Magyar katonákra vadászhat az Iszlám Állam

Kiképzőtáborok őrzésében vehetnek részt a magyar katonák Kurdisztánban, a feladat azonban egyáltalán nem veszélytelen. Az Iszlám Állam többször is megfenyegette már a nemzetközi koalíció tagjait, és még a lefejezéstől vagy élve elégetéstől sem riad vissza. 

Huszonegy kurd katonát hurcolt körbe ketrecbe zárva az Iszlám Állam néhány napja az iraki Kirkuk tartományban. A kezeslábasba öltöztetett pesmergákat (a kurd biztonsági erők tagjait) egy téren is közszemlére tették, az egyik ketrec mellett pedig tüzet gyújtottak, hogy megüzenjék a világnak: hajlandóak élve elégetni foglyaikat.

Az Iszlám Állam ketrecbe zárta kurd foglyait Forrás: Youtube, ISIS

Nem ez lenne az első ilyen alkalom; az Iszlám Állam február elején hozta nyilvánosságra eddigi legbrutálisabb videóját. A felvételen élve égettek el egy jordániai pilótát, akit még tavaly fogtak el Szíriában. Az elmúlt hónapokban mindennapossá váltak a lefejezésekről készült videók, legutóbb 21 kopt kereszténnyel végeztek a fegyveresek az Iszlám Állam fennhatósága alá tartozó területen. Közel ahhoz, ahova hamarosan magyar katonák is érkezhetnek.

Mennek, de nem tudni, hova

A kurdisztáni magyar szerepvállalásról Orbán Viktor beszélt február 4-én a Hír TV-nek, majd a parlamentben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felvetette a kérdést. Elengedhetetlennek nevezte a lépést Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke is.

Szijjártó Péter a parlamentben beszélt az esetleges szerepvállalásról Forrás: MTI/Illyés Tibor

A kormány azonban eddig semmilyen konkrétumot nem hozott nyilvánosságra, nem véletlenül. A katonák Irakba küldésére ugyanis az Országgyűlésnek is rá kell bólintania. Egyelőre még a kormány is az előterjesztésen dolgozik, csak ennek nyilvánosságra hozatalával derülne ki, hogy pontosan hova, milyen feladat ellátására és hány magyar katona utazna a régióba.

Orbán Viktor kezdeményezte

Néhány részlet ennek ellenére már kiderült. Orbán Viktor a múlt héten háttérbeszélgetést tartott külpolitikai újságíróknak, a miniszterelnök itt árulta el, ő kezdeményezte a Fidesz-frakcióban, hogy a németekkel és az olaszokkal együtt indítsunk nemzetközi missziót Kurdisztánba. Szijjártó Péter a Kossuth rádióban pedig esetleges feladatukra is utalt.

„Kurdisztánban a szövetségesek képzőbázisokat tartanak fenn, ezek folyamatos védelméről gondoskodni kell” – közölte a tárcavezető.

A javaslatot azonban a parlamenti szavazás előtt még a Fidesz képviselőcsoportjának is támogatnia kell, egyelőre azonban nem túl sok kormánypárti képviselő lelkesedik érte.

Az amerikai haditengerészet gépei is támadják az Iszlám Állam bázisait Forrás: MTI/EPA

Hatvanan a koalícióban

Magyarország eddig is támogatta az Iszlám Állam elleni harcot, de soha nem katonákkal. Az amerikai külügyminiszter beszámolója szerint jelenleg 60 ország vesz részt a nemzetközi koalícióban, a legnagyobb hozzájáruló az Egyesült Államok. Washington hat hónapja indított először légi csapásokat az Iszlám Állam ellen, azóta a többi közt a kanadai, az ausztrál, a belga és a francia légierő is csatlakozott a bombázásokhoz.

Nem vesz viszont részt a légi csapásokban Németország és Olaszország, éppen ezért is valószínű, hogy – a magyarokkal együtt – hamarosan ők is a szárazföldi egység Irakba vezénylése mellett döntenek. Berlin eddig 87 millió dollárnyi fegyverrel és katonai eszközökkel támogatta a kurd fegyveres erőket, valamint a képzésükben is segít. Olaszország szintén pénzt és kiképzőket küldött.

Ursula von der Leyen német védelmi miniszter is találkozott a pesmerga harcosokkal Forrás: AFP/Safin Hamed

Kiképzőbázisokat őrizhetnénk

De hogyan tudna ebben részt venni Magyarország? Wagner Péter biztonságpolitikai elemző a nemzetközi kiképzőbázisok őrzését tartja a legvalószínűbbnek. Ilyen táborból már három van Kurdisztánban, nemsokára azonban felállítják a negyediket. Ennek alapján is az tűnne logikusnak, ha a magyarok – akik már Koszovóban és Afganisztánban is hasonló feladatokat láttak el – az Erbil városa melletti bázisnál teljesítenének szolgálatot.

Nem veszélytelen

Bár kétségkívül kisebb a kockázat, azért ez sem lenne veszélytelen. Az elemző szerint ugyanis így is előfordulhatna, hogy az Iszlám Állam fegyveresei magyar katonákra támadnának.

„Nem tudom, hol lesz a tábor, de ha a frontvonaltól akár csak 50-100 kilométerre, akkor az őrök is veszélyben lehetnek” – írta blogjában Wagner.

Kbani városát sikerült visszafoglalni a kurdok segítségével Forrás: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

Az elemző azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a magyarok kurdokat képezzenek ki, hiszen hasonlóra is volt már példa.

Eddig 1500 kurd halott

Az biztos, hogy a pesmergáknak nagy szerepük volt és lesz is az iraki stabilitás helyreállításában. A nemzetközi koalíció segítségével már több helyen is visszaverték az Iszlám Állam támadását, és Moszult is körülvették már. Eddig 1500 katonájuk halt meg a harcokban, és több tucatnyian vannak fogságban.

Kérdés azonban, hogy az ő támogatásukkal Magyarországon megnőhet-e a terrorfenyegetettség. Hazánk sosem volt a terroristák fő célpontja, és valószínűleg ettől nem is kell félni. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a magyar katonák egy biztonság szempontjából rendkívül veszélyes területre érkeznének.

Az Iszlám Állam többször is megfenyegette a nemzetközi koalíciót Forrás: Iszlám Állam

Javíthatnánk megítélésünkön

Lényeges szempont ugyanakkor az is, hogy a szerepvállalással Magyarország javíthatna az utóbbi időben megtépázott nemzetközi megítélésén. Az Origónak korábban nyilatkozó elemzők szerint Orbán Viktor az utóbbi hónapok fiaskói miatt is elkötelezett az erősebb NATO-szerepvállalás mellett, és javítaná kapcsolatát az Egyesült Államokkal is. Sőt, mint ahogy arra Németh Zsolt is utalt, még az sem elképzelhetetlen, hogy a visegrádi országok is összefognának az ügy érdekében.

„Amennyiben partnereink is így reagálnak rá, erre a területre is kiterjedhet az együttműködés” - mondta a fideszes politikus, hozzátéve, hogy Magyarország e tekintetben egyértelműen elkötelezett.