Orbán szerint akár félmillió menekült is érkezhet

Orbán Viktor címplai 0310
Vágólapra másolva!
Ellentmondásos vélekedések vannak arról, mennyire érintené Magyarországot az ukrajnai menekültek érkezése. Egyes forgatókönyvek akár félmillió menekülttel számolnak, míg mások szerint a veszély ennél jóval kisebb. A Belügyminisztérium már tavaly készített tervet a menekültek fogadására.
Vágólapra másolva!

A kelet-ukrajnai fegyveres harcok újbóli fellángolását követően ismét nőtt a magyar kormányzati körök aggodalma. Ukrajna gazdasági krach köszöbén áll, ezért akár 500 ezer menekült befogadására is fel kell készülnünk - hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, amelyet Orbán Viktor vezető magyar újságíróknak tartott, és amelyen az Origo is részt vett. A kormányfő szerint a helyzet drámai romlása sem érné készületlenül Magyarországot.

Orbán Viktor szerint Magyarország felkészül a válság drámai romlására is Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Nagyot zuhant a hrivnya

A gazdasági helyzet súlyosságára utal, hogy február 5-én 30 százalékkal esett mindössze egy nap alatt az ukrán deviza árfolyama a dollárral szemben. Ez olyan mintha a 306 forintos euró néhány óra alatt 400 forintra gyengülne. Több elemző szerint a hrivnya „természetes” árának megtalálása az IMF egyik feltétele lehetett az újabb mentőcsomaghoz, amit Ukrajna szeretne megkapni.

Mekkora a veszély?

A veszély mérete, közvetlenül ránk nézve nem tekinthető jelentősnek, mivel a fegyveres tevékenység egyelőre csak a keleti országrészben van, véli az ukrán katonai helyzetre rálátó magyar szakértő, aki szerint az sem valószínű, hogy a front nyugatra tolódna. Azokon a területeken az orosz anyanyelvű lakosság aránya lényegesen kisebb, mint Donyeck és Luhanszk megyékben. Eddig sem volt jele annak, hogy a szakadárok újabb területeket akarnának kivonni a kijevi kormány ellenőrzése alól.

A háború kiterjesztésében Ukrajna sem lehet érdekelt, mivel úgy tűnik, hogy a mostani helyzetet se tudják kezelni. Moszkvának sem áll érdekében a helyzet további élezése, mivel számára a befagyott konfliktus által kialakított állapot is megfelel. Forrásaink szerint az gyakorlatilag eldőlt, hogy a Krím-félsziget, Donyeck és Luhanszk területe a közeljövőben nem lesz Ukrajna integráns része.

Egy páncélozott harci jármű roncsa a kelet-ukrajnai Uglegorszkban Forrás: MTI/EPA/Vlagyimir Vlagyimirov

A cél Oroszország

A menekültkérdés természetesen létező probléma az ukrán válság kapcsán, mivel hivatalos adatok szerint 2014 decemberéig 430 ezer ukrán állampolgár igényelt menekültstátuszt Oroszországban. Nyugatra a konfliktus földrajzi helyzete miatt már jóval kevesebb ukrán tart, így például Lengyelországban 2014-ben 2184 fő kért menedékstátuszt, míg Szlovákiában csak 23-an.

Nyelvi korlát

Az ukrán menekült-ügy meglehetősen összetett kérdéskör, mivel a háborús helyzet miatt legalább egymillió ember számít belső menekültnek, akik nem hagyják el az ország területét – mondta az Origónak Rácz András. A Finn Külügyi Intézet munkatársa elmondta azt is, hogy a menekültek közül csak nagyon kevesen választják a közép-európai térséget, azon belül pedig Magyarországot. Ennek az egyik oka a nyelvi korlát, mivel Szlovákia és Lengyelország esetében sokkal könnyebb a többséghez alkalmazkodni, ráadásul a gazdasági helyzet is kedvezőbb az előbb említett államokban.

Nagyon feszült lett a helyzet Kelet-Ukrajnában Forrás: MTI/EPA/Vlagyimir Vlagyimirov

Nem mennek messzire

A klasszikus menekült viszonylag kevés Ukrajna felől, mivel a háborús övezetben a kisvárosokat ürítik ki, ráadásul az otthonukat elhagyók nem mennek messzire a fronttól, hanem megpróbálnak a közelben maradni, mondta Rácz András. Azokat, akik a sorozás elől menekülnek el, nem lehet a menekültek között számon tartani, mivel amögött egy rövid ideig tartó rejtőzködés jön számításba. Természetesen ha a mostani megmerevedett frontvonalakon erőteljes orosz támadás indulna, akkor megnőne a menekültek száma, de ez még ebben az esetben sem jelentene veszélyt Magyarország számára.

Már Mariopolban is lőnek Forrás: MTI/EPA/Szerhij Vaganov

Nem lesz káosz

A gazdasági csőd reális veszély Ukrajna esetében, de mivel ez az állapot közel egy éve fennáll, így annak bekövetkezése nem lenne nagy változás a mostani állapothoz képest. Egy menedzselt államcsőd sem kizárt, mint ami Argentínában négyszer is megtörtént, mégsem indultak el más országok felé százezrek. Az orosz dezinfomációs próbálkozások ellenére nem fenyegeti politikai káosz sem szomszédunkat. Bár a kormányzóerőkben csalódtak az emberek és nagy a kiábrándultság, de sem a szélsőjobboldali erők, sem a korábbi réteg visszatérésére nincsen sem esély, sem igény – vélekedett a politikai elemző.

Fagyasztanának

A helyzet rendezése érdekében pénteken Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz államfővel a német kancellár és a francia elnök. Angela Merkel és Francois Hollande csütörtök este Kijevben tárgyalt Petro Porosenko ukrán államfővel a kelet-ukrajnai válság rendezéséről. A TASZSZ orosz hírügynökség arról számolt be, hogy Merkel és Hollande béketervet terjesztett Porosenko elé.

Angela Merkel a konfliktus befagyasztását javasolta Kijevben Forrás: Képszerkesztőség

Ugyancsak az ukrán elnökhöz közel álló források előzetesen azt állították a TASZSZ-nak: a nyugati vezetők a kelet-ukrajnai konfliktus „befagyasztását” kívánta javasolni Porosenkónak a Dnyeszter menti Köztársaságban kialakult helyzet mintájára. Ezzel kapcsolatban részleteket nem közöltek.

Petro Porosenko ukrán elnök nincsen könnyű helyzetben Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószo/Mikola Lazarenko

Van terv ha tömegek jönnének

Információink szerint az ukrajnai válság eszkalálódásának elején a Belügyminisztérium készített egy forgatókönyvet arra az esetre, ha tömegesen jönnének menekültek Magyarországra. Erről azt tudtunk meg, hogy a terv létezik, a külpolitikai helyzet változásával folyamatosan frissítik.

Ki a politikai menekült?

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az Ukrajnából esetlegesen érkező politikai menekültekről azt mondta, ha jönnek, akkor róluk gondoskodik Magyarország. A Lánchíd Rádióban arról is beszélt, hogy nem helytálló az az érvelés, amely szerint a hadseregbe behívott kárpátaljai magyarok nem számítanának politikai menekültnek, merthogy Ukrajna állampolgárai és emiatt katonai kötelességeik is vannak.

Egyre többen érkeznek Kárpátaljáról

Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője arról tájékoztatta az Origót, hogy az elmúlt napokban megnőtt azoknak a száma, akik Kárpátaljáról érkeztek hozzájuk. A szeretetszolgálat helyet szorít intézményeiben, néha irodahelyiségeiben az érkezőknek, hogy ne kelljen senkinek utcán töltenie az éjszakákat segítség híján.