Még ő sem viheti haza a tigrist vagy az orangutánt

2015.03.22. 09:56

Már gyermekkorában is az állatkert igazgatója akart lenni Persányi Miklós, aki 21 éve vezeti az Fővárosi Állat- és Növénykertet. Miniszter volt a Gyurcsány-kormányban, mégis jóban van a fideszes potentátokkal, szerinte azért, mert mindig együttműködő volt. Az állatkert vezetője a Hagyó-konfliktusról és a vezetése alatt működő intézmény tervezett szétválasztásáról is beszélt az Origónak.

  • Két részre osztaná a Fővárosi Állat- és Növénykertet.
  • Legalább 200 új munkahelyet vár a Pannon Park-beruházástól.
  • Gyurcsány minisztere volt, de a Fidesz nagyágyúival is jóban van.
  • Hagyó Miklóssal volt konfliktusa, ez nem jelentett jó pontot a fővárosnál.
  • Egész elefántcsordát költöztetne a megújuló állatkertbe.

 

Kisebb megszakítással 21 éve a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója. Hogyan került erre a posztra?

Úgy, hogy jelentkeztem egy álláshirdetésre.

Ilyen egyszerű lenne?

Nem viccelek, tényleg. 1994-ben éppen itthon töltöttem a szabadságom – akkor az Európa Bank környezetvédelmi szakértőjeként dolgoztam –, és láttam, hogy vezetőt keresnek az állatkert élére. Megdobbant a szívem: kiskorom óta erről ábrándoztam, az állatkertben töltöttem minden szabadidőmet. Gyerekként színes, érdekes világ volt ez egy terézvárosi gang látnivalóihoz képest.

Tavaly több mint egymillió látogatót fogadtunkFotó: Bielik István - Origo

Hogy lehet, hogy már akkor is igazgató akart lenni?

Azt hittem, hogy egy állatkert vezetője selymes szőrű állatok simogatásával tölti az idejét, hazaviheti a kis tigrist és a kölyök orangutánt. Nem így alakult, de nem vagyok csalódott: élvezem, hogy sokrétű és változatos munkát végezhetek. Egy kicsit mindenhez kell értenem, a tudományos munkához, stratégiai tervezéshez, de olyan prózai feladatokhoz is, hogy az állatkert melyik pontjára tegyünk új szemetest.

Miben különbözik a 90-es évek és jelen fővárosi állatkertje?

Az intézmény, amit átvettem, a főváros szégyenfoltja volt: műemléki védettségű épületei ellenére is lepusztult park, pár száz állattal. Ma közel ezer fajt tartunk korszerű vagy legalább elfogadható körülmények között. Programkínálatunk folyamatosan bővül, tavaly pedig több mint egymillió látogatót fogadtunk. Erre tényleg büszke vagyok.

Helyük is lesz a bővítéshez, mióta megkapták a Vidámpark 6,5 hektáros területét.

Igen, közel 18 hektáron gazdálkodhatunk. Azt tervezzük, hogy hamarosan két állatkertet csinálunk az eddigi egyből.

A kisgyerekeké lesz a jövőre elkészülő Mesepark, legnagyobb beruházásunkat, a 25 millárdos költségvetésű Pannon Parkot pedig a felnőtteknek szánjuk, ez 2019-re nagyrészt bejárható lesz. Abban bízunk, hogy legalább félmillió új vendég érkezik majd hozzánk évente.

Hogyan képzeljük el a Pannon Parkot, hány faj költözik majd oda?

Közel száz, de nem csak új példányok, az állatkert területéről összeválogatjuk azokat az állatokat, amiknek elődei 10-15 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medencében élhettek. Például egy egész elefántcsordát telepítenénk a parkba, kifutójuk háromszor akkora lenne, mint a mostani. A beruházással közel kétszáz új munkahelyet is teremthetünk.

A Holnemvolt többet termelt, mint amennyit a Vidámpark veszített ugyanennyi idő alattForrás: Fővárosi Állat- és Növénykert

A területtel átvették a Vidámpark játékait is, amik évente több százmilliós vesztességgel működtek. Megérte?

Meglepőnek tűnhet, de igen. A nagy hánytatógépeket leselejteztük, és olyan családi vállalkozásokat fogadtunk a Holnemvolt Parkba, akik saját költségen tartják karban a játékokat. Egy év után már félmilliárdos nyereséggel működött a Holnemvolt, többet termelt, mint amennyit a Vidámpark veszített ugyanennyi idő alatt.

Vagyis dől a pénz az Állatkerthez?

Ezt nem mondtam. Az állatkert működtetése évente 2,5 milliárdot köt le, miközben 2 milliárd bevételünk van, az áfát nem számítva. Ehhez jön a főváros 400 milliós éves támogatása. Idén valamivel jobban teljesítettünk az átlagnál, de ez sem jelenti azt, hogy dőzsölünk.

Érdekes, hogy a fővárossal és az Orbán-kormány vezetőivel is kifejezetten jó a kapcsolata, pedig a Gyurcsány-érában is volt környezetvédelmi-vízügyi miniszter. Az ilyesmit nem szokták könnyen megbocsátani.

Talán nem is volt miért haragudniuk. Konszenzusra törekedtem, úgy gondolom, a nemzeti jelentőségű ügyekben hiba az ellenzék nélkül dönteni. A szlovákokkal folytatott vízlépcsővitára például 2006-ban meghívtam az akkori ellenzék szakértőit is.

A gazdasági lobbi szinte minden próbálkozásomat sikerrel verte visszaFotó: Bielik István - Origo

Emellett a vezetésem alatt sem volt olyan korrupciós vagy csalási ügy, amit emlegetni lehetne. Annyira nem, hogy egy fiatal szocialista politikust magam tiltottam ki a tárcától, mert saját ügyeket próbált intézni a tudtom nélkül.

Ki volt az?

Hagyó Miklós. Ez nem számított aztán jó pontnak, mikor 2007-ben újra a fővároshoz kerültem.

De hogyan került a miniszteri székbe? Gondolom, ezt nem az újságból nézte ki.

Kuncze Gábor hívott, hogy az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter új vezetőt keres a környezetvédelmi tárcához, szeretnék-e jelentkezni. Politikai bekötöttségem nem volt, Kunczét onnan ismertem, hogy még belügyminiszterként örökbe fogadta az egyik medvénket.

Miért vállalta?

Azt hittem, így többet tehetek a természet védelmében. Ehhez képest már 2004-ben azon kellett gondolkodnunk, hogy a tárca melyik területéről vegyünk el tízmilliárdokat. A környezetvédelem mindig is aláaknázott terület volt: hiába harcoltam a termék- és betétdíjak kiterjesztéséért, a gazdasági lobbi szinte minden próbálkozásomat sikerrel verte vissza.

2004-ben azon kellett gondolkodnunk, hogy a tárca melyik területéről vegyünk el tízmilliárdokatFotó: Bielik István - Origo

Valamit azért sikerült elérnie?

Igen, például megszerveztem az elektronikai hulladékok gyűjtését, az ország területének 21 százalékára terjesztettem ki a Natura 2000-es tájvédelmi besorolást. Örülök annak is, hogy végül bevezették az útdíjat, amit a mi tárcánk vetett fel először.

Kritikusai szerint viszont csak szavakban lépett fel a Magyarországra érkező osztrák és német szemétáradat ellen.

Ez hülyeség, minden tőlünk telhetőt megtettünk, de nem tudtunk rögtön megfékezni a hulladéklerakást. Ha van egy nyolcszázas lista, és csak húsz szeméthegy eltüntetésére van pénz, meg kell gondolni minden lépést. Persze, lehet abból sajtóbotrányt csinálni, hogy a minisztérium nem foglalkozik egy-egy üggyel.

Térjünk vissza az állatkerthez. Az utóbbi hetek nagy durranása a koalák beköltözése volt, amiket a feladatban rutinosnak számító Tarlós István főpolgármester adott át. Mi jön legközelebb?

Az idei évre a koalák tették fel a koronát. Persze lesznek azért még újdonságok is: hamarosan megszületnek a kis dólok, az ázsiai vadkutyák, és a családjuk új helyet kap – most tanakodunk rajta, hogy hópárduc vagy takin kerüljön a kifutójukba. Új otthon kell majd a vízilovaknak is, a házuk kezd szűkössé válni – matekozunk a helyekkel.

Tarlós István és L. Simon László a koalák beköltözésekor. Lesznek még újdonságokForrás: MTI/Kovács Attila

Azt is tervezzük, hogy egy folyosóval összekötjük a cerkófok és a gorillák házait, a tapasztalatok szerint békésen megférnek együtt.

Talán nem először kérdik meg, de kíváncsi vagyok: melyik a kedvenc állata?

Kettő is van, a tengerimalac és az elefánt. Előbbi buta, de nagyon kedves, és egy kisgyerek is el tudja látni – az elefánt pedig a mérete mellett az intelligenciájával is lenyűgöz, ráadásul olyan fejlett szociális kapcsolatai vannak, melyeket még ma sem térképeztek fel teljesen.