Órák vannak a felvételi leadásáig

felvételi educatio ponthatár jelentkezés Résztvevők a Semmelweis Egyetemhez tartozó Koltai Jenő Sportközpontban megrendezett Pont Ott Partin 2014. július 24-én. Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi po
Budapest, 2014. július 24. Résztvevők a Semmelweis Egyetemhez tartozó Koltai Jenő Sportközpontban megrendezett Pont Ott Partin 2014. július 24-én. Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az idén 106 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatásba. MTI Fotó: Kallos Bea
Vágólapra másolva!
Ha ismer olyat, aki idén felvételizik, azonnal szóljon neki, hogy már csak órák vannak hátra a 2015-ös felvételi jelentkezés leadásáig. Ma éjfél a határidő és az utolsó roham miatt egyre leterheltebbé válhat a rendszer. Pár éve le is állt. A héten felvételi tájékoztató cikksorozatot indítottunk azért, hogy minden továbbtanulónak könnyebb legyen a jelentkezés. Ezt összegezzük ma.
Vágólapra másolva!

Felvételi cikksorozat

  • Sorozatunk első részében bemutattuk a legfontosabb felvételi határidőket, dátumokat.
  • A második részében hét diák mesélte el, hova jelentkeznek és mit fognak tanulni, támogatja-e őket családjuk és állami vagy fizetős formával számolnak? Ha viszont már most látja, hogy gyerekét jobban érdekli a művészet vagy a közszolgálat, akkor olvassa el erről szóló írásunkat benne a speciális felvételiről és elhelyezkedési esélyekről.
  • Harmadik cikkünkben bemutattuk, mi az a kapacitásszám, mely szakok pontszáma rögíztett központilag és hogyan kell kiszámolni a felvételi pontszámot, konkrét példákkal. De azoknak is mutattunk OKJ-s lehetőséget, akiket esetleg nem vennének fel.
  • Sorozatunk negyedik részében a duális képzésről írtunk. Mire jó? Hogyan lesz jóval nagyobb eséllyel biztos munkahelye még a diploma megszerzése előtt? És miért éri ez meg a cégeknek?
  • Az ötödik részben a diákhitel dilemmájáról írtunk: adósság vagy befektetés? Érvek és ellenérvek.
  • Cikksorozatunk összefoglalóját itt érheti el.

A felvételi jelentkezés leadása - 2015. február 15. (vasárnap) éjfél

Ez a legfontosabb határidő, mert erre épül minden más. Ha 15-én, vasárnap éjfélig nem történik meg az alapvető regisztráció, akkor az idei felvételit elbukta. Mit jelent ez a regisztráció? Mivel 2015-től már nincs papíralapú jelentkezés, csak a felvi.hu felületén, ide kattintva lehet regisztrálni. A regisztrációnál nagyon fontos, hogy olyan email címet adjunk meg, amin megkapjuk az értesítéseket. Rengetegen vannak, akik elgépelik ezt a címet, vagy olyat adnak meg, amit régen használtak, így elkallódnak a fontos rendszerértesítések (hiánypótlás, határidő stb.). Hogy az utolsó stresszes órákban se rontsa el a felvételi jelentkezést, olvassa el erről szóló cikkünket, amiben lépésről lépésre segítünk kitölteni a regisztrációt.

Jó, de még azt sem tudjuk, hogy mi legyen a gyerek!

Ebben segíthet második írásunk, amiben egy genetikus, egy búvárfotós mérnök, egy sportszervező, egy komédiás és két közgazdász, no meg egy diplomata célokat kitűzött diák mutatja be saját helyzetét. Érdemes elolvasni, mert ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint mindenki más. Menni vagy maradni? Bejárni vagy Budapestre költözni? Felvesznek-e állami ösztöndíjas képzésre vagy anyuék pénztárcája bánja? Dolgozzak-e mellette vagy nincs rá szükség? És így tovább. De ha már most látja, hogy gyereke a forrasztópáka és deriválás helyett jobban érdeklődik a művészetek vagy a honvédelmi, rendőri karrier iránt, akkor erről szóló írásunkat ajánlom. Ebben azt vesszük sorra, mitől tér el a művészeti és közszolgálati szakok felvételi rendszere minden mástól.

Ezo, A masszőrök előbb válnak el, mint a mérnökök? Thinkstock

Mi már tudjuk, de vajon hány pontja lesz? És ha nem veszik fel, mit csináljon? Tippek, trükkök, praktikák!

Remek kérdés! Szerencsére pontszámlatolgatással mi is foglalkoztunk és a bejutás esélyeit körüljáró cikkünkben erről is volt szó. Mert hát mi is az, ami meghatározza a bejutást? A kapacitásszám biztosan, de irányadó lehet a 2013-as és 2014-es felvételi ponthatár is vagy éppen annak a 41 központilag meghatározott szaknak a pontszáma is, amit már most tudni lehet. Viszont, ha nem vennék fel, akkor erre az esetre megmutatjuk hol és merre édemes úgy B-tervet, vagyis alternatív továbbtanulási lehetőséget keresni, hogy ne essen ki a tanulásból, megmaradjon a diákigazolvány, vele a kedvezmények és ne csak egy papírt, hanem azzal együtt szakmát is tanuljon a gyerek. Bizony szakmát. Fura ezt így hallani, ugye? De nagyon sokan vannak ezzel így. Szeretnék, ha az ifjú felvételiző bejutna, de nem kizárt, hogy még vagy nem érett rá vagy éppenséggel minden szempontból alkalmas, de elalszik az érettségi napján, rajta kapják puskázáson, esetleg elnéz egy leadási határidőt és így nem jön össze a felvételi. Na ilyenkor jöhet jól egy hasonló témájú, de szakmát adó képzés. Kattintson és olvasson!

Már tudjuk merre tovább, de mi az a duális képzés? Ettől majd biztosan lesz munkája? És oda miért kell kétszer jelentkezni?

Csak semmi pánik! Szerencsére erre is volt gondunk. Sorozatunk negyedik részében kiemeltünk pár plasztikusabb példát arról, hogy mi is az a duális képzés és mire jó? Mert hát most ez az, amit a kormány is nagyon preferál és elmondásuk szerint biztosabb elhelyezkedést nyújt. Úgyhogy pár intézmény gyakorlati példáján keresztül bemutatjuk, hogyan lesz jóval nagyobb eséllyel biztos munkahelye még a diploma megszerzése előtt a gyereknek, ha ebben a formában tanul. Csak röviden:

  • az agráriumban kiöregszik a TSZ-generáció,
  • sok cég szeretne elhivatott, lojális utánpótlást, de anélkül, hogy a frissdiplomásokra milliókat költsön el betanítás és továbbképzés címén,
  • mindezért pedig már az egyetem/főiskola alatt fizetést kap a diák.

Az is kiderül, hogy miért éri ez meg a cégeknek? Merthogy megéri, de nagyon is. Olvasson.

De hogy lehet ezt pénztárcával bírni? Vagy vegyük fel a diákhitelt és adósítsuk el már ilyen fiatalon?!

Nehéz és nagy dilemma továbbtanuláskor a diákhitel mérlegelése. Felvenni vagy nem felvenni? De miért is nehéz a döntés? Mert éppen próbálunk túljutni a nem is olyan réginek tűnő gazdasági világválságon, ami nem kis részben a felvett, de nem törlesztett hitelek miatt volt. Tömegek nyögik még ma is ennek súlyát. Ugyanakkor egyfelől hatalmas segítség és befektetés a jövőbe, másfelől viszont korai adósság. Segítünk eligazodni a döntéshez, hiszen egrészről 360 ezer diák vette már fel, így nem ördögtől való. Másrészről van ennek már szabad felhasználású része (Diákhitel1), ami bármire elkölthető (lakbér, tanszer, bulizás) és van kötött felhasználású (Diákhitel2), amit csak a tanulmányokra lehet elkölteni, legyen annak akár milliós költsége. Ha érdeklik a részletek, akkor kattintson és olvasson vagy nézze meg a Beszélgetés+ erről szóló alábbi videóját: