Az ombudsman indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amely nem tartalmazza az előzetes letartóztatás időtartamának felső határát a legsúlyosabb cselekményekkel gyanúsítottak esetében. Székely László szerint a jogállamiság elvéből az következik, hogy az állam a büntetőeljárás sikertelenségének a kockázatát nem háríthatja a terheltre.
Székely László az alapvető jogok országgyűlési biztosa szerint a jogállamiság elvéből és a személyes szabadság alapjogából szükségszerűen következik, hogy törvény rendelkezzen az előzetes letartóztatás időtartamának maximumáról.
Nincs korlátlan előzetes letartóztatás
A szabályozást az ombudsman egy civil szervezet beadványa alapján vizsgálta, és megállapította, hogy az előzetes letartóztatás nem a vélelmezetten elkövetett cselekményért járó "előre hozott" büntetés, hanem a büntetőeljárás sikerességének, a terhelt rendelkezésre állásának, a bűnismétlés elkerülésének a biztosítéka. Megítélése szerint az előzetes letartóztatás akkor alkotmányos, ha megőrzi "előzetes" jellegét, és nem veszi át a szabadságvesztés-büntetés szerepkörét.
Korábban négy év volt
A büntetőeljárásról szóló törvény 2013. november 19-ét megelőzően úgy rendelkezett, hogy az előzetes letartóztatás a legsúlyosabb esetekben is legfeljebb négy évig tarthat, azonban ezt a határidőt a törvény módosítása megszüntette. Az ombudsman a vizsgálatában hivatkozott az Alkotmánybíróság gyakorlatára, amely már 1992-ben kimondta, hogy "alkotmányos jogállam a jogsértésekre csak jogállami módon reagálhat (...) Jogállami értékrend alapján jogállami garanciák mellőzésével még igazságos követelés sem érvényesíthető."
Nem hárítható át az állam bénasága
Székely László szerint magától értetődő, hogy a jogállam is fellép a bűncselekmények elkövetőivel szemben, és a felelősségre vonásukra törekszik. Ehhez azonban olyan eljárásrendet alakít ki, amely nem csupán a hatékonysági szempontokat veszi figyelembe, hanem a terhelt alapjogait is - tartalmazza a hivatal közleménye. Hozzátették: a jogállamiság elvéből ugyanis az következik, hogy az állam a büntetőeljárás sikertelenségének a kockázatát nem háríthatja a terheltre. Ezért az előzetes letartóztatás felső határának eltörlése az alaptörvény jogállam-klauzulájába ütközik.
Utólag orvosolhatatlan a jogsértés
Az ombudsman arra is hivatkozott, hogy "az előzetes letartóztatás szabályozása csak akkor felel meg a személyes szabadságból eredő követelményeknek, ha a korlátozás arányos az elérni kívánt céllal". Véleménye szerint a büntetőeljárás sikerességéhez fűződő érdek érvényesülése, az állami büntetőhatalom érvényesítéséhez fűződő közérdek egy idő eltelte után már bizonyosan nem áll arányban a személyi szabadság lényegében utólag orvosolhatatlan korlátozásával.
Lex ároktő
A 2013. november 18-ától hatályos büntetőeljárási törvény szerint nem szűnik meg az előzetes letartóztatás, ha a vádlottal szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. A kormányoldal akkor arra hivatkozva indítványozta a módosítást, hogy börtönben maradjon az ároktői banda egyik - nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint többrendbeli súlyos testi sértéssel vádolt - tagja, aki a módosítás nélkül november 22-én házi őrizetbe került volna.
Megszöktek a házi őrizetből
A banda két tagja október elején megszökött a házi őrizetből, néhány nappal később Svájcban fogták el őket. Az előzetes letartóztatás felső korlátjának eltörlését a jogszabály-módosítás elfogadását megelőzően az alkotmányügyi bizottság szintén azzal indokolta akkor, hogy a közelmúlt eseményei rávilágítottak: nem minden esetben elegendő négy év az elsőfokú határozat meghozatalára.