Amnesty-jelentés: továbbra is gonosz hely a világ

A világ nagy része tavaly sem volt jó hely: egyre több a fegyveres konfliktus, a krízis elől menekülő ember, és sok helyütt lábbal tiporják az emberi jogokat - derül ki az Amnesty International éves jelentéséből. Magyarországon vegzálja a kormány a kritikus civileket, és a romáknak is rossz.

A kegyetlenségek széles skáláját és hatalmas menekültügyi válságot észlelt a világban az Amnesty International. Ennél is szomorúbb megállapítása a jogvédő szervezet éves jelentésének, hogy a problémákra tett megoldási kísérletek példátlan módon elbuktak. A jelentésben Magyarország a legtöbb bírálatot amiatt kapta, ahogy a kormány a kritikus civilekkel bánik.

Lejárató kampány a civilek ellen

A kormány lejárató kampányt indított a civilek ellen - állapítja meg a jelentés. „Egyre ellenségesebben viszonyul a jelentősebb civil társadalmi csoportokhoz és nem kormányzati szervezetekhez, amelyeket azzal gyanúsít, hogy külföldi kormányok anyagi támogatásával, azok érdekeit képviselve cselekszenek".

Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója - szervezete ellen több eljárás indult Fotó: Polyak Attila - Origo

Az Amnesty arra is emlékeztetett, hogy tavaly első fokon a bíróság elmarasztalta Hoppál Péter Fidesz-szóvivőt, mert megsértette a Magyarországi Helsinki Bizottság becsületét, amikor azt állította, hogy „amerikai spekulánsok fizetik..., hogy a magyar kormányt támadja".

Hoppál Pétert elmarasztalta a bíróság, amiért civileket "lefizetett ügynök"-özött Fotó: Origo

A jelentés kitér arra is, hogy tavaly tavasszal a Fidesz a választáson megőrizte kétharmados parlamenti többségét, miközben előzőleg megváltoztatta a választási törvényeket, ami miatt pedig az EBESZ kritizálta a kormányt. Ezt és az alaptörvényt is úgy változtatták meg, hogy „figyelmen kívül hagyták a nyilvános konzultáció és vita szükségességét" - állapította meg az Amnesty.

Nem szűnik a romák diszkriminálása

A jelentés szerint Magyarországon a romák továbbra is diszkriminációval találkoztak az egészségügyben, a lakhatás kérdésében és a végrehajtó szervek részéről. Az anyag összeállítói kitértek arra, hogy Miskolcon a többségében romák lakta körzet mintegy félezer lakóját fenyegeti a kilakoltatás és hajléktalanság veszélye, mert az önkormányzat nem akar „nyomornegyedet".

Miskolcon mintegy félezer embert fenyeget a kilakoltatás Fotó: Bielik István - Origo

Kitér a jelentés arra is, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint Magyarország megsértette a vallás szabadságához való jogot azzal, hogy a vallási szervezetek csak akkor őrizhették meg egyházi státusukat, ha bizonyítani tudták, hogy 20 éve jelen vannak Magyarországon, és legalább ezer tagjuk van. Az Európai Bíróság úgy döntött, hogy kárpótlás mellett vissza kell állítani az egyházak státusát.

Menekültügy, igazságszolgáltatás

Bírálta a jelentés Magyarországot amiatt is, hogy a menedékkérőket gyakran ügyük kivizsgálása alatt végig őrizetben tartják. A Magyar Helsinki Bizottság tavaly májusi összesítése szerint a férfi menedékkérők 40 százalékánál ez a helyzet.

Koszovói menekültek a Keleti pályaudvaron Fotó: Bielik István - Origo

Azt pedig már a strasbourgi emberi jogi bíróság állapította meg - folyatódik a jelentés -, hogy a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani börtönbüntetés - ez a rendelkezés 2011-ben került be az alaptörvénybe - embertelen és megalázó büntetésnek minősül.

Az Alapjogokért Központnak nem tetszik a jelentés

Az Alapjogokért Központ szerint számos állítása tévedéseken alapul az Amnesty International Magyarországgal is foglalkozó jelentésének. Az AI által leírtakkal ellentétben Magyarországon a hatalmi ágak egymástól elválasztva működnek, ezt a korábbi alkotmányhoz hasonlóan az alaptörvény deklarálja legmagasabb szinten.

A sugalmazottakkal ellentétben a magyar választási rendszer 1990 óta vegyes rendszerként működik, tehát nem csak a listás eredményeket szükséges figyelembe venni akkor, amikor az országgyűlési mandátumarányokról van szó. A vonatkozó választási jogszabályokat, csakúgy, mint az alaptörvényt, többhónapos vita után, nyilvános törvényalkotási eljárásban fogadták el.

Kitértek arra is: a hazai nemzetiségek hatékonyabb jogvédelmét éppen az új alaptörvény biztosítja jóval magasabb szinten, mint a korábbi alkotmány, hiszen az ilyen közösségekhez tartozók a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, illetve emberi méltóságuk megsértése miatt most már bírósághoz fordulhatnak, míg korábban ezt ilyen alapon nem tehették meg.

A menekültügyi őrizet gyakorlatára vonatkozó állítások sem állják meg a helyüket, hiszen egyrészről a menekültek mindösszesen 10 százalékánál alkalmazták ezt a jogintézményt, másrészről a számukra is hatékony bírósági jogorvoslat áll rendelkezésre – hangsúlyozták.

Máshol se jobb, sőt rosszabb

Az Amnesty International éves jelentése a világ 160 országát vizsgálva összegezte az emberi jogok helyzetét.

A civilek átveszik a bírált állami szervek nyakatekert bürokratanyelvét Forrás: Amnesty

Míg néhány területen javulás tapasztalható, nagyon sok ember számára egyre rosszabb az emberi jogi helyzet - állapították meg.

Súlyos menekülthullámot indított el a szíriai konfliktus Forrás: Amnesty

A jelentés szerint ráadásul „ha a világ vezetői nem tesznek valamit azonnal (...), akkor az idei és a jövő évi emberi jogi helyzet meglehetősen sötét lesz".

Miért lessz rosszabb az emberi jogi helyzet?

• még több civil közösség kényszerül kegyetlen fegyveres csoportok államszerű irányítása alatt élni, illetve válik támadások, üldözés és diszkrimináció áldozatává
• nő a szabad véleménynyilvánítás és más jogok fenyegetettsége, beleértve az új és rendkívül szigorú terrorellenes törvények és jogtalan tömeges megfigyelések következményeit
• amíg a kormányok lezárják országuk határait és a nemzetközi közösség képtelen megoldást vagy védelmet nyújtani a kialakult helyzetben, addig a humanitárius és menekültügyi válság tovább fog mélyülni, egyre több és több ember kényszerül otthona elhagyására

Az Iszlám Állam aggasztó

Különösen aggasztónak tartja a jelentés a nem állami fegyveres csoportok erejének növekedését, például az Iszlám Államot. A jelentés szerint 2014-ben fegyveres csoportok a vizsgált országok több mint ötödében, legalább harmincöt országban követtek el valamilyen erőszakos cselekményt.

Az Amnesty jelentése lesújtó képet fest az emberi jogok helyzetéről Forrás: Amnesty

Anna Neistat, az Amnesty International kutatási igazgatója szerint

"ahogy a Boko Haram, az al-Shabaab vagy az Iszlám Állam jellegű csoportok befolyása átlépi az országhatárokat, úgy kényszerül egyre több civil az államszerű irányításuk alatt élni, és válik egyúttal a kegyetlenségeik, az üldöztetés és a diszkrimináció áldozatává".

"A kormányok nem tettethetik tovább, hogy a civilek védelme meghaladja erejüket, és mindent el kell követniük azért, hogy a szenvedő milliók áradata ne duzzadjon még nagyobbra. Alapvető változtatásra van szükség a világban fennálló válságokra reagálás terén" - mondta Neistat.

Vétójog az ENSZ BT-ben?

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Szíriában, Irakban, Gázában, Izraelben és Ukrajnában sem bírt el a válsággal és a kialakult konfliktussal; így akkor sem, amikor fegyveres erők civilek ellen követtek el borzalmas tetteket, pusztán politikai vagy egyéb önös érdekből - állapítja meg az Amnesty jelentése.

A szólásszabadság területén is van szégyellnivalója a világnak Forrás: Amnesty

A jogvédő szervezet ezért arra szólítja fel az ENSZ BT öt állandó tagját, hogy népirtás vagy más, tömegek elleni erőszakos cselekmények esetén mondjanak le vétójogukról a tanácsban.

Salil Shetty szerint a világ nem nézheti tétlenül a tömegek elleni erőszakot Forrás: Amnesty

"Ezzel nagyobb mozgástérhez juttatnák az ENSZ-t, így megvédhetnék a civileket, amikor nagy veszély fenyegeti őket; s ezzel megüzenhetnék a kegyetlenségek elkövetőinek, hogy a világ nem fogja tétlenül nézni a tömegek elleni erőszakot" - hangsúlyozta Salil Shetty, az Amnesty főtitkára.

Ha további részletekre kíváncsi, itt olvasható a teljes, magyar nyelvű jelentés.