A Tárki felmérte a jó állampolgárság kritériumait, az erények szempontjából a Fidesz és a Jobbik szavazói azonosokat, míg a baloldali pártok ettől eltérő elveket vallanak.

A legtöbben a jó állampolgárságot többfajta viselkedés kombinációjaként tartják helyesnek. A parlamenti választásokat követően a három nagy politikai csoport eltérően ítélte meg az állampolgári erények fontosságát: a Fidesz-szavazók a posztmodern elveket, a baloldal szavazói a politikai aktivitás, a Jobbik szavazói a törvénytisztelet és posztmodern elveket vallják inkább – derül ki a Tárki legfrissebb elemzéséből.

A Tárki egy korábbi elemzése során bemutatta, hogy a különböző állampolgársággal kapcsolatos állítások mennyire fontosak manapság, illetve azt, hogy az állítások három csoportba sorolhatók: a politikai aktivitás, a törvénytisztelet és a posztmodern értékekkel kapcsolatos állítások csoportjába.

A Fidesz-szavazói inkább posztmodern értékeket vallanakFotó: Origo

A törvénytisztelet áll az első helyen

A Tárki legújabb felmérésében az első csoportba (28 százalék) olyan emberek kerültek, akik szerint ahhoz, hogy valaki jó állampolgár legyen, az a legfontosabb, hogy politikailag aktív legyen, például hogy szavazzon, illetve figyelemmel kísérje a kormány tevékenységét.

A második – egyben a legnagyobb – csoportra (38 százalék) egyedül egy politikai érték, a törvénytisztelet a jellemző; a harmadik csoportot (17 százalék) olyanok alkotják, akik a posztmodern politikai értékek hívei, vagyis a politikai aktivitás és a törvénytisztelet mellett az emberiesség, a globális kötelezettség értékét is vallják.

Végül a negyedik csoportba tartozók (17 százalék) bizonytalanok abban, hogy mi kell a jó állampolgársághoz.

Aktívak a diplomások

A törvénytiszteletet az alacsony iskolai végzettségűek tartják a legmagasabb arányban fontosnak, majdnem kétszer annyian (21 százalék), mint a diplomások körében (13 százalék). A többi csoporthoz képest a diplomások esetében a legmagasabb a politikai aktivitást fontosnak vallók (44 százalék) és legalacsonyabb a bizonytalanok aránya (14 százalék).

A nem szavazók táborában nincs igazán jellemző állampolgári attitűd, körükben a legmagasabb a passzív, a törvénytiszteletet fontosnak vallók (33 százalék) és a bizonytalanok aránya (26 százalék). Utóbbiak aránya a válaszmegtagadók esetében is magas (19 százalék).

A Fidesz–KDNP (és a Jobbik) szavazói között vannak legnagyobb arányban a posztmodern értékek mellett elkötelezettek (46 százalék), míg a baloldal (a választás idején, amikor az adatfelvételre sor került, még szövetséget alkotó) szavazói legnagyobb arányban a politikai aktivitás értéket tartják fontosnak (39 százalék).