Gyurcsány nyomdokába lépett Orbán

2015.02.17. 08:43

A magyar–orosz viszony eddig meglehetősen kiegyensúlyozatlan volt, és a felső szintű találkozókat gyakran hosszú szünetek követték. Ki mikor és mit mondott az oroszokról? És mikor mondta annak az ellenkezőjét?

A magyar–orosz kapcsolatok az Antall-kormány idején meglehetősen élénkek voltak, ami abból a szempontból némileg furcsa, hogy a miniszterelnök és a mögötte lévő párt holdudvara korábban többször is az orosz befolyás ellen érvelt. A két fél közti kapcsolat csúcspontja 1992 novemberében volt, amikor Borisz Jelcin Budapestre látogatott, és bocsánatot kért az 1956-os forradalom leveréséért.

Antall József jó viszonyra törekedett OroszországgalForrás: Origo

Lehűlés

Az orosz belpolitikai helyzet 1993-ban jelentősen megromlott, és ezzel egyidejűleg Magyarország érdeklődése is csökkent az összezsugorodó keleti piac iránt. Az 1994-es választásokon az MSZP győzött, ezután sokan azzal számoltak, hogy a magyar–orosz viszonyban látványos javulás következik be.

Ezzel szemben Magyarország euroatlanti integrációjának a felgyorsulásával párhuzamosan eltávolodtunk Oroszországtól. Horn Gyula 1995. márciusi moszkvai látogatása után több felső szintű találkozó nem is volt a ciklus hátralévő részében.

Horn Gyula alatt sem voltak gyümölcsözőek a magyar–orosz kapcsolatokForrás: AFP/Kisbenedek Attila

Mélypont

Az első Orbán-kormány alatt mélypontra jutottak a magyar–orosz kapcsolatok. Egyetlen magas szintű találkozót sem tartottak, amit az akkori baloldali ellenzék elég sokszor fel is hánytorgatott a kormánynak. A hangulatot jól mutatja, hogy Orbán Viktor 2001 májusában a The New York Timesnak az „ismét erőre kapó keleti óriás vízióját” festette meg, mint Magyarország Oroszország-képét.

Ennél is keményebb kijelentést tett Németh Zsolt pár nappal a szeptember 11-i terrortámadás előtt Tallinnban. A politikus felszólalásában Európát két részre osztván, a nyugatot a jövővel, míg a keletet a múlttal tette egyenlővé. A két ország közti helyzetet csak nehezítette, hogy az Amerikát ért terrortámadásokat követően Oroszország Putyin vezetésével egyértelműen Washington mellé állt.

Németh Zsolt 2001-ben élesen fogalmazott OroszországrólForrás: MTI/Beliczay László

Fordulat

A 2002-es választási kampány egyik témája volt az Oroszországgal való viszony rendezése, amit Medgyessy Péter, az MSZP kormányfőjelöltje képviselt a leghatározottabban. A szocialisták győzelme után a kapcsolatok valóban elmozdultak a holtpontról, mivel Medgyessy már decemberben találkozott Putyinnal.

Medgyessy Péter többször találkozott PutyinnalForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Az utolsó vizit

Gyurcsány Ferenc hatalomra kerülését követően először 2005 februárjában tárgyalt Moszkvában. A csúcspont a 2006-os februári budapesti Putyin-látogatás volt, amelyet egyes elemzők nyílt gesztusként értelmeztek, miszerint Moszkva érdeke az MSZP–SZDSZ-koalíció hatalmon maradása.

Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöksége alatt nagyon jó viszonyban volt PutyinnalFotó: Polyak Attila - Origo

2009-es lemondásáig Gyurcsány összesen ötször találkozott Putyinnal. Jó viszonyukat jelezte, hogy 2009 novemberében az orosz elnök – azóta elvált hitvesével együtt – Moszkvában magánvacsorán fogadta a kormányfői posztról már lemondott magyar politikust és feleségét.

Kemény szavak

A baloldali kormány idején a Fidesz és Oroszország szembenállása a Nabucco körüli vitában csúcsosodott ki leginkább. Az ellenzéki párt akkor egyértelműen a Déli Áramlattal szemben állt, majd Gyurcsány Ferenc 2007. márciusi kijelentésével, miszerint a Déli Áramlat reálisabb, mint a Nabucco, a Fidesz egyértelműen oroszellenes húrokat kezdett megpendíteni.

Orbán Viktor 2007-ben még Oroszország ellen beszéltForrás: MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor 2007. október 23-án a következőket mondta: „A keleti politika nem tűri az önállósodást, a függetlenséget, a szabadságot. Vagyontalanná tesz, elszegényít, kiszolgáltatottá vetkőztet, megfélemlít... ma egy újratatarozott hatalom terjeszkedik Ukrajnától Közép-Európán át a Balkánig."

A 2010-es kormányváltást követően a Fidesz már nem határolódott el a Déli Áramlattól, hanem éppen a megépítése mellett kardoskodott.

Olvadás

A korábbiak fényében a második Orbán-kormány Oroszország-politikája meglepő és nem várt fordulatot hozott, bár annak dinamikája is változó volt. A mostani miniszterelnök még 2009 őszén az Egységes Oroszország párt kongresszusán találkozott Putyinnal. Orbán 2010 novemberében már arról beszélt, hogy „nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban.” Ugyanebben a hónapban tárgyalt a miniszterelnök Moszkvában Putyinnal.

Putyin 2009-ben találkozott először OrbánnalForrás: AFP/Alexey Druzhinin

A részvényügy

2010-ben a kapcsolatok ismételten befagytak, ennek az okai egészen 2009-ig nyúltak vissza. Akkor az osztrák OMV a Molban lévő 21,2 százalékos részesedését váratlanul eladta az orosz tulajdonú Szurgutnyeftyegaznak. A felvásárlás mögött egyesek szerint az állt, hogy Oroszország így akarta biztosítani a Mol elköteleződését a Déli Áramlat megépítése mellett. A Mol a kezdetektől fogva ellenségesnek minősítette az orosz bevásárlást.

A Déli Áramlat tervezett megépítése kiverte a biztosítékot a FidesznélForrás: MTI/EPA/Szergej Karpukin

Hosszas egyeztetések után 2011. május 24-én Orbán Viktor jelentette be, hogy „Magyarország visszaszerezte Oroszországtól” a Mol-részvénycsomagot. Orbán úgy fogalmazott, hogy ez több volt, mint vásárlás, egy ország sem lehet erős, ha teljesen kiszolgáltatott az energiaellátása.

Atomerőmű-építés

A visszavásárlást követően csak 2013. január 31-én járt újra Moszkvában a miniszterelnök, ahol ismét találkozott Putyinnal. A tárgyalásokon energiapolitikai kérdésekről, így a paksi atomerőmű két blokkjának felújításáról és a Déli Áramlat földgázvezeték építéséről egyeztettek.

A paksi atomerőmű bővítéséről tavaly állapodott meg Orbán PutyinnalForrás: Bielik István

A Magyarország és Oroszország közötti viszony 2014 januárjában jutott ismét a csúcspontra, akkor Orbán Viktor és Putyin tárgyalásán a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás, ennek keretében egyezséget írtak alá két új paksi erőművi blokk építéséről.

Putyin csak 2011-ben változott meg?

A Fidesz orosz ügyekkel kapcsolatos álláspontjának megváltozásával párhuzamosan a baloldali ellenzék is váltott. Élesen bírálták Orbán közeledését Moszkvához, kiváltképpen a paksi atomerőmű bővítéséről szóló szerződés aláírását. Nagy fordulatot hajtott végre a Gyurcsány házaspár is, hiszen 2007-ben Gyurcsány még azt mondta: „Oroszország nagyon fejlett demokrácia.”

Dobrev Klára az Origónak arról beszélt, „a 2011 előtti és a 2011 utáni Putyin teljesen más. Az óvatos demokratizáló vezetőből az önkény embere lett. A nyugatos Putyinból keleties despotává vált. Ezzel a Putyinnal már nem szívesen találkoznék.”

Dobrev Klára ma már nem találkozna PutyinnalForrás: Origo

Ügynök

Az itthoni belpolitikában sajátos helyet tölt be a magyar–orosz kapcsolatokat illetően a Jobbik. A radikális alakulatot évek óta támadják azzal, hogy az orosz titkosszolgálat pénzeli őket. A Jobbik erre még azzal is rátesz egy lapáttal, hogy egyértelműen pozitív példaként tekintenek az orosz elnök politikájára.

Kovács Béla orosz kémügybe keveredettFotó: Origo

Az oroszpártiság bélyege azt követően tapadt rá még jobban a pártra, hogy Kovács Béla jobbikos EP-képviselőt azzal vádolták meg, hogy Moszkvának kémkedett. Az ügyben egyelőre nem lehet tisztán látni, annyi biztos, hogy az EP illetékes szakbizottságában február 24-én tárgyalnak a politikus mentelmi jogának a felfüggesztéséről.