Emlékezetes ügynökök és blöffök a magyar politikai életben

2015.03.10. 09:40

Simicska Lajos az Orbán Viktor elleni harcában elővette a jól ismert ügynökvádat. Ez a rendszerváltás óta nem számít új fegyvernek a magyar politikai életben. A legemlékezetesebb ügyek főszereplői Medgyessy Péter, Torgyán József, Csurka István és Demszky Gábor voltak. A botrányok után az érintettek pozíciója egyébként megerősödött. Az ügynökkérdést a mai napig nem sikerült rendezni.

A nagyrészt feltáratlan Kádár-kori titkosszolgálati múlt állandó lehetőséget biztosít a rendszerváltás óta a különféle politikai erőknek, hogy riválisaikkal szemben a vélt vagy valós ügynökváddal megsemmisítő csapást mérjenek. Mindezt segíti, hogy az iratokat a mai napig nem ismerhette meg a közvélemény, és még a kérdés rendezéséről sem sikerült átfogó törvényt elfogadnia egyetlen parlamentnek sem 1990 óta.

D-209

A rendszerváltás óta az egyik legnagyobb ügynökbotrány 2002. június 18-án robbant ki, amikor a Magyar Nemzet közölte egy III/II-es, D-209-es kódszámú ügynök szt tiszti (szigorúan titkos tiszt) lapját. Kiderítette azt is, hogy Medgyessy Péterről van szó.

Medgyessy Péter nem az ügynökbotrányba bukott beleForrás: AFP/Attila Kisbenedek

A miniszterelnök először még tagadta a róla megjelent adatok hitelességét, később azonban elismerte múltját. Azt állította, hogy csak kémelhárító volt a gazdasági hírszerzés területén 1977 és 1982 között, és akkori motivációjaként a haza szolgálatát jelölte meg. Az ügynökbotrányt Medgyessy Péter sikeresen átvészelte, amit részben a száznapos program népszerűségnövelő intézkedéseinek köszönhetett.

Torgyán ideggyógyintézetbe menekült

A rendszerváltás utáni első nagy ügynökbotrány 1991-ben robbant ki, amikor Antall József miniszterelnök egy zárt borítékban akarta átadni Torgyán Józsefnek a személyével kapcsolatos politikai feddhetetlenségi vizsgálat eredményét tartalmazó dokumentumot. A kisgazda politikus azonban ezt nem volt hajlandó átvenni.

Ekkor már a közbeszéd tárgya volt Torgyán József érintettsége, aki később úgy nyilatkozott: 1956 után megpróbálták őt beszervezni III/III-as ügynöknek, de ő összetépte a beszervezési nyilatkozatot. Azért, hogy a további zaklatásoktól megmeneküljön, ideggyógyintézetben keresett menedéket.

Torgyán Józsefet Antall József szerette volna kiütniForrás: Origo

Az Antall József által átadott boríték tartalma szerint azonban Torgyán József Szatmári Lajos fedőnéven tagja volt a Belügyminisztérium belső elhárításához tartozó egykori III/III-as ügyosztálynak. A politikus ezt tagadta, és az átvilágítási eljárás sem találta érintettnek.

Újabb boríték

A következő leleplezésre, pontosabban vallomásra két évet kellett várni. Az ügy előzménye, hogy 1993-ban Csurka István már nyíltan szembeszállt Antall Józseffel, aki ismét a borítékos megoldást tartotta a legcélravezetőbbnek. Torgyántól eltérően azonban Csurka István a Magyar Fórumban Átvilágítás című írásában nyilvánosan is elismerte, hogy Raszputyin néven beszervezték.

Csurka Istvánt támadták, és ő is támadottForrás: Origo

A MIÉP elnöke 2012-es haláláig azt hangoztatta, hogy mindezt 1957-ben az internálótáborban, kényszer hatására tette. Ráadásul a feladatait nem hajtotta végre, és nem küldött jelentéseket. Az átvilágítási eljárás őt sem találta érintettnek.

A Demszky-dosszié

Csurka István volt az egyik szereplője annak a botránynak is, ami 1999-ben történt. A MIÉP akkori elnöke lapjában és sajtótájékoztatón is azt állította, hogy a főpolgármester a hetvenes években rendőrségi besúgó volt, mégpedig úgy, hogy önként jelentkezett a feladatra. Demszky Gábor azt elismerte, hogy 1976-ban megpróbálták beszervezni, de hozzátette, hogy eredménytelenül. A politikus személyiségi jogi pert indított Csurka István ellen, és meg is nyerte.

Demszky Gábort is megpróbálták ügynökügybe keverniFotó: Szabó Gábor - Origo

A bíróság állásfoglalása szerint Csurka István cikke tényként állította, hogy Demszky Gábor ügynök volt. Ugyanakkor az állítást egy olyan korabeli rendőrségi jegyzőkönyvvel kívánta alátámasztani, amely a bíróság állásfoglalása szerint egyáltalán nem bizonyítja a Demszky Gáborral kapcsolatos vádakat.

A Szita-ügy

Szintén nagy port vert fel Szita Károlynak, Kaposvár fideszes polgármesterének az ügye. Az Index egyik fórumozója azt írta róla, hogy Krekus Péter néven a III/II-es szolgálatoknak jelentett az 1980-as években. Az ügynökvádból feljelentés lett, de a nyomozást vádemelés nélkül lezárták. Az ügy után a politikus eltávolodott a Fidesz központi vezetésétől, viszont az önkormányzati választásokat mindig jelentős fölénnyel nyeri Kaposváron.

6-os karton

A különböző dossziékkal operáló politikai játszmák Orbán Viktort sem kerülték el. 1999. május 12-én a Népszava közölte annak az úgynevezett 6-os kartonnak az előlapjáról készült másolatot, amelyen a kormányfő neve szerepelt. A szakértők hangsúlyozták: ez önmagában semmit sem bizonyít, mert az előlapot nemcsak beszervezések, hanem meghiúsult próbálkozások esetén is kitöltötték. Az ügyben megszólalt a politikai ellenfél Demszky Gábor is, aki szintén ezt erősítette meg.

Orbán Viktort most Simicska Lajos támadta megForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A legújabb ügy, hogy Simicska Lajos a Mandinernek adott interjúban azzal állt elő, hogy Orbán Viktor a katonaságnál jelentett róla. Azt mondta, már 22 éves korában tudta, hogy van dossziéja. A róla szóló aktát megpróbálta kikérni, de a rendszerváltáskor eltűnhetett, bár „Moszkvában még meglehet”. A miniszterelnök szerint a sértettség szól Simicskából.

Nem értek célt

Eddig az összes botrányban az a közös pont, hogy a vádlóknak egyszer sem sikerült végső csapást mérniük a politikai ellenfélre. Torgyán József 1994-ben bejutott a parlamentbe, majd 1998-tól miniszter lett. Csurka István, bár 1994-ben kiesett a parlamentből, de 1998-ban visszajutott. Demszky Gábor 2002-ben is simán megnyerte a főpolgármester-választást. Orbán Viktort pedig 2010-ben és 2014-ben is miniszterelnöknek választották.

Nem létező ügynöktörvény

A meg nem született ügynöktörvény kronológiája az 1990 utáni kormányok alatt:

  • 1990 januárjában a Duna-gate-ügy kapcsán a Fidesz és az SZDSZ közösen szorgalmazta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.
  • 1994 márciusában hosszas politikai alkudozások után megszületett az első ügynöktörvény. Ez csak a politikai közszereplők átvilágításáról rendelkezett, de a listák nyilvánosságra hozataláról nem.
  • 2003-ban a szociálliberális kormány törvényt alkotott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának a létrehozásáról és arról, hogy az egykor megfigyeltek számára hozzáférhetővé váljanak a rájuk vonatkozó ügynökakták.
  • 2005 májusában a Fidesz javaslatára módosították ezt a törvényt, de az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta ezt a jogszabályt.
  • 2009 őszén a 2007-ben létrejött Kenedi-bizottság archiválta a „legkényesebb adatokat” tartalmazó 18 mágnesszalagot.
  • 2012 februárjában Schiffer András, az LMP képviselője indítványozza az ügynökakták megnyitását lehetővé tevő törvénytervezet tárgysorozatba vételét, de a kormánypárti képviselők többsége ezt leszavazta.
  • A második Orbán-kormánynak 2014 februárjára sikerült felállítania a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, amelynek feladata a pártállami diktatúra működésének rendszerszintű feltárása, emlékezetének megőrzése, és ezzel kapcsolatban a közgondolkodás formálása lett.