetők álságos és tarthatatlan szigorításról beszélnek, ami érinti a túlórákat és a közalkalmazottak jogállását is – a Belügyminisztérium hallgat. Kérdés, hogy így is vonzó marad-e a beígért életpályamodell.

Készpénz, bankkártya sem lehet a szolgálatos rendőröknél, a rendvédelmi dolgozóknak közösségi oldalakon titkolniuk kell a munkájukat, civil szervezetbe külön engedéllyel léphetnek be, külföldre pedig akkor mehetnek, ha a főnökük is úgy akarja – csak néhány kitétel a szolgálati törvény tervezett módosításából, amit a kormány szerdáig véleményezhet. A tervezett változtatások miatt több szakszervezet is tiltakozik, hiszen a szigorítások alapjaiban változtatnák meg a rendvédelmi dolgozók életét.

Vissza a múltba

"Mintha a múltban élnénk. Utoljára 1996 előtt kellett engedélyt kérnie egy rendvédelmi dolgozónak a külföldi utakhoz, leszámítva a nemzetbiztonság munkatársait" – mondta az Origónak Bárdos Judit, a Belügyi, Rendészeti és Közszolgálati Dolgozók szakszervezetének főtitkára.

Bárdos Judit úgy érzi, mintha húsz évet utazott volna vissza az időbenForrás: MTI/Illyés Tibor

Feleslegesnek nevezte a szigorúbb magatartási szabályokat az Origónak nyilatkozó tűzoltó-szakszervezeti vezető is. "Ma már mindenkinek van okostelefonja, közösségi hozzáférése. Ha a rendvédelmi dolgozó nem is beszélhet a hivatásáról, a haverjai még lefotózhatják egyenruhában. A tévében rendszeresen mutatnak minket, ott sem takarjuk el az arcunkat" – jegyezte meg Antalfi Zsolt, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének alelnöke, aki inkább egy értelmes etikai kódexet szeretne az álszentnek tartott tiltások helyett.

480 órára emelik a rendőrök túlórakeretét, pénz nem jár érteFotó: Szabó Gábor - Origo

Bárdos Judit rendőr-szakszervezeti főtitkár az emelés módját is felháborítónak tartja, hiszen nem lesz egyenlő a mérce: mint mondta, a TEK, a Parlamenti Őrség vagy a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai eleve magasabb illetményszorzó után kapnak majd fizetést, mint a közrendőrök.

Nem csak a fizetés nő

A mérleg másik serpenyőjében a július elsejétől ígért, átlagosan 30 százalékos béremelés áll, amit a kormány az életpályamodell keretében négy év alatt 50 százalékig bővítene. Sokan már ennek sem tudnak örülni, mivel a fizetés mellett nő a túlórák száma: a rendőrségnél 450-ről 480 órára emelik a maximális keretet, fizetés helyett viszont csak szabadnap jár majd a pluszmunkáért.

A TEK-nél és a Parlamenti Őrségnél is magasabb az illetményszorzóForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A kormány szerdáig véleményezhette a hivatásos szolgálati törvény módosítását, de Bárdos Judit szkeptikus: szerinte 2011, a korengedményes nyugdíj eltörlése óta egyértelmű, hogy a kabinet visszamenőleges hatállyal bármilyen törvénymódosítást áterőszakolhat a parlamenten. Bárdos Judit ettől függetlenül nem számít a bohóctüntetéshez hasonló rendvédelmis demonstrációkra.

Ez a 30 csak 5 százalék

Antalfi Zsolt a tűzoltók nevében üdvözölte a béremelést, bár ez szerinte reálértéken csak 5 százalékos pluszt jelent – utoljára 2008-ban nőttek a rendvédelmi fizetések, azóta pedig volt infláció is. Az sem mindegy, mekkorára nyílik a bérolló: bár igazságosnak tűnhet, hogy a vonuló tűzoltók kapják a 30 százalékos emelést, 25 százalékot a középvezetők és 15 százalékot a tábornokok, ez a fizetési rangsor alján plusz 30 ezer forintot, a tetején pedig akár 150 ezres többletet is jelenthet.

Lépcsőfutó-bajnokság a tűzoltóknál. Pótlékok nélkül is bírják majd a tempót?Fotó: Bielik István - Origo

Antalfi Zsolt attól is tart, hogy a béremelés előtt több pótlékot megvonhatnak a tűzoltóktól, pedig a fizetésük nagy része is ilyen illetményekből áll. Ekkor hiába kapnának plusz 30 százalékot, a valós növekedés csak pár ezer forint lehet. Eddig is nagy volt az elvándorlás az alacsony bérek miatt, ha a helyzet romlik, még többen hagyhatják el a pályát -– figyelmeztet a szakszervezeti alelnök.

Ezreket érint

A törvénymódosítás túlmutat a pótlékok és túlórák kérdésén: alapjaiban változtatja meg a rendvédelmi dolgozók helyzetét azzal, hogy átmenet nélkül módosítja az alkalmazotti jogviszonyokat. Ha a kormány is rábólint, júliustól több ezer közalkalmazottból lehet egyszerű munkavállaló, akiket így sokkal könnyebben lehet elbocsátani. Mindez azokat is érinti, akik nyugdíjazás előtt állnak, a közalkalmazotti státusz 8, a versenyszféra csak 3 hónap felmentési időt biztosít.

Közalkalmazottból egyszerű munkavállalók lehetnekFotó: Bielik István - Origo

Változhat az illetményrendszer is: a volt közalkalmazottak közül sokan kormánytisztviselőként dolgoznak majd tovább, de ez a bérük befagyasztását jelentheti - korábbi fizetésüket ugyan megőrzik, de ha az magasabb a kormánytisztviselői bértábla által megszabottnál, akár 15 évig is egy helyben járhatnak a következő emelésig.

Belügy marad?

Kíváncsiak voltunk a Belügyminisztérium álláspontjára a felsorolt problémákkal, kockázatokkal kapcsolatban – szerettük volna tudni azt is, hogy más uniós tagállamokban korlátozzák-e a rendvédelmi dolgozók külföldi utazását. Kérdéseinkre a belügyi sajtóosztály kedden írásban ígért választ, de ez azóta sem érkezett meg, a telefont nem veszik fel.

Egy a zászló

A szolgálati törvény módosítása emellett nem titkolt csapást mér a szakszervezetekre: a szigorítás után szakszervezeti vezető nem lehet egyben a hivatalos érdekvédelmi szervezet, a Magyar Rendészeti Kar tisztségviselője is. Az MRK jelenlegi vezetőségének 30 tagja más, független szakszervezetben is betölt pozíciót. Ha a szigorítás átmegy, választaniuk kell a tisztségek között – érdekérvényesítő képességük így vagy úgy, de gyengülni fog.